Stratégiai infrastruktúrák működésére nyomást gyakorló ellenzéki megmozdulások háttere

A demonstrációk gyakran többféle bevett módszert – akár stratégiát – alkalmaznak, amelyek magukban foglalhatják a demonstratív akciókat, a konfrontatív, enyhe erőszakot és a súlyos erőszakot¹. A mozgalmak emellett követhetnek erőszakos, bomlasztó és konvencionális típusú stratégiákat is.²

Ezen stratégiák némelyike ​​nyilvánvalóan nehezen sorolható be például a közjog territóriumán belül, illetve ma már könnyen mosódnak a határok az egyes tiltakozási akciók, tüntetési formák között, azok jellege és típusa tekintetében.

A radikális és forradalmi baloldalt képviselő Saul D. Alinsky (1909–1972) amerikai közösségi aktivista, politikai teoretikus nézetei szerint az aktivistának mindig nyomást kell gyakorolnia a kormányzatra és annak szerveire, a kívánt társadalmi célok érdekében bármilyen eszközt fel lehet használni, beleértve olyan agresszív, szélsőséges megoldásokat, amelyek a többségi társadalom tetszését vélhetően nem nyernék el. Alinsky szerint a politikai radikálisoknak az ellenfelet (sőt: ellenséget) ki kell szorítaniuk a maga érvényesülési (akár fizikai, akár szellemi) területéről, és egyre inkább hatékonyabb módokat kell keresniük a politikai ellenség szorongásának, bizonytalanságának fokozására. „Kényszerítsd az ellenségedet, hogy a saját szabályai szerint játsszon” – vallja Alinsky, aki jól tudta, a nyomásgyakorlás fokozása akár végzetes lehet, az ellenséget ezért a saját szabályai szerint kell törvénytelenségre rászorítani.

Alinsky azt vallja, hogy jó taktika az, amelyik a csoport tagjainak örömet okoz, így ugyanis bátorítás nélkül továbbra is gyakorolják ezt a magatartást, vissza-visszatérnek ahhoz, hogy még többet tegyenek. Azt írja: „Tartsd fenn a nyomást. Soha ne engedd fel. Próbálj ki új dolgokat, hogy pórázon tartsd az ellenfelet. Amikor az ellenfél próbálkozik egy megközelítéssel, valami újjal fogd meg hátulról.” Továbbá így fogalmaz: „A fenyegetés gyakran ijesztőbb, mint maga a dolog.”³

Mindezen sajátosságokat ma már egyre inkább felismerhetjük például a hazai radikális, sokszor agresszív hangnemet is megütő influenszer-politikusok újabb és újabb próbálkozásaiban és stratégiájában.

Hazánkban a gyülekezési jog törvényes, jogszerű gyakorlásának alapfeltétele a békés jelleg, továbbá a bírói joggyakorlat egyértelműen e jog korlátjaként határozza meg azt, hogy az influenszer-politikus nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat együtt mások jogainak és szabadságának teljességgel indokolatlan sérelmével: vagyis a magyar alkotmányos keretszabályok a rendeltetésszerű joggyakorlást biztosítják.

Az ilyen arányok és mértékek nem megfelelő volta kapcsán merülhet fel az alapjoggal való visszaélés esete, a bírói gyakorlat pedig segít ezen megfelelő mértékeket kialakítani. A Kúria Kgyk.39073/2023/3. számú precedensképes határozata – egy gyülekezési ügyben – elvi éllel kimondja, hogy a gyülekezési jog alapjogi védettségéből következik egyrészt az, hogy az alapjog gyakorlása csak a törvényben meghatározottak szerint, a szükséges és arányos mértékben korlátozható, másrészt az is, hogy ezen alapjog gyakorlása együtt járhat ugyan mások ütköző jogainak – akár alapjogainak – szükséges és arányos korlátozásával, amit utóbbiak tűrni kötelesek, de a gyülekezéshez való jog gyakorlása sem irányulhat közvetlenül arra, hogy mások jogát korlátozza.

