A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által generált bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások nagyfokú javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2-4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az európai konjunktúra erősödni tud, illetve az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindexnek három alindexe erősödött, egy alindex pedig gyengült októberben, az előző havi értékhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi −2,1-ről −0,7-re, a gazdasági környezet érzékelése októberben az előző havi −22,0-ről −21,2-re, míg az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex −53,8-ről −53,3-re javult. Mindeközben az anyagi helyzet megítélése enyhén gyengült −8,7-ről −9,1-re.
A lakossági konjunktúrakutatásban 2025 októberében jelentős pozitív irányú elmozdulást tapasztaltunk a következő évre tervezett nagyobb kiadásokat illetően, a szeptemberben mért értékhez képest.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Tervez-e a következő egy évben nagyobb kiadást (pl. lakásvásárlás, -felújítás, személygépkocsi-vásárlás stb.)?” októberben jócskán kedvezőbb választ adtak a megkérdezettek. Az interjúalanyok 26,0 százaléka jelezte az előző havi 23,6 százalékos arány után, hogy tervez a következő évben nagyobb kiadást.
A lakosság konjunktúraérzetét végzettség szerint vizsgálva megállapítható, hogy négyből három kategóriában erősödést tapasztaltunk. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek körében 6,0 indexpontos csökkenést mértünk. A szakiskolai- vagy szakmunkás-érettségivel rendelkezőknél 1,8 indexpontos, a középiskolai érettségizettek körében 2,0 indexpontos erősödést mértünk. Továbbá a főiskolai vagy egyetemi diplomásoknál 4,3 indexpontos erősödést tapasztaltunk a konjunktúraészlelésben. Így a legkedvezőbb a főiskolai vagy az egyetemi diplomával rendelkezők gazdasági közérzete −11,3 indexpont, míg a legkedvezőtlenebb a legfeljebb nyolc általánost végzettek esetében, akiknél 2025 októberében −13,4 indexpontos konjunktúraérzékelést mértünk.
A vállalati felmérésben októberben mind a négy alindex értéke emelkedett. Az üzleti környezet mutatója −21,4-ről −16,2-re, a gazdasági környezet alindex értéke −28,6-ről −21,3-re és a termelési környezet alindex −10,3-ről −7,9 indexpontra javult. Az iparági környezet értéke pedig az előző havi −2,5-ről −0,7-re erősödött.
A legnagyobb pozitív változások egyikét 2025 októberében a vállalatok általános gazdasági közérzetének javulásában láttuk.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Összességében Ön szerint ma Magyarországon inkább jó vagy inkább rossz irányba mennek a dolgok?” októberben a vállalatok vezetői összességében kedvezőbb válaszokat adtak a szeptemberi prognózishoz képest. Ebben a hónapban ugyanis a vállalatok 17,4 százaléka mondta a szeptemberi 12,4 százalék után, hogy inkább jó irányba haladnak a folyamatok. Határozottan jó irányt azonosított a vállalatok 4,9 százaléka a szeptemberi 4,4 százalék után. Vegyes képet (is-is, jó és rossz is bizonyos tekintetben) érzékelt a megkérdezett vállalatok 22,0 százaléka az előző hónap 21,8 százaléka után. Inkább rossz-, illetve határozottan rossz irányt detektált októberben az interjúalanyok 29,4 százaléka a szeptemberi 30,2 százalék, illetve 25,1 százalék a szeptemberi 29,5 százalékos részarány után.
A vállalatok ágazati bontását elemezve megállapítható, hogy az összes vizsgált szektorban átlagosan javult a konjunktúraérzet. Ebben a hónapban az építőiparban +6,8, a mezőgazdaságban +5,4 indexpontos, a szolgáltatásoknál +4,1 indexpontos, az iparban +2,9 indexpontos, továbbá a kereskedelemben +0,8 indexpontos konjunktúraindex-erősödést mértünk. Októberben így a mezőgazdaságban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (−8,6), a leggyengébbet pedig a kereskedelemben (−13,8).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
