Az olyan vélemények, miszerint a mesterséges intelligencia (MI) a diákok házi feladatainak megoldását segíti, veszélyezteti a munkahelyeket, illetve megváltoztatja az orvoslást és a hadviselést arra utalnak, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos társadalmi ismeretek és előítéletek eltérőek.
Annak érdekében, hogy tisztább képet kapjunk a valóságról, megkérdeztük a magyar felnőtt internetező lakosságot a témában egy 1000 fős reprezentatív felmérés keretében.
Tájékozottság és tájékozódás az MI-val kapcsolatban
A megkérdezett felnőttek csupán 11,5 százaléka tekinti magát teljes mértékben tájékozottnak a mesterséges intelligencia tekintetében. A tájékozottak és tájékozatlanok nagyjából hasonló arányban vannak jelen a magyar lakosság körében. 30,1 százalék azok aránya, akik teljes mértékben vagy inkább tájékozottak a mesterséges intelligencia terén, miközben 30,6 százalék azok aránya, akik egyáltalán vagy inkább nem érzik magukat tájékozottnak e tekintetben. Ennek tükrében kijelenthető, hogy az MI-ról szóló edukációnak van létjogosultsága a magyar társadalomban.
A válaszadók többségéhez (77,1 százalékához) vegyesen jutnak el negatív és pozitív tartalmú információk a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. A megkérdezettek 14,7 százaléka a mesterséges intelligencia pozitív hatásairól, előnyeiről szerez ismeretet. Ennél jóval kisebb százaléka a megkérdezetteknek értesül a negatív tartalmakról, a mesterséges intelligencia veszélyeiről.
A tájékozott válaszadók 23,1 százalékához, a tájékozatlan válaszadók 16,5 százalékához inkább pozitív tartalmú hírek jutnak el a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Elmondható tehát, hogy minél inkább tájékozottabbnak gondolja magát valaki a témában, annál inkább találkozik a mesterséges intelligencia előnyeivel, hasznosságát bemutató hírekkel. Ugyanez fordítva is igaz: tájékozatlanságunk foka vonzza az utópisztikus, káros oldalát bemutató információkat a mesterséges intelligenciának.
Átok vagy áldás a mesterséges intelligencia?
Akárcsak a hírek kettőssége, úgy a lakosság viszonyulása is kételyekkel, félelmekkel, ugyanakkor reményekkel teli.
A technológiai hibákkal, az adatvédelemmel, az etikai kérdésekkel kapcsolatos félelmek képezhetik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kételyek nagy részét, a társadalmi elszigetelődéstől való félelem mellett. A megkérdezettek 39,6 százaléka szerint a mesterséges intelligencia kiszolgáltatottá teheti az embereket az ügyintézés, a bankolás és a vásárlás során. Magasabb, azaz 52,8 százalék azok aránya, akik szerint az élet számos területén etikai problémákat is felvethet a mesterséges intelligencia alkalmazása. Ennél még többen (64,7 százalék) gondolják azt, hogy a mesterséges intelligencia növelheti a társadalmi elszigetelődést.
A kételyek, félelemek feloszlatását a mesterséges intelligencia megfelelő szabályozása szolgálhatná, melyet a lakosság túlnyomó része támogat: 67 százalékuk szerint az illegális tartalmak előállítását és a személyes adatokat érintő megoldásokat kellene legfőképp szabályozni. A szabályzást tekintve elmondható, hogy a középiskolai, főiskolai vagy egyetemi végzettéggel rendelkezők magasabb arányban (52 százalék) féltik a személyes adataikat, valamint gyermekeik biztonságát, mint az alacsonyabb, nyolc általános, szakiskolai, szakmunkás végzettséggel rendelkezők (43,6 százalék).
A lehetőségek tekintetében, a válaszadók főleg az új munkahelyek kialakulásában, a munkavégzési hatékonyságnövelésben és a mindennapos adminisztrációs ügyintézés megkönnyítésében látják a mesterséges intelligencia segítségét. A megkérdezettek 72,3 százaléka szerint az MI javíthatja a munkavégzés hatékonyságát, valamint a 74,8 százaléka szerint megkönnyítheti az ügyintézést, a bankolást és a vásárlást. Új munkakörök, munkalehetőségek létrejöttét a válaszadók 50,2 százaléka reméli a mesterséges intelligenciától.
Az MI jövője
A társadalom ismeretei és a technológia valódi fejlettségi szintje még viszonylag távol állnak egymástól. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos előítéletek felmérésünkből is láthatóan még ambivalensnek tűnnek: egyszerre félünk a társadalmi elszigetelődéstől és bízunk abban, hogy a tanulásban, munkában erősebben támaszkodhatunk a mesterséges intelligenciára. Féltjük munkahelyeinket, ugyanakkor reméljük, hogy a mesterséges intelligencia új munkahelyi lehetőségeket fog teremteni számunkra.
Bár a mesterséges intelligenciát nem tudjuk kizárni életünkből, azon viszont mindenképp változtathatunk, hogy mit és milyen szinten tanulunk meg az MI-ról, hogy a technológia potenciális veszélyeit, vagy az abban rejlő lehetőségeket ismerjük-e fel. A szabályozás és az oktatás kulcsszerepet játszik abban, hogy ezek a változások mindenki számára előnyösek legyenek. Ezt az irányt követi a 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett európai jogszabály, a kockázatalapú szabályozása[1] a mesterséges intelligencia alkalmazásainak. Hogy mikor és hogyan használhatunk MI-t, egyre égetőbb kérdés az oktatás területén is. A felsőoktatási intézmények zöme törekszik arra, hogy az MI használatával kapcsolatban tájékoztassa hallgatóit, és ez magában foglalja több esetben a felhasználási lehetőségek szabályozását is. Vitathatatlan, hogy a személyre szabott oktatás szerepe felértékelődött, melyben a mesterséges intelligencia alapú technológiák támogatása is megfigyelhető, hozzásegítheti az egyéneket a jobb munkaerőpiaci elhelyezkedéshez. A kettősség feloldása, a félelem ellenszerére a gyógyír tehát a megfelelő irányítás, szabályozás és oktatás szinergiájában ragadható meg.
