A napokban jelent meg a KSH 2023 novemberére vonatkozó építőipari termelés gyorsjelentése, amely éves bázison 12,8 százalékos volumencsökkenést mutatott a hazai építőiparban. Ez európai viszonylatban a legnagyobb visszaesésnek számít. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a második legnagyobb építőipari volumencsökkenés Finnországban (6,9 százalék), a harmadik pedig Csehországban (6,5 százalék) következett be. A magyar építőipar teljesítményét az épületek építésének 18,3 százalékos és az egyéb építmények építése 3,5 százalékos visszaesése befolyásolta a legnagyobb mértékben.
Ezzel szemben pozitívumként említendő, hogy az Eurostat építőiparra vonatkozó, frissen publikált negyedéves jelentése szerint a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok alapján 2023 harmadik negyedévében (július – szeptember) 3,3 százalékkal volt magasabb a magyar építőipar teljesítménye az előző negyedévhez képest, amely az ötödik legmagasabb bővülést jelentette az Európai Unió országain belül. Az első helyen Románia (5,6 százalék) állt, amelyet Litvánia (5,2 százalék), majd Szlovákia (4,0 százalék) követett. 2023 harmadik negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva a leggyengébb építőipari teljesítményt Írország (–4,9 százalék) érte el, amelyet Lettország (–2,5 százalék) és Görögország (–2,5 százalék) követett.
A 2023. harmadik negyedéves növekedés a 2023 júliusában bekövetkezett kiugrásnak tudható be, de azóta folyamatosan csökken az építőipar teljesítménye. Az építőipari teljesítmény ugyan még nem érte el a koronavírus időszak leggyengébb szintjét, azonban azt erőteljesen megközelítette. Talán reménysugárnak lehet tekinteni a szerződésállomány alakulását, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a kilátások nem kifejezetten kedvezőek.
A tárgyhóban kötött új szerződések állománya 60,3 százalékkal emelkedett, amelyből az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződések állománya 186 százalékkal ugrott meg. A jelentős növekedés a közlekedési infrastruktúra fejlesztéseknek volt köszönhető, amely vélhetőleg nagyobb értékű állami megrendelést takar. Ezzel szemben az épületek építésére vonatkozó új szerződések állománya 19,5 százalékkal esett vissza. A kedvező új szerződésállomány-növekedése ellenére a tárgyhó végi szerződések állománya 21,2 százalékkal csökkent.
A jövőbeni kilátásokhoz a fix bázisú havi adatokat is érdemes áttekinteni. Az alábbi ábra szemléleti az építőipar (épületek építése és egyéb építmények együtt) fix bázison számított hó végi és a tárgyhóban kötött új szerződéseinek alakulását. Az adott hónapban kötött új építőipari szerződések volumene elég hektikus, azonban látható, hogy a fix bázisú tárgyhó végi szerződésállomány 2023 februárja óta egyre nagyobb mértékben esett vissza a mostani 2023. novemberi adatig, ahol a havi szintű 8,4 százalékos emelkedés az egyéb építmények építésére vonatkozó növekedésnek volt köszönhető.
A tárgyhó végi szerződésállomány késleltetve ugyan, de megjelenik az építőipar termelési adataiban is. Bár a fix bázisú tárgyhó végi szerződési adatok felpattanása az egyéb építmények (utak, hidak, vasutak, komplex ipari létesítmények, csővezetékek stb.) építéséhez kapcsolódó nagyértékű közlekedési infrastruktúra fejlesztéseknek volt köszönhető, azonban ez elindíthat egy lassú, de kedvező folyamatot. 2023-ban számos állami és önkormányzati beruházás elhalasztásra került a 2021–2027-es költségvetési időszakhoz tartozó uniós források megakadása és a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt. Az uniós források folyósítása hozzájárulhat az építőipar teljesítmény javulásához, másrészt a csökkenő kamatkörnyezet, a kormányzat által elindítani tervezett új hitelprogramok, illetve a lakossági energiahatékonyság növelését célzó programok is elősegíthetik az új beruházások bővülését, illetve ezen keresztül az építőipar erősödését.
