A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által generált bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások nagyfokú javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2-4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az európai konjunktúra erősödni tud, illetve az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindexnek három alindexe erősödött, egy alindex pedig minimálisan gyengült szeptemberben, az előző havi értékhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke ugyan az előző havi −1,9-ről −2,1-re gyengült, a gazdasági környezet érzékelése szeptemberben az előző havi −26,1-ről −22,0-re, míg az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex −63,3-ről −53,8-re javult. Mindeközben az anyagi helyzet megítélése is tovább erősödött −9,9-ről −8,7-re.
A lakossági konjunktúrakutatásban 2025 szeptemberében jelentős pozitív irányú elmozdulást tapasztaltunk az inflációs várakozásokban, az augusztusban mértekhez képest.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint a következő egy évben átlagosan hány százalékos lesz az infláció?” szeptemberben jócskán kedvezőbb – a jegybanki célhoz közel eső – választ adtak a megkérdezettek. A jegybanki toleranciasávot (2 és 4 százalék közötti árdrágulást) 20,2 százalék jelölte meg, 4 és 5 százalék közötti árszínvonal-változást a megkérdezettek 20,7 százaléka (az augusztusi 17,3 százalék után), az 5-6 százalékos inflációt 13,0 százalék (0,3 százalékponttal kevesebben az előző hónaphoz viszonyítva) jelölte meg. Kettő százalék alatti inflációs rátát összességében a megkérdezettek 8,3 százaléka (+2,1 százalékpont), 6-7 százalék közöttit 7,1 százalék (−0,5 százalékpont), míg 7 százalék feletti pénzromlást 25,6 százalék (+5,7 százalékpont) prognosztizált.
A lakosság konjunktúraérzetét korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy az ötből kettő kategóriában erősödést tapasztaltunk. Az 50-59 éves korcsoportban kiemelkedő, 10,3 indexpontos, a 60 év felettieknél 3,3 indexpontos erősödést mértünk. Továbbá a 30-39 éveseknél 0,2 indexpontos, a 40-49 éves korcsoportban 0,4 indexpontos – tehát jóformán stagnálást –, míg a 18-29 éveseknél pedig 2,0 indexpontos csökkenést detektáltunk. Így a legkedvezőbb a 60 év felettiek konjunktúraészlelése −7,6 indexpont, míg a legkedvezőtlenebb az 40-49 éveseké, akik −18,5 indexpontos konjunktúrát érzékeltek.
A vállalati felmérésben szeptemberben a három alindex értéke emelkedett, míg egy alindex értéke csökkent. Az üzleti környezet mutatója −22,6-ről −21,4-re, a gazdasági környezet alindex értéke −29,0-ről −28,6-re és a termelési környezet alindex −11,0-ről −10,3 indexpontra javult. Az iparági környezet értéke pedig az előző havi −1,5-ről −2,5-re gyengült.
A legnagyobb pozitív változást 2025 szeptemberében a vállalatok jövőbeni beruházási terveinek pozitív alakulásában láttuk.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Mennyire tartja valószínűnek, hogy vállalkozása beruházást fog tudni végrehajtani a következő egy évben?” szeptemberben, a vállalatok vezetői összességében kedvezőbb válaszokat adtak az augusztusi prognózishoz képest. Ebben a hónapban ugyanis a vállalatok 9,9 százaléka mondta az augusztusi 9,7 százalék után, hogy biztosan beruház. A következő egy évben valószínűleg beruház a megkérdezettek 11,5 százaléka (+2,5 százalékpont). Inkább beruházást 10,9 százalék (+1,9 százalékpont) tervezett. Inkább nem ruház be 10,1 százalék (+0,3 százalékpont), valószínűleg nem 16,5 százalék (+1,7 százalék), míg biztosan nem hajt végre a következő egy évben beruházást a megkérdezettek 38,9 százaléka (−7,0 százalékpont).
A vállalatok ágazati bontását elemezve megállapítható, hogy a vizsgált szektorok között háromban javult, kettőben pedig átlagosan romlott a konjunktúraérzet. Ebben a hónapban az iparban +1,0 indexpontos, a kereskedelemben +0,7 indexpontos, a szolgáltatásoknál +1,2 indexpontos konjunktúraindex-erősödést mértünk, míg a mezőgazdaságban −1,2 indexpontos, az építőiparban −3,8 indexpontos csökkenést észleltünk. Szeptemberben a mezőgazdaságban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (−14,0), a leggyengébbet pedig az építőiparban (−17,5).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
