A lakossági konjunktúraindex három alindexe romlott, egy pedig javult az előző havi értékéhez képest, és összességében az index minimális mértékben romlott az októberi értékével összevetve. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi 0,4-ről –1,0-re változott. A háztartások a legnegatívabban az inflációs folyamatokat ítélik meg, ez a mutató 0,1 százalékponttal romlott az októberi értékéhez képest, hiszen –85,8-ről –85,9-re csökkent. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –26,9 pontos értékről –25,0-re javult, míg az anyagi helyzeté –17,1-ről –17,3-re romlott.
A legnagyobb pozitív elmozdulásnak az tekinthető a lakossági konjunktúrakutatásban, hogy a megkérdezettek szerint jobb irányba mennek a dolgok, mint az előző hónapban. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Összességében Ön szerint ma Magyarországon inkább jó vagy inkább rossz irányba mennek a dolgok?”, 4,4 százalékponttal kevesebben (30,1 százalék) mondták azt, hogy határozottan rossz irányba, továbbá 2,4 százalékponttal kevesebben (20,0 százalék), hogy inkább rossz irányba, mint egy hónappal ezelőtt. Ugyanakkor megfigyelhető egy markáns növekedés (+5,2 százalékpont) októberről novemberre (25,7 százalékról 30,9 százalékra) az is-is, jó is, rossz is bizonyos tekintetben választ adóknál. Az inkább jó irányba mennek a dolgok választ 0,8 százalékponttal többen (a megkérdezettek 11,2 százaléka), míg a határozottan jó irányba választ 0,2 százalékponttal többen (a megkérdezettek 5,8 százaléka) jelölték meg.
Novemberben a legnagyobb negatív irányú elmozdulás a lakosság esetében a munkahely elvesztését követő újbóli elhelyezkedés időtartamát illetően alakult ki. Az azonnali elhelyezkedés kategóriát az októberi 22,6 százalék után, novemberben 21,5 százalék jelölte meg. A 3 hónapon belüli elhelyezkedés kategóriát 37,3 százalék után, ezúttal 32,6 százalék prognosztizált. Ugyanakkor a 3-6 hónap alatti új munkahely megtalálást a megkérdezettek közül 17,2 százalékról, 4,2 százalékponttal többen, 21,4 százalékuk becsült. 6 hónap és 1 év közötti idő alatt 0,7 százalékponttal többen, 7,8 százalék tervez új munkahelyet találni, míg 1 évnél hosszabb elhelyezkedési idővel szintén 7,8 százalékuk tervez. Azt lehet mondani tehát, hogy az átlagos tervezett elhelyezkedési idő 3,4 hónapról 3,9 hónapra hosszabbodott.
A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke kedvezőbbé vált. A gazdasági környezet mutatója jelentősebben, az előző havi –28,0-ról –23,7-re, az üzleti környezet mutatója –25,1-ről –21,5-re, az iparági környezeté pedig –9,4-ről –6,9-re nőtt, továbbá a termelési környezeté enyhébben, –10,7-ről –8,2-re javult.
A vállalatok a legnegatívabban a termékeik elmúlt egy évre vonatkozó áralakulását ítélték meg. A megkérdezett vállalatvezetők válaszai alapján ugyanis egy egyértelmű kismértékű árcsökkenést mutat októberről novemberre a felmérés. Az októberi után egyfelől 0,6 százalékponttal kevesebben mondták azt, hogy 7 százalék feletti termékárnövelést hajtottak végre, míg 1,1 százalékponttal többen nyilatkoztak 1 százaléknál kisebb termékár-emelésről. A kérdés elemzését folytatva megállapíthajuk, hogy a vállalati termékárnövelés átlagos csökkenése az inflációt kedvező irányba tereli.
A leginkább pozitív irányú változás a vállalatoknál novemberben a fejlesztésekhez szükséges források előteremtését illetően alakult ki. Többen mondták ugyanis azt, hogy nem jelent nehézséget, ebből (4,3 százalékponttal többen) 20,7 százalékuk, hogy egyáltalán nem, míg (1,4 százalékponttal többen) 26,6 százalékuk szerint inkább nem jelent nehézséget a fejlesztéshez szükséges források előteremtése a vállalatok számára.Az inkább nehézséget jelent kategóriát a megkérdezett vállalatok 28,6 százaléka (0,1 százalékponttal kevesebben), míg teljes mértékben nehézséget jelent kategóriát a megkérdezetettek 19,5 százaléka (4,1 százalékkal többen) jelölte meg.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
