A KSH által közzétett legfrissebb adatok szerint folytatódott a reálkeresetek emelkedése: az előző év azonos időszakához képest januárban 10,4 százalékkal nőtt a bérek vásárlóereje.

2024 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint volt, ami 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó mediánkereset 493 700 forint volt, ami 16,9 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi. Ez pedig azt mutatja, hogy a vállalatok egy része nemcsak a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók bérét emelte meg, hanem a bértorlódás elkerülése érdekében a többi foglalkoztatottat is jelentős bérkorrekcióban részesítette. A reálkeresetek 10,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak 3,8 százalékos emelkedése mellett.

Januárban a bruttó átlagkereset emelkedése a vállalkozásoknál 13,6 százalék volt, míg a költségvetésben 17,7, a nonprofit szektorban pedig 16,6 százalék. A versenyszektor átlag alatti (de még így is magas) teljesítménye mögött a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének közvetlen és közvetett hatása áll. A költségvetési bérek kiemelkedő teljesítménye mögött pedig a többéves béremelési program keretében a tavaly évközben megvalósított kormányzati bértábla módosítás áll, úgy, mint az orvosok (2023. január, 11 százalék) és az ápolók (2023. július, 18 százalék) fizetésemelése, a pedagógusok béremelése (2023. január, 10 százalék).

2024-ben várakozásaink szerint – az elmúlt hónapokban megkezdődött – reálbér-emelkedés folytatódik. A nominális béremelkedés valamivel alacsonyabb lehet, hiszen az idei évben már az árváltozás stabilizálódni látszik, ez pedig valamennyivel csökkenti a munkavállalók alkuerejét. Ugyanakkor az év eleji bértárgyalásokkor fontos szempont lehet a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt változó vállalati és ágazati bérstruktúra is.