A lakossági konjunktúraindex három alindexe javult, egy pedig romlott az előző havi értékéhez képest, és összességében az index jelentősen javult a szeptemberi értékével összevetve. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –5,9-ről immár újra pozitív értékűre, 0,4-re változott. A háztartások a legnegatívabban az inflációs folyamatokat ítélik meg, ez a mutató kis mértékben romlott a szeptemberi értékéhez képest, hiszen –84,7-ről –85,8-re csökkent. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –30,4 pontos értékről –26,9-re, míg az anyagi helyzeté –20,9-ről –17,1-re javult.
A legnagyobb pozitív elmozdulásnak tekinthető a lakossági konjunktúrakutatásban az a tény, hogy a megkérdezettek átlagosan többet dolgoznak. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „átlagosan hány órát dolgozik Ön egy héten?” kevesebben (7,6 százalék) mondták azt, hogy legfeljebb 30 órát, mint egy hónappal ezelőtt (10,1 százalék). Ugyanakkor megfigyelhető egy markáns növekedés (+8,2 százalékpont) szeptemberről (51,5 százalékról) októberre (59,7 százalékra) a több, mint 30 órát, de kevesebb, mint 45 órát dolgozóknál. Ugyanakkor 45 óra feletti munkát szeptemberben még a megkérdezettek 37,9 százaléka, addig októberben 32,4 százaléka végzett átlagosan egy héten.
Októberben a legnagyobb negatív irányú elmozdulás a lakosság esetében a forint-euró árfolyam következő egy évben várható alakulását illetően volt tapasztalható. A jelentősen erősödik kategóriát a szeptemberi 3,1 után 1,9 százalék jelölte meg. A kismértékben erősödik kategóriát 14,9 százalék után 14,0 százalék prognosztizált. Változatlanságot a megkérdezettek közül 23,3 százalékról 23,6 százalék becsült. Kismértékben gyengülő forinttal 31,5 helyett 35,0 százalékuk számolt. A következő évben jelentősen gyengülő hazai fizetőeszközzel pedig a lakosság a szeptemberi 22,4 százalék után októberben 21,2 százalék kalkulált.
A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke kedvezőbbé vált. A gazdasági környezet mutatója jelentősebben, az előző havi –31,9-ről –28,0-re, az üzleti környezet mutatója –26,6-ről –25,1-re és az iparági környezeté –11,9-ről –9,4-re nőtt, addig a termelési környezeté enyhébben –11,9-ről –10,7-re javult.
A vállalatok a legnegatívabban a termékeik elmúlt egy évre vonatkozó áralakulását ítélték meg. A megkérdezett vállalatvezetők válaszai alapján ugyanis egy egyértelmű kismértékű árcsökkenést mutat szeptemberről októberre a felmérés. A szeptemberi után egyfelől 1,2 százalékponttal kevesebben mondták azt, hogy 7 százalék feletti termékárnövelést hajtottak végre, míg 1,9 százalékponttal többen nyilatkoztak 1 százaléknál kisebb termékár-emelésről. A kérdés elemzését folytatva megállapíthajuk, hogy a vállalati termékárnövelés átlagos csökkenése az inflációt kedvező irányba tereli.
A leginkább pozitív irányú változás a vállalatoknál Magyarország gazdasági helyzetének a következő egy évre vonatkozó várakozásai kapcsán alakult ki. Ugyanis míg szeptemberben a jelentősen romlik választ a megkérdezett vállalati vezetők 18,9 százaléka adta, addig októberben ez az arány 14,4 százalék volt. A kismértékben romlik kategóriát 28,9 után 26,8 százalék, a nem változik kategóriát 22,0 százalék után 24,6 százalék prognosztizál. Kismértékben javul választ szeptemberben a vállalatok 22,7 százaléka után októberben 26,1 százaléka adta, a jelentősen javul választ pedig a vállalatok a szeptemberi 2,8 százalék után a 3,3 százaléka jelölte meg.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
