A sajtószobában megtalálja legfontosabb elemzéseinket, kutatási eredményeinket közéleti, társadalmi és gazdasági témákban. Továbbá ezen a felületen tesszük közzé szervezetünket érintő kiemelt híreinket, közleményeinket. A cikkek közötti tájékozódást a szűrő és kereső funkciók segítik.
Kategória
Év
Valamit nem találsz?
Az elmúlt években a globális gazdasági háborúk „pürrhoszi háborúknak” bizonyultak, ugyanis olyan hatalmas költségekkel járnak, amelyek miatt a győzelem valójában vereséget jelent minden érintett fél számára. Ezt az állítást alátámasztja az ukrajnai háború is, hiszen sem a Nyugat által Oroszországra kiszabott gazdasági szankciók nem győzték le Oroszországot, sem az, hogy Oroszország az energiát fegyverként használta. Hiszen nem akadályozta meg a Nyugatot abban, hogy támogassa Ukrajnát. Az Egyesült Államok és a világ többi része közötti vám- és kereskedelmi háború csak destabilizálta a világgazdaságot. A globális gazdasági konfliktusok katasztrofális hatásait tovább szemlélteti az iráni háború (2026), amely idén 3,5 billió dollárba kerülhet a világgazdaságnak – ez megegyezik az Egyesült Királyság GDP-jével. Néhány hetes katonai konfliktust követően az iráni háború az energia, a Hormuzi-szoros és a globális geoökonómia átszervezése körüli konfliktussá alakult, különösen az USA és Kína közötti versenyben, ahol mindkét fél gazdasági zsarolással próbálja a másik felet patthelyzetbe kényszeríteni. Az Öböl-térségben a 2026-os iráni háború az elmúlt ötven év (1973 óta) legnagyobb gazdasági sokkja lehet a Közel-Keleten. Ez az elemzés az összes érintett fél által elszenvedett gazdasági veszteséget, valamint a világgazdaságra gyakorolt hatásokat taglalja.
Az EU Migrációs Paktum szolidaritási mechanizmusának egyik opciója: fogalmak, finanszírozás, precedensek és magyar relevancia.
A Századvég számításai szerint 2026-ban 1,5 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, amit 2027-ben 1,7 százalékos bővülés követhet. Előrejelzésünkben óvatos feltételezésekkel éltünk az olajár-pályát és a külső keresletet illetően. Azonban az elmúlt hónapok eseményeinek - a közel-keleti tűzszünet, a visszatartott európai uniós források feloldását célzó megállapodás, valamint a kedvező inflációs folyamat - köszönhetően lazuló monetáris politika pozitívan hatnak a magyar gazdaság növekedési kilátásaira.
A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány az elmúlt napokban felmerült kérdésekre reagálva a következő tájékoztatást adja a 2024-es nagymintás Ifjúságkutatással kapcsolatban.
A magyar ember számára a nemzethez való tartozás kérdése talán soha nem volt annyira „könnyű téma”, mint napjainkban. A legutóbbi szabadságharc óta eltelt hetvenévnyi békeidő, még ha ez a béke viszonylagos volt is, sokakat érzéketlenné tehetett a közös ügyek és a nagy, közös sorskérdések iránt. A húszas évek huszonévesei számára a digitalizáció korában bizonyos értelemben már széles e világ a haza – legalábbis könnyen ezt gondolhatják mindazok, akik aggódnak a magyarság értékeinek kulturális, intergenerációs átörökítése miatt. A Századvég nagyszabású, nemzeti identitás témájú kutatásából többek között arra is válaszokat kaphatunk, hogy a fiatal felnőttek gondolkodásmódja valóban elfordult-e a társadalomban uralkodó, hagyományosabb nemzetképtől, vagy egyszerűen arról van szó, hogy egy új nemzedék eltérő hangsúlyokkal ápolja – és újítja meg – saját önazonosságát.
A magyar társadalom tagjai a helyi közösségek erejét elsősorban a kölcsönös segítőkészségben, a közös élményekben és emlékekben, szokásokban és hagyományokban, a szoros emberi kötelékekben látják és keresik. Az anyagi összetevők ilyen szempontból háttérbe szorulnak, a családi, baráti, ismeretségi hálózatoknak elsősorban nem a materiális tényezők alkotják a fő erőforrásait. Kutatásunkból az is kiderült, hogy az egyes régiók között érdemi eltérések is kimutathatók mind a közösségi hálózatok fő tartóoszlopainak mibenlétét illetően, mind abban a tekintetben, hogy összességében milyen erősségeket és lehetőségeket látnak társas viszonyrendszereikben az adott területen élők.
2026 áprilisában a keresetek vásárlóereje tovább növekedett, a reálkereset-emelkedés 8,9 százalék volt az elmúlt év azonos időszakához képest. A bruttó átlagkereset emelkedése 9,0 százalékot, a nettóé 11,2 százalékot tett ki, emellett a bruttó mediánkereset értéke 9,1, a nettó mediáné pedig 11,1 százalékkal haladta meg a tavalyi értékét.
