A sajtószobában megtalálja legfontosabb elemzéseinket, kutatási eredményeinket közéleti, társadalmi és gazdasági témákban. Továbbá ezen a felületen tesszük közzé szervezetünket érintő kiemelt híreinket, közleményeinket. A cikkek közötti tájékozódást a szűrő és kereső funkciók segítik.
Kategória
Év
Valamit nem találsz?
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2026. januári felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása (+3,8 indexpont) jelentősen javult, míg a vállalatok gazdasági közérzete (−0,2 indexpont) jóformán stagnált az előző hónapban mért értékhez képest. Így a −100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index −6,8-re emelkedett, a vállalati mutató értéke pedig −9,9 indexpontra gyengült. Ennél jobb lakossági konjunktúraindex-értéket legutóbb 2022 márciusában mértünk.
Egy uniós dokumentum szerint Ukrajna újjáépítésére egy 800 milliárd dolláros terv készül. A program nem tartalmazza a fegyverkezésre elkülönített összegeket, erre Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata alapján további 700 milliárd dollárt szánna az EU. A következő évekre vonatkozó, összességében 1500 milliárd dolláros finanszírozási csomagból az uniós elosztási elv alapján, Magyarországra 5652,9 milliárd forintnyi összeg jutna az elkövetkező években, ami egy átlagos magyar háztartásra vetítve 1,4 millió forintos terhet jelentene.
Noha a brüsszeli elit a fegyverszállítmányok fokozását szorgalmazza és katonákat küldene Ukrajnába, az európai polgárok nem értenek egyet a törekvésekkel. A Századvég új kutatása alapján, az előbbit az uniós lakosság 51 százaléka, az utóbbit 69 százaléka elutasítja.
A Patrióták bizalmatlansági indítványt nyújtottak be az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen ellen. A magyarok 53 százaléka kedvezőtlen véleménnyel van a német politikusról, így azok a hazai EP-képviselők, akik nem támogatják az indítványt, Brüsszel oldalára állnak a magyarokkal szemben.
Makromonitor – 2025. december
Az izraeli–palesztin konfliktusról és a kétállami megoldásról számtalan cikk, elemzés és vita született az elmúlt évtizedekben. Kevésbé ismert azonban az ellentét gyökere: a palesztin identitás alapja és egyetlen történelmi célja, hogy eszköz legyen a zsidó nemzeti gondolat és a zsidó állam felszámolásához. Más szóval, a palesztin identitás nem a zsidó nemzeti gondolatra adott reakcióként, önálló nemzeti törekvésként jött létre, hanem a pánarab és az iszlám Izrael- és Nyugat-ellenes ideológiák eszközeként, mesterségesen került kialakításra. Ha a palesztin nemzeti identitás célja egy önálló nemzetállam létrejötte lenne, akkor a zsidó és egy palesztin nemzetállam már régóta békében élne egymás mellett. Csakhogy a Palesztin állam megalapítása nem cél, hanem – a zsidó állam felszámolására használt – eszköz.
A karácsonyi rohamra készülő kereskedők jellemzően több napon vagy héten át tartó Black Friday akciói a magyar felnőttek kevesebb mint negyedét szólították meg, akik viszont terveztek élni az ilyenkor elérhető kedvezményekkel, azok részben vagy kizárólag online vásárlást fontolgattak – derül ki a Századvég kutatásából. Az akcióval élni nem tervezők több mint fele csak 40-50 százalékos kedvezmény esetén fontolná meg a vásárlást.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. számításai szerint 2025-ben 0,4 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, amit 2026-ban 2,4, 2027-ben 2,5 százalékos bővülés követhet. A gazdasági növekedést továbbra is támogatja a fogyasztás bővülése, azonban a hosszú távon fenntartható növekedési pálya eléréséhez elengedhetetlen a beruházások szintjének emelkedése és a külső konjunktúra erősödése.
Makromonitor - 2025
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. decemberi felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása (+0,1 indexpont) és a vállalatok gazdasági közérzete is (−0,1 indexpont) jóformán stagnált az előző hónapban mért értékhez képest. Így a −100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index −10,6-re javult, a vállalati mutató értéke pedig −9,7 indexpontra gyengült. Ennél jobb lakossági konjunktúraindex-értéket legutóbb 2022 áprilisában mértünk.
Nigéria kritikus fordulóponthoz érkezett, amelynek következményei nem csupán Nyugat-Afrikára és a Száhel-övezetre nézve mélyrehatóak, hanem az európai biztonságpolitikára, az energiadiverzifikációra és a migrációkezelésre is. Afrika legnépesebb nemzeteként és legnagyobb gazdaságaként Nigéria belső dinamikái – demográfiai, politikai és gazdasági folyamatai – messze túlmutatnak a határain. Ez a regionális nagyhatalom azonban egyre növekvő nyomás alatt áll, amely mind magát az országot, mind a tágabb Száhel-régiót destabilizálással fenyegeti, különösen egy olyan térségben, ahol a nyugati befolyás drámaian visszaszorult az elmúlt években Mali, Burkina Faso és Niger geopolitikai átalakulását követően.
