A KSH előzetes ipari gyorsjelentése szerint az ipari termelés volumene 2024 decemberében a nyers adatok alapján 5,3 százalékkal, a munkanaphatástól megtisztított adatokat esetében pedig 6,4 százalékkal csökkent a 2023. novemberi volumenhez képest. Így összességében az ipari termelés 2023. év volumenéhez képest 2024-ben 4,0 százalékkal volt alacsonyabb, amely leginkább a német és az európai uniós piac egészének szűkülésére, a külső kereslet mérséklődésére vezethető vissza.
2024 decemberében tovább folytatódott az ipar teljesítményének csökkenése. Az ipari termelés volumene a 2023 decemberi teljesítményhez képest (előző év azonos időszaka=100 százalék) a nyers adatok alapján 5,3 százalékkal, a munkanaphatástól megtisztított adatokat esetében pedig 6,4 százalékkal csökkent. Ezzel az ipari termelés 2024. éves volumene 4,0 százalékkal maradt el a 2023-as ipari teljesítménytől.
A tendenciát jobban tükrözi az előző hónaphoz viszonyított ipari termelés változása, amely 2024 novemberéhez képest decemberben szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján 1,8 százalékkal csökkent. A gyorsjelentés kiemeli, hogy az ipari teljesítményt a járműgyártás, illetve a villamos berendezés gyártás teljesítménye fogta vissza, miközben a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása, továbbá az élelmiszeripar, ital- és dohánytermékek gyártásának teljesítménye erősítette.
Az aktuális részletes adatok később fognak megjelenni, de 2024 novemberéig elérhető részletes adatok alapján az alábbiak állapíthatók meg. Az ipari értékesítés export és a belföldi értékesítés közötti arányt 2022-ig kétharmad-egyharmad arányban az exportértékesítés határozta meg. Ez az arány az elmúlt években az ipar belföldi értékesítésének irányába tolódott, amiben szerepet játszhat a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági környezet is. A 2024 végén bejelentett új gazdaságpolitikai akcióterv egyik célja, hogy a belső keresletet erősítse, amely hozzájárulhat az ipari belföldi értékesítés arányának emelkedéséhez.
Az ipari export volumenét jelentősen befolyásolja az uniós és leginkább a német feldolgozóipar szűkülése. 2023-ban a teljes külkereskedelmi termékforgalom 26,4 százaléka Németországba irányult. A 2023. január-november időszakhoz viszonyítva a 2024. január-november időszak kumulált külkereskedelmi termékforgalom adataiban egy átrendeződés figyelhető meg. Kivitel esetében (valamennyi árufőcsoport) az uniós piacra történő export 3,9 százalékkal csökkent, míg az unión kívüli országok felé 4,7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakát 100 százaléknak tekintve. A teljes (unión belüli és kívüli) kivitel esetében az 5 típusú árufőcsoporton belül egy kivétellel valamennyi esetében nőtt az export volumene. A kivételek közé sorolható a gépek és szállítóeszközök exportjának alakulása (–7,0 százalék). A teljes kivitel legnagyobb mértékben (+15,3 százalék) az energiahordozóknál bővült. Ezt követte az élelmiszerek, italok, dohányáruk (+10,9 százalék), a fafeldolgozott termékek (+3,1 százalék), illetve a nyersanyagok (+2,5 százalék) exportjának volumen növekedése.
A feldolgozóipari teljesítményt a 13 feldolgozóipari alágazatból leginkább 3 alágazat határozza meg. Az első három (TOP3) feldolgozóipari alágazat adja az ipari termelésnek majdnem a felét. Legnagyobb arányt a járműgyártás képviseli, amely 2020-2024 között 23,5-28,2 százalékos súlyt képviselt. Ezt követően a második és a harmadik helyen 10 százalék feletti súllyal 2-2 alágazat versengett. 2020-ban a második legnagyobb 12,8 százalékos súlyt képviselő alágazat a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása nevű alágazat volt. Ezt követte az élelmiszeripar 11,6 százalékos súllyal. Az élelmiszeripar súlya az elmúlt években egyre nőtt. Míg 2020-ban 11,6 százalékos súlyt képviselt, addig 2022-ben és 2023-ban 12,4 százalékos súlyt ért el, úgy, hogy a járműgyártás 2023-ban 26,3 százalékos súlyú volt. Tehát nem a járműgyártás gyengülése idézte elő az élelmiszeripar relatív erősödését. Ez az erősödés tovább folytatódhatott 2024-ben, mivel a január-november időszak kumulált adatai alapján az élelmiszeripar teljesítménye 13,0 százalékos súlyt képviselt a feldolgozóipar teljesítményében.
Összességében elmondható, hogy 2024-ben visszaesett az ipar teljesítménye, de érdemes a pozitívumokat is figyelembe venni. Egyrészt kiemelendő a belső kereslet arányának növekedése, másrészt az unión kívüli országok felé történő kapcsolatok erősítése, harmadrészt pedig az élelmiszeripar súlyának javulása. Mindezek mellett az uniós piac és a német kereskedelmi kapcsolatok javítása és a diverzifikáció továbbra is meghatározó maradhat egy markáns ipari teljesítményhez.