Az Alkotmánybíróság számos eddigi határozatában hangsúlyozta a gyülekezési jog kiemelkedő kommunikációs funkcióját a közügyek megvitatása terén, és amelyet a véleménynyilvánítás szabadságának speciális alapjogi megfogalmazása mellett a közvetlen demokrácia egyik megnyilvánulási formájának is tekint. Az Alkotmánybíróság 13/2016. (VII. 18.) AB határozata ezzel együtt azt is hangsúlyozza, hogy – összhangban az 30/1992. (V. 26.) AB határozatban foglaltakkal (ABH 1992, 167, 171.), valamint az ennek alapján megfogalmazott Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésével – a gyülekezési jog kiemelt jellege nem jelenti azt, hogy korlátozhatatlan alapjog lenne, de mindenképpen azzal jár, hogy a békés gyülekezéshez való jognak valójában igen kevés joggal szemben kell csak engednie, korlátozását pedig szorosan behatárolják a Magyarország által elfogadott nemzetközi egyezmények előírásai. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság a 3/2015. (II. 2.) AB határozatban kimondja, hogy „[a]z Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”.

A fenti jogalkalmazói álláspontok fontos adalékul szolgálnak – a gyülekezési jog kapcsán – az ún. stratégiai infrastruktúrák működésére nyomást gyakorló egyes ellenzéki megmozdulások hátteréhez is. Például az egészségügyi létesítmények, azon belül pedig a kórházak a kritikus infrastruktúra szerves részét képezik, mind műszaki, mind társadalmi szempontból tekintve.

A kórházak kapcsán nemrég történt politikai akciósorozat keretében, 2024 nyarán, hőmérővel tartott „kórházjárást” az egyik ellenzéki EP-képviselő, aki párttársával – a nyár végi hőhullámra hivatkozva – kérdéses szakszerűséggel, tesztelni kezdte a kórtermek és műtők hőmérsékletét. Hogy ezek az akciók tényleg a valóság bemutatását szolgálták-e, nyilván politikai megítélés kérdését képezheti, ugyanakkor az ilyen típusú stratégiát követő demonstratív akciók számos esetben alkalmasak lehetnek arra, hogy a radikális teoretikusok tanait és módszereit ötvözve próbáljanak meg indulatokat kelteni, ami legrosszabb esetben már káros lehet a szakszerű betegellátás biztosítására nézve is.

Egy másik ismert, korábbi ügy az MTVA-székháznál történt, azon ellenzéki politikai akció volt, amelynek során a (2018. december 16–17-én) bent tartózkodó egyes ellenzéki országgyűlési képviselők – a jogszerű belépésen és a felvilágosítás kérésén túl, erre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás nélkül – a köztévé műsorában a saját és a velük a helyszínre együtt érkező tüntetők politikai követeléseit akarták beolvasni vagy beolvastatni. Ennek érdekében jogalap nélkül be akartak jutni a szerkesztőségekbe, a stúdiókba és az azokhoz tartozó vezérlőkbe.

A Legfőbb Ügyészség ügyben hozott döntéséről 2019. februárban kiadott hivatalos álláspont szerint

a képviselők szándéka így nem a felvilágosítás kérésre irányult, nem jogszerűen jártak el, akciójuk politikai jellegű volt, ezért őket a fokozott büntetőjogi védelem nem illette meg.

A képviselők a biztonsági őrség tájékoztatása, figyelmeztetése és egyértelmű tiltása ellenére megpróbáltak bejutni az MTVA-székház szerkesztőségeibe, az élő adást készítő stúdióba, a vezérlőkbe, amellyel az élő adást zavarták volna meg, vagyis a közérdekű üzem rendeltetésszerű működését akadályozták, illetve veszélyeztették volna.

A Büntető Törvénykönyv 459. § 21. szakasz c) pontja alapján közérdekű üzemnek minősül az elektronikus hírközlő hálózat, amelynek részei a hálózati infrastruktúra és a működéshez szükséges energiaellátást biztosító berendezések, továbbá a kapcsolás- és átviteltechnika.

Mindezek működésének jelentős megzavarása bűncselekmény, és az MTVA-székház, illetve annak éppen azon részei, amelyekbe az ellenzéki képviselők be akartak jutni – így a stúdiók, szerkesztőségek, vágószobák – egyértelműen az elektronikus hírközlő hálózat részét képezik, az elektronikus hírközléshez használt infrastruktúra részei, így azok közérdekű üzemnek minősülnek.

A radikális politikai aktorok ilyenkor azt nem veszik figyelembe, hogy

nem pusztán maga az épület, és nem is „csak” az intézmény, hanem az intézmény bizonyos rendeltetésszerű működése (és az ahhoz szükséges fizikai infrastruktúra) együttesen jelentik a megzavarás tárgyát jelentő közérdekű üzemet.

