A sajtószobában megtalálja legfontosabb elemzéseinket, kutatási eredményeinket közéleti, társadalmi és gazdasági témákban. Továbbá ezen a felületen tesszük közzé szervezetünket érintő kiemelt híreinket, közleményeinket. A cikkek közötti tájékozódást a szűrő és kereső funkciók segítik.
Kategória
Év
Valamit nem találsz?
Az uniós polgárok többsége elfogadhatatlannak tartja, hogy Brüsszel orosz gázfüggésből drágább, amerikai függésbe kormányozza az EU-t. Az átállás elutasítottsága Magyarországon és Bulgáriában a legmagasabb: 73 százalék.
Az indiai szubkontinens történelmét évszázadokon át formálta a hindu és a muszlim közösségek közötti kapcsolat. A kereskedelmi, a kulturális és a vallási kölcsönhatások mellett a politikai és társadalmi feszültségek is meghatározóak voltak. Az iszlám vallás megjelenésétől a brit gyarmati uralomig, majd a modern kori függetlenségi mozgalomig és India felosztásáig ezek a kapcsolatok dinamikusan alakították a régió identitását és társadalmát. A hindu identitás egységesülésének folyamata, valamint a hindu-muszlim ellentét gyökerei szorosan összefüggnek a muszlim uralom alatt bevezetett vallási és társadalmi intézkedésekkel, a brit gyarmati „oszd meg és uralkodj” stratégiával, valamint a 20. századi nacionalista mozgalmakkal. Az alábbi cikk bemutatja a történelmi és a jelenlegi viszonyokat, valamint azt, hogy hogyan alakult ki fokozatosan az egységes hindu identitás, különös tekintettel a muszlim uralom és a gyarmati időszak hatására.
Svédország, az egykori „humanitárius mintaállam” mára saját migrációs politikájának áldozatává vált: a lakosság harmada már nem etnikailag svéd, 59 no-go zóna működik az országban, valamint Európában itt a legmagasabb a bandaerőszak miatti halálozások száma Albánia után. A svéd kormány 2023-ban kénytelen volt radikálisan megváltoztatni politikáját, a menedékkérők számát 163 ezerről 9 ezerre csökkentve, miközben 34 ezer dolláros támogatást kínál azoknak, akik önként térnek haza.
A Tisza beemelte programjába Brüsszel orosz energia tiltására vonatkozó célkitűzését. Az intézkedés minden magyarnak súlyos költségeket okozna, így azt a teljes felnőtt lakosság kétharmada elutasítja. A tiltás azonban megosztja a politikai táborokat: míg a Tisza-szimpatizánsok 59 százaléka támogatja, a Fidesz-KDNP szavazóinak 96 százaléka elutasítja a lépést.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. számításai szerint 2025-ben 0,8 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, amelyet 2026-ban 2,7, 2027-ben 2,3 százalékos bővülés követhet. A gazdasági növekedést továbbra is támogatja a fogyasztás bővülése, azonban a hosszú távon fenntartható növekedési pálya eléréséhez elengedhetetlen a külső konjunktúra erősödése.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. szeptemberi felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása jelentősen (+2,1 indexpont) javult, miközben a vállalatok gazdasági közérzete is erősödött (+0,5 indexpont) az előző hónapban mért értékhez képest. Így a −100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index −13,1-re, a vállalati mutató értéke pedig −14,6 indexpontra javult. A szeptemberi felmérésben a háztartásoknál az inflációs várakozások javulása, míg a vállalatoknál a beruházási szándék erősödése jelentette a legmarkánsabb pozitív irányú módosulást.
A Tisza megszorító csomagja súlyos megélhetési problémákat okozna. A párt intézkedései radikálisan csökkentenék a háztartások bevételeit, miközben növelnék a költségeiket. Egy átlagkeresetű magyar nettó jövedelme havi 129 ezer forinttal; 475 ezerről 346 ezer forintra csökkenne.
A nemzetközi piacon versengő hazai cégek felismerték a digitalizációban rejlő versenyképességi potenciált, így mind a technológiai fejlesztésekkel, mind munkavállalóik folyamatos képzésével igyekeznek az élvonalba kerülni – ez azonban csak a hazai kreatívipar top cégeire igaz. A kreatívipari vállalkozások többségére még mindig jellemző az ismerethiány, a tulajdonosi kör motivációinak hiánya, illetve a már megszokott üzleti modellhez való ragaszkodás, melyek egyaránt korlátozzák a digitális fejlesztéseket.
A magyar mezőgazdaság hosszú évek óta jelentős átalakuláson megy keresztül: földstruktúra-változás, birtokméret-eloszlás, gazdálkodói generációk elöregedése. Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta a hazai agrárszektor fokozottan integrálódott az uniós szabályozásokba, támogatási rendszerekbe és piaci mechanizmusokba, ugyanakkor a generációváltás kérdése továbbra is az ágazat kritikus kihívásai közé tartozik. A birtokméret és a gazdastruktúra életkor szerinti vizsgálata lehetővé teszi annak feltárását, hogy a fiatalabb és idősebb gazdálkodók között milyen különbségek mutatkoznak, és ezek milyen hatással vannak a mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntarthatóságára. Az európai mezőgazdaság egyik sarkalatos pontjaként jelenik meg a gazdálkodói társadalom elöregedése. Ezzel a kihívással Magyarországnak is szembe kell néznie, így érdemes vizsgálni, hogy uniós viszonylatban milyen pozíciót foglalunk el, hogyan alakul a birtokméret a fiatalabb és idősebb generációk körében, milyen jó gyakorlatok segítik vagy éppen akadályozzák a változást.
Kiszivárgott, hogy kormányra kerülése esetén a Tisza súlyos megszorításokba kezdene. A párt megemelné a személyi jövedelemadókat, eltörölné az adókedvezményeket és betiltaná az orosz energiahordozókat. A magyarok a Tisza-csomag valamennyi elemét nagy arányban elutasítják – derül ki a Századvég felméréséből.
Az építőipari termelés 2025. július hónapra vonatkozó teljesítménye a KSH gyorsjelentése szerint havi és éves szinten is növekedett. Éves szinten 4,9 százalékkal, míg havi bázison 0,8 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye.
Frissítettük feltételeinket
Javasoljuk, hogy tekintse át frissített adatvédelmi és adatkezelési tájékoztatónkat, valamint jogi nyilatkozatunkat. A folytatással elfogadja az itt felsorolt frissített feltételeket.
