2026 januárjában a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ennél alacsonyabb inflációs adatot utoljára 2018 márciusában mért a KSH. Az előző hónaphoz képest az árszínvonal átlagosan 0,3 százalékkal emelkedett.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az előző év azonos időszakához viszonyítva főcsoportok közül januárban az élelmiszerek ára emelkedett a legkisebb mértékben (1,3 százalék), amihez legnagyobb mértékben a margarin 29,4 százalékos, a húskonzerv 24,9 százalékos, a sertészsiradék 22,1 százalékos, és a tej 18,1 százalékos árcsökkenése járult hozzá, az árrésszabályozásoknak köszönhetően. Ezzel szemben a friss hazai és déli gyümölcsök ára 12,2 százalékkal, a csokoládéé és kakaóé 10,0 százalékkal, a cukorkáé és mézé 8,2 százalékkal, a jégkrémé 7,7 százalékkal, illetve a marhahúsé 7,2 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkek 2,9 százalékkal drágultak, az előző év azonos időszakához viszonyítva, amihez legnagyobb mértékben az ékszerek 23,3 százalékos áremelkedése járult hozzá. A járműüzemanyagok ára 12,3 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatások éves bázisú inflációja januárban 5,0 százalékon alakult: az áremelkedéshez a színház 19,2 százalékos, az üdülési szolgáltatások 14,2 százalékos, a teherszállítás 9,5 százalékos, a járműjavítás és -karbantartás 9,1 százalékos, illetve a sport- és múzeumi belépők 8,4 százalékos áremelkedése járult hozzá jelentősebb mértékben. A háztartási energia inflációja 6,2 százalék volt januárban. Ezen főcsoport inflációjában a vezetékes gáz 12,8 százalékos áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet, ami a megnövekedett lakossági gázigényekkel magyarázható. Január folyamán legnagyobb mértékben a szeszes italok és dohányáruk ára emelkedett, ehhez a dohányáruk 7,5 százalékos áremelkedése járult hozzá leginkább. Ebben a főcsoportban árcsökkenés nem történt.
Egy hónap alatt, 2025 decemberéhez képest átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A teljes fogyasztói kosáron belül az élelmiszerek 0,6 százalékkal drágultak, ehhez a növekedéshez a friss zöldség 11,4 százalékos áremelkedése nagymértékben hozzájárult. A szolgáltatások ára átlagosan 0,4 százalékkal emelkedett, ezen belül az autópályadíj, a gépkocsikölcsönzés, illetve parkolás ára 2,2 százalékkal drágult. A járműüzemanyagok ára 1,5 százalékkal mérséklődött. A háztartási energia ára 0,9 százalékkal csökkent egy hónap alatt, viszont ezen a főcsoporton belül a vezetékes gáz ára 2,4 százalékkal emelkedett.
Összességében a januári inflációs adatok tovább erősítették a dezinflációs folyamatot: az éves infláció 2,1 százalékra csökkent, havi alapon pedig 0,3 százalék volt az áremelkedés. Ezzel az infláció a jegybank toleranciasávján belül maradt, sőt 5 év után először a célérték alatti tartományba került, ami az MNB monetáris politikájának is növeli a mozgásterét. A kedvező adat kialakulásában fontos szerepet játszottak a bázishatások: tavaly januárban az éves alapú infláció 5,5 százalékot tett ki, a magas bázisnak is köszönhetően, az idén januári áremelkedés látványosan mérséklődött. A dezinflációt emellett több, az árdinamikát fékező tényező is támogatta: az árrésstopok és egyéb önkéntes árkorlátozó megoldások becslések szerint 1–1,5 százalékponttal fogják vissza az inflációt, továbbá az üzemanyagokat érintő jövedékiadó-emelés fél évvel való elhalasztása is csökkentette a januári inflációs nyomást. A folyamatok javulását jelzi, hogy gyorsan változó árú termékektől megtisztított maginfláció is mérséklődött, így 2,7 százalékon alakult.
