A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az elhúzódó orosz–ukrán háború, a csökkenő, de továbbra is magas inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A konjunktúraérzet még jelentősebb javulására csak akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció tovább mérséklődik, a kamatkörnyezet is kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex három alindexe javult, egy pedig romlott az előző havi értékéhez képest, és összességében az index jelentős mértékben emelkedett a novemberi értékével összevetve. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke ugyanakkor az előző havi –1,0-ről –1,2-re változott. A háztartásoknál az inflációs folyamatokat megítélése jelentősen javult a kedvező tényadatok miatt is, és a mutató a novemberi értékéhez képest –85,9-ről –81,3-re emelkedett. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –25,0 pontos értékről –18,3-re javult, míg az anyagi helyzeté –17,3-ről –12,5-re erősödött.
A lakossági konjunktúrakutatásban a legnagyobb pozitív irányú elmozdulás novemberhez képest az ország múlt évre vonatkozó (visszatekintő) gazdasági helyzetének megítélésében volt tapasztalható. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Meglátása szerint az elmúlt egy év során hogyan változott az ország gazdasági helyzete?”, 6,9 százalékponttal kevesebben (36,6 százalék) mondták azt, hogy jelentősen romlott, továbbá 0,3 százalékponttal többen (24,7 százalék), hogy kismértékben romlott, mint egy hónappal ezelőtt. Ugyanakkor növekedés (+1,3 százalékpont) figyelhető meg novemberről decemberre (13,5 százalékról 14,8 százalékra) a nem változott választ adóknál. Az kismértékben javult választ 4,7 százalékponttal többen (a megkérdezettek 15,8 százaléka), míg a jelentősen javult választ 0,7 százalékponttal többen (a megkérdezettek 5,6 százaléka) jelölték meg.
Decemberben a lakosság körében még egy nagyon fontos jelenség észlelhető. Nagymértékben (7,9 százalékponttal) csökkent azok aránya ugyanis, akik a jövő évre 7 százalék feletti inflációt várnak. Ez egyrészt a megjelent kedvező inflációs adatoknak, másrészt pedig a jövőbeni kedvező várakozásoknak köszönhető.
Kiemelendő még, hogy az indexet alkotó 27 kérdésből 24 esetében javuló érzet figyelhető meg, legyen az visszatekintő (az elmúlt egy évre vonatkozó) vagy előretekintő (a következő egy évre vonatkozó) típusú kérdés. Megjegyzendő, hogy a lakossági előretekintő kérdéseket tartalmazó részindex értéke (–13,9) utoljára 2022 áprilisában volt ilyen kedvező.
A vállalati felmérés esetében is három alindex értéke vált kedvezőbbé. A gazdasági környezet mutatója jelentősebben, az előző havi –23,7-ről –15,9-re, az üzleti környezet mutatója –21,5-ről –19,0-re, az iparági környezeté pedig –6,9-ről –2,2-re nőtt, továbbá a termelési környezeté enyhén, –8,2-ről –9,0-re romlott.
A legnagyobb pozitív irányú változás a vállalatoknál 2023. decemberben az elmúlt év gazdasági teljesítményében történő módosulás volt. A „Meglátása szerint az elmúlt egy év során hogyan változott az ország gazdasági helyzete?” kérdésre a jelentősen romlott kategóriát 5,8 százalékponttal kevesebben választották ebben a hónapban a novemberihez képest. A kismértékben romlott válaszadási lehetőséget 2,2 százalékponttal kevesebben jelölték meg. A nem változott kategóriát 1,8 százalékponttal, a kismértékben javult lehetőséget 5,0 százalékponttal és a jelentősen javultat pedig 1,5 százalékponttal többen nevezték meg.
Az ágazati bontást vizsgálva megállapítható, hogy (egy szektort kivéve) emelkedett átlagosan a konjunktúraérzet. A mezőgazdaságban +2,7, az építőiparban +1,1, a kereskedelemben+2,4, a szolgáltatásoknál +2,5, míg az iparban –3,0 pontos indexértékváltozás jellemezte átlagosan a vállalatok konjunktúraérzetének változását novemberről decemberre.
A visszatekintő (elmúlt évre vonatkozó) kérdésekből összeállított részindex mellett örömteli, hogy az előretekintő részindex értéke is emelkedni tudott. Az előretekintő vállalati konjuktúraindex 2023. decemberi értékénél jobbat legutóbb 2022 februárjában mértünk.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
