2026 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ennél alacsonyabb inflációs adatot utoljára 2016 novemberében mért a KSH. Az előző hónaphoz képest az árszínvonal átlagosan 0,1 százalékkal emelkedett.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, az előző év azonos időszakához viszonyítva a főcsoportok közül februárban az élelmiszerek ára emelkedett a legkisebb mértékben (0,2 százalék). Ehhez legnagyobb mértékben a margarin 32,3 százalékos, a húskonzerv 26,9 százalékos, a vaj és vajkrém 19,8 százalékos, a burgonya 19,7 százalékos és a sertészsiradék 19,5 százalékos árcsökkenése járult hozzá, az árrésszabályozásoknak, illetve a globális élelmiszerárak csökkenésének köszönhetően. Ezzel szemben a sütőipari lisztesáru ára 12,6 százalékkal, a büféáruk ára 10,9 százalékkal, a friss hazai és déli gyümölcsök ára 10,3 százalékkal, a jégkrém és a házon kívüli étkezés árai 8,1 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkek 2,8 százalékkal drágultak, az előző év azonos időszakához viszonyítva, amihez legnagyobb mértékben az ékszerek 26,6 százalékos áremelkedése járult hozzá. A járműüzemanyagok ára 11,1 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatások éves bázisú inflációja februárban 4,2 százalékon alakult: az áremelkedéshez a színház 18,8 százalékos, a külföldi üdülés 18,0 százalékos, a belföldi üdülés 10,2 százalékos, a testápolási szolgáltatás 8,5 százalékos, illetve a járműjavítás és -karbantartás 8,2 és a sport- és múzeumi belépők 8,1 százalékos áremelkedése járult hozzá jelentősebb mértékben. A háztartási energia inflációja 4,2 százalék volt februárban. Ezen főcsoport inflációjában a vezetékes gáz 10,8 százalékos áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet, ami a megnövekedett lakossági gázigényekkel magyarázható. Február folyamán legnagyobb mértékben a szeszes italok és dohányáruk ára emelkedett (5,8 százalékkal), ehhez a dohányáruk 7,5 százalékos áremelkedése járult hozzá leginkább. Ebben a főcsoportban árcsökkenés nem történt.
Egy hónap alatt, 2026 januárjához képest átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A teljes fogyasztói kosáron belül az élelmiszerek 0,1 százalékkal drágultak, ehhez a növekedéshez a friss zöldség 4,0 százalékos áremelkedése nagymértékben hozzájárult. A szolgáltatások ára átlagosan 0,4 százalékkal emelkedett, ezen belül az egyéb távolsági úti céllal történő utazás ára 1,7 százalékkal drágult. A járműüzemanyagok ára 0,6 százalékkal emelkedett. A háztartási energia ára 1,7 százalékkal csökkent egy hónap alatt, ami a januárban bevezetett rezsistop eredménye. Ezen a főcsoporton belül a távfűtés ára 15,7 százalékkal csökkent.
Összességében a februári inflációs adatok tovább erősítették a dezinflációs folyamatot: az éves infláció 1,4 százalékra csökkent a januári 2,1 százalékról, havi alapon pedig mindössze 0,1 százalék volt az áremelkedés. A kedvező adat kialakulásában februárban is fontos szerepet játszottak a bázishatások (2025 februárjában 5,6 százalék volt az éves infláció), a forint magabiztos erősödése, illetve az év eleji átárazások visszafogottsága: az élelmiszerek éves árdinamikája 0,2 százalék volt, miközben havi alapon is csupán 0,1 százalékkal emelkedtek az árak. A szolgáltatásoknál az elmaradt év eleji áremelések hatására az éves infláció tovább csökkent 5,0 százalékról 4,2 százalékra. A havi inflációt fékezte a háztartási energia árcsökkenése is. Ez azt jelenti, hogy idén az év eleji átárazások lényegében elmaradtak. A gyorsan változó árú termékektől mentes maginfláció 2,1 százalékra való mérséklődése is a folyamatok javulását jelzi. Ezzel az infláció a jegybanki toleranciasáv alá került – ennél alacsonyabb áremelkedési ütemet utoljára 2016 novemberében mértek –, ami átmenetileg növelheti a monetáris politika mozgásterét. Ugyanakkor a közel-keleti konfliktus nyomán emelkedő energiaárak és ezáltal a forint árfolyamának gyengülése – még a tegnapi jelentős visszakorrigálást követően is – számottevő felfelé mutató inflációs kockázatot hordozhat magában, ami óvatosságra késztetheti a döntéshozókat.