A fizikai, tárgyi jellegen túl a közösségi célra alakult egyik fontos társadalmi intézmény – a közszolgálati média –, amelynek létét különösen a kulturális, illetve társadalmi missziójával tudjuk megindokolni, miután az adott országban élők túlnyomó többségének szükséges egyfajta közös minimum a vallott és képviselt értékek, preferenciák tekintetében.⁴ Ezért ilyen értelemben is társadalomellenes cselekedetről, illetve magatartásról lehet beszélni ezekben a büntetőjogilag releváns esetekben. A mostani politikai tüntetések és tiltakozó akciók, így például a legújabb, MTVA-székház előtti demonstráció kapcsán is fontos kiemelni a szervezők, a vezető aktivisták felelősségét, köztük azokét, akik a kampányjellegű politikai tüntetések radikális „akciócsoportjainak” szervezését, irányítását végzik. Az adott esetben egyes sajtótermékek megsemmisítéséről szóló agresszív, vulgáris hangnemű online posztok, fenyegetések, a közmédia elleni tüntetés előtt folytatott hergelés, általában az agresszív stílusban megtett felhívások arra a felelősségre hívják fel a figyelmet, hogy a politikai változást sürgetők milyen új Magyarországot akarnak a mostani helyett, ha már most elfogadható a kritikus infrastruktúrák elleni durva nyomásgyakorlás, vagyis az olyan eszközök, rendszerek és hálózatok működése elleni akciók, amelyek a mindennapi életvitelünkhöz szükséges, illetve a kulturális, szociális szükségleteinket kielégítő funkciókat biztosítják.

Melléklet

A stratégiai infrastruktúra és a közmédia

• A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény 1. § j) pontja szerint  létfontosságú rendszerelem: az 1. mellékletben meghatározott ágazatok valamelyikébe tartozó szolgáltatás, eszköz, létesítmény vagy rendszer olyan rendszereleme, továbbá azok által nyújtott szolgáltatások, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához és amelynek kiesése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna.

o Az 1. mellékletben benne vannak az elektronikus hírközlési szolgáltatások, elektronikus hírközlő hálózatok és a kormányzati elektronikus információs rendszerek. Ennek értelmében a közmédiát is ilyennek lehet tekinteni.

• A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szabályozza a közszolgálati médiaszolgáltatás szerepét, különösen annak közszolgálati célját. A 83. § szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás célja a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás, az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás.

Alap- és büntetőjogi relevancia

• Magyarország Alaptörvényének (Alaptv.) VIII. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, ugyanakkor a VI. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.
• A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény 13. § (1) bekezdése értemében a gyülekezési hatóság a bejelentés beérkezésétől számított 48 órán belül a gyűlésnek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időpontban való megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár, és a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme az (5) bekezdés szerinti enyhébb korlátozással nem biztosítható.

o 13. § (5) bek.: Ha a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását nem tiltja meg, de a közbiztonság, a közrend, vagy mások jogainak és szabadságának védelme miatt szükséges, a szervező számára határozatban előírja a gyűlés megtartásának feltételeit.

o Az Alkotmánybíróság (Ab.) a 3/2015. (II. 2.) AB határozatban megállapította, hogy „alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az alapjog-korlátozásnak ez a tesztje mindenekelőtt a jogalkotót kötelezi, ugyanakkor hatáskörükhöz igazodva a jogalkalmazókkal szemben is alkotmányos követelményt fogalmaz meg.”

• Magyar Péter tervezett akciója több alapvető jogot korlátozhat:

o Amennyiben korlátozzák a közmédiába való be,- illetve az onnan történő kijutást, megsérthetik az érintettek személyi szabadsághoz fűződő jogát. Ennek büntetőjogi relevanciája is van. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 194. § szerint, aki mást személyi szabadságától megfoszt, megvalósítja a személyi szabadság megsértése bűntettet és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

o Ha megzavarják az MTVA működését, akkor nem tud a közmédia rendesen tájékoztatni, ami egyébként az egyik alapvető célja. Az információhoz való hozzájutás a jelenlegi tudásalapú társadalomban alapvető jelentőségű kérdés. A véleménynyilvánítás szabadságából levezetett információhoz való hozzáférés jogát a nyugati típusú demokráciák egyhangúan elismerik.

▪ Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. cikke szerint mindenkinek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, tájékozódhasson és terjeszthessen információkat és eszméket bármilyen kifejezési módon.

