A sajtószobában megtalálja legfontosabb elemzéseinket, kutatási eredményeinket közéleti, társadalmi és gazdasági témákban. Továbbá ezen a felületen tesszük közzé szervezetünket érintő kiemelt híreinket, közleményeinket. A cikkek közötti tájékozódást a szűrő és kereső funkciók segítik.
Kategória
Év
Valamit nem találsz?
Brüsszel klímavédelmi okból megadóztatná a fűtést és a tankolást, ami 870 forint feletti benzinárakat és négyszeres rezsiköltségeket okozna. A magyarok háromnegyede elutasítja a karbonadót és többsége elfogadhatatlannak tartja, hogy a Tisza Párt támogatja az intézkedést.
A Századvég szervezésében első alkalommal valósult meg a Közép-európai Energia Fórum 2025 egy új, szakmai konferencia, amely az aktuális energia- és klímapolitikai kihívásokat, valamint az azokra adható válaszokat állította a középpontba. A fórum vezető iparági szereplőket, döntéshozókat és elemzőket hozott össze, lehetőséget teremtve valódi tudásmegosztásra és stratégiai párbeszédre, hogy közösen gondolkodjanak a versenyképes, fenntartható és biztonságos energiarendszerek jövőjéről.
Brüsszel karbonadóval sújtaná az európai háztartások fűtési és hűtési energiafelhasználását, valamint üzemanyag-fogyasztását. Az intézkedés katasztrofális következményekkel járna: a magyarok áram- és gázszámlái a jelenlegi 3,9-szeresére emelkednének, ami évente 575 ezer forint többletköltséget okozna egy átlagos háztartásnak. A benzin és a gázolaj literenkénti ára pedig 870 forint fölé emelkedne, ami – a közlekedési kiadások növekedése mellett – fokozná az inflációt.
Az európaiak csaknem kétharmadát aggasztja, hogy még mindig nincs felelőse az EU kritikus infrastruktúrája ellen elkövetett, történelmi léptékű terrorakciónak. Az elhúzódó nyomozás lehetővé tette a – gyakran politikailag motivált – elméletek terjedését, így az uniós polgárok elkövetőről alkotott képe is megosztottá vált. A véleménnyel rendelkezők fele szerint az oroszok, 21 százalékuk szerint az amerikaiak 19 százalékuk szerint pedig az ukránok robbantották fel a vezetéket.
Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága 2026. január 1-től betiltaná az orosz földgáz és kőolaj importját az Unióba. Az intézkedés súlyos következményekkel járna Magyarországra nézve: ezer forint feletti benzinárakat és általános energiaválságot idézne elő. A magyar felnőtt lakosság kétharmada ezért nem támogatja az embargót.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. novemberi felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása tovább javult (+1,8 indexpont), miközben a vállalatok gazdasági közérzete is erősödött (+1,3 indexpont) az előző hónapban mért értékhez képest. Így a −100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index −10,7-re, a vállalati mutató értéke pedig −9,6 indexpontra javult. Jobb konjunktúraindex értéket legutóbb a lakosságinál 2022 májusában, míg a vállalati felmérésben 2022 áprilisában mértünk, azaz 41, illetve 42 hónapja.
Miután Brüsszel háborús készülődése új szintre emelkedett, a Tisza Párt felvetette a sorkatonaság visszaállításának lehetőségét. A lépés jelentős társadalmi ellenállásba ütközik: a magyarok 80 százaléka elutasítja az intézkedést.
A hazai online kereskedelmi piacon a forgalom folyamatos élénkülését jelző kedvező statisztikák elfedik, hogy a piac bővülésének legfőbb kedvezményezettjei alapvetően nem a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások, hanem a regionális és globális (elsősorban kínai hátterű) kereskedelmi platformok – derül ki a Századvég kutatásából.
Makromonitor - 2025. október
A KSH gyorsjelentése szerint 2025 szeptemberében a turisztikai szálláshelyeken a vendégek száma 8,3, a vendégéjszakák száma pedig 5,6 százalékkal haladta meg a 2024. szeptemberi teljesítményt. A turisztikai szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel folyóáron 6,2 százalékkal nőtt az előző év szeptemberéhez képest. A 2025. január-szeptemberi időszakban az összes bruttó árbevétel folyóáron 11,6 százalékkal növekedett 2024 hasonló időszakához képest.
Minden évben migránsok milliói (illegális bevándorlók, diákok, munkavállalók és családegyesítési vízumok új birtokosai) érkeznek Európába, növelve a lakáskeresletet és következésképpen a lakhatási költségeket az európai állampolgárok számára. Az elemzők többsége tényezők sokaságára mutat rá, amelyek a jelenlegi válsághoz vezettek. Egyetértenek azonban abban, hogy a migráció jelentős tényező, amely súlyosbította a helyzetet. Végső soron Európa alsó- és középrétegei viselik ennek a válságnak a költségeit, ugyanakkor a kiadó ingatlanok tulajdonosai profitálnak az otthonok iránti növekvő keresletből, és a bérleti díjak emelkedéséből. Az európai kormányok már nem fektetnek be a lakhatás biztosításába, nem alakítottak ki stratégiát a 2015-től hullámokban érkező migránsok millióinak befogadására. Ezzel összefüggésben a nyugat-európai nagyvárosokban a hajléktalanság növekedése és az erősödő integrációs problémák egyre nyilvánvalóbbak és súlyosabbak. Ebben az elemzésben röviden ismertetjük, hogy a kutatások szerint mi az összefüggés a migráció és a lakhatási válság között, majd két ország – Hollandia és az Egyesült Királyság – példájával illusztráljuk a migráció és a lakhatási válság közötti összefüggéseket.
Frissítettük feltételeinket
Javasoljuk, hogy tekintse át frissített adatvédelmi és adatkezelési tájékoztatónkat, valamint jogi nyilatkozatunkat. A folytatással elfogadja az itt felsorolt frissített feltételeket.