▪ A szabad tájékoztatás jogát az Alaptv. IX. cikk (2) bekezdése is deklarálja: Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

• Bűncselekmények, amelyek elkövetése felvetődhet:

o Csoportos garázdaság: a Btk 339. § szerint, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, garázdaságot követ el.

▪ A (2) bekezdés a) pontja szerint a csoportos elkövetés minősítő körülmény.

▪ A Btk. 459. § 3.pontja szerint csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt.

▪ Amennyiben a zavargás kihívóan közösségellenes, erőszakos és alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, mivel feltehetően többen lesznek, mint hárman, ezért a garázdaság minősített esete reálisan megvalósulhat.

o Közérdekű üzem működésének megzavarása

▪ A Btk. 459. § 21. c) pontja szerint az elektronikus hírközlő hálózat közérdekű üzemnek számít.

▪ A Btk. 323. § (1) bekezdése szerint, aki közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A (2) bekezdés szerint a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) csoportosan vagy c) különösen nagy kárt okozva követik el. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) fegyveresen, b) felfegyverkezve vagy c) különösen jelentős kárt okozva követik el.

▪ Érdemes kiemelni, hogy a Btk. az előkészületet is pönalizálja: aki a közérdekű üzem működésének megzavarására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Btk. 11. §: Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.

A 2019. számú BJE-határozat szerint a törvény szövegében lévő felsorolás csak példálózó, a felsoroltakon kívül előkészületi cselekmény lehet az elkövetési alkalom kipuhatolása, ilyen alkalom előkészítése, megrendezése, leselkedés, a bűntett felfedezésének megnehezítésére irányuló előzetes cselekmények, a bűntettből származó előny biztosítását célzó előzetes intézkedések.

o Ezek alapján akár már a Facebook-poszt is, amelyben arra kéri egy Tisza Párt-szimpatizáns a résztvevőket, hogy hozzanak magukkal baltát és kaszát, értékelhető felfegyverkezve elkövetett közérdekű üzem működésének megzavarásának az előkészületeként.

o A videó kapcsán, amelyben a szimpatizáns arra kéri a tüntetőket, hogy baltát és a kaszát hozzanak magukkal, fontos megemlíteni a a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló​175/2003. (X. 28.) Korm. rendeletet, amely szerint közbiztonságra különösen veszélyes eszköz az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: felajzott íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli).

o A 2011.2.32 I. BH rögzíti, hogy a gyülekezéshez való alkotmányos jogosultság a közérdekű üzem működések jelentős mértékben megzavarásával megvalósított bűncselekmény miatti büntetőjogi felelősségre vonás alól nem ad felmentést.

o Amennyiben a tüntetők fizikai összetűzésbe kerülnek a biztonsági szolgálat embereivel, úgy beszélhetünk testi sértésről, verbális inzultus esetén pedig becsületsértésről.

▪ Tesi sértés [Btk. 164. § (1) bek.]: Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.

▪ Becsületsértés [Btk. 227. § (1) bek.]: Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben

1. a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
2. nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Közveszély – fogalma és relevanciája

o A BH 2021.4.98 I. szerinti közveszély fogalom: olyan veszélyre való utalás, amikor meg nem határozható vagy nagyobb számú meghatározott személyt és/vagy jelentős értékű anyagi javakat fenyeget a sérelem bekövetkezésének reális lehetősége. Amennyiben a tüntetés során anyag pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéznek elő (például gyújtogatással vagy robbantással), akkor megvalósul a Btk. 322. § szerinti közveszély okozása deliktum.

▪ Btk. 322. § Aki anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, illetve következményeinek enyhítését akadályozza, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Releváns perek

A 2018 decemberében zajlott események során baloldali politikusok tüntettek a Munka Törvénykönyvének módosítása ellen, és megpróbáltak behatolni az MTVA-székházába, hogy követeléseiket felolvassák.

o Varju László (DK): Nekirontott az MTVA biztonsági szolgálatának, és fizikai összetűzésbe került velük. Ezt követően ellene garázdaság és testi sértés miatt emeltek vádat, a bíróság pedig kimondta a bűnösségét.

o A 2006-os MTV-székház ostromát követően évekig tartó nyomozások és perek indultak. Az elkövetett bűncselekmények, mint nagy értékű rongálás, hatóság elleni erőszak és közüzem megzavarása miatt 39 fő ellen indult büntetőper 2008-ban. A kiszabott büntetések többsége pénzbírság vagy felfüggesztett börtönbüntetés volt, kevés esetben szabtak ki letöltendő szabadságvesztést.