A Nemzetgazdasági Minisztérium június 23-án tette közzé a májusi részletes költségvetési adatokat. Az előzetes adatközlés alapján már ismert volt, hogy májusban az államháztartás 129,5 milliárd forint többlettel zárt. A hónap végére a központi alrendszer halmozott hiánya 2 800,9 milliárd forintra csökkent. A Minisztérium tájékoztatója kiemelte, hogy a májusi többlethez hozzájárult az MVM 213,5 milliárd forintos osztalék befizetése.
A 2025-ös költségvetési év fő tendenciái nem változtak májusban: a jól teljesítő tételek közé tartoznak a bérek utáni adók és járulékok, valamint az általános forgalmi adóbevételek. Az áfabevételek esetében látni fogjuk, hogy a május még kedvezőbben alakult, mint az azt megelőző négy hónap. A három kritikusnak mondható tétel (kamatkiadások, költségvetési szervek kiadásainak növekedése, uniós bevételek elmaradása) továbbra is meghatározza a költségvetési folyamatokat, így ebben nincs változás. Ugyanakkor a költségvetési szervek kiadásai májusban havi alapon kifejezetten kedvezően alakultak és kétszámjegyű csökkenést mutattak, ami mindenképpen említésre méltó fejlemény.
A pozitívumokkal kezdve elmondható, hogy a központi alrendszer adó- és járulékbevételei átlagosan 7,8 százalékkal voltak magasabbak, mint az azt megelőző év első öt hónapjában. Ahogy azt már korábban megelőlegeztük, változatlanul kedvező képet mutat az áfabevételek alakulása és külön jó hír, hogy májusra 16,2 százalékra gyorsult az áfabevételek növekedési üteme, miközben ez a mutató 13,8 százalék volt április végén. Az év első öt hónapjának 461 milliárd forintos bevétel növekedésből 357 milliárd forint az áfabefizetések emelkedésének, 104 milliárd forint pedig az áfakifizetések csökkenésének volt köszönhető. Az összesített áfabefizetések növekedési üteme a magas májusi adatnak köszönhetően 5,0 százalékról, 6,8 százalékra gyorsult. Elmondható, hogy az áfabevétel növekedés ebben az évben elsődlegesen az áfabefizetések bővülésének köszönhető, miközben a múlt évben, különösen annak első felében, a kifizetések csökkenése volt a fő növekedési tényező.
Szintén átlag feletti, 11,5 százalékos növekedést mutattak a személyi jövedelemadó bevételek, amiből 211,0 milliárd forinttal több bevétel folyt be az első öt hónap alatt, mint az előző év azonos időszakában.
A társasági adó bevételek 126,9 milliárd forinttal csökkentek az előző évhez képest, amelynek a hátterében az áll, hogy ebben az évben június másodika a befizetési határidő, így a társasági adóbevételek alakulásának valós tendenciáit csak a júniusi adatok birtokában fogjuk látni. Azonban az első négy hónap adatai azt mutatták, hogy ennek az adónemnek a bevételei a terveknél alacsonyabban teljesülnek.
A kritikus tételek közül a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 181,1 milliárd forinttal, azaz 15,7 százalékkal voltak kisebbek, mint 2024 májusában, ami azt is jelentette, hogy az április végi 11,2 százalékos kiadás növekedési ütem 5,6 százalékra csökkent, vagyis megfeleződött a kedvező májusi adatnak köszönhetően. Az összesített többletkiadás 313,4 milliárd forintra mérséklődött az előző évhez képest, azonban a költségvetési előirányzatok szerint az év folyamán 6,5 százalékos csökkenésnek kellene megvalósulnia.
Az államadósság finanszírozásának költségeit takaró kamatkiadások növekedése tovább folytatódott, május folyamán 48,4 milliárd forinttal nőttek a magyar állam által fizetett kamatok, és összességben a hónap végére 457,1 milliárddal haladták meg az előző évi szintet.
Az uniós bevételek elmaradása az elmúlt évi szinttől májusban tovább nőtt, az április végi 177,9 milliárd forintról 341,7 milliárd forintra. Az uniós programok kiadási oldalán május végén már csak 22,7 milliárd forint volt a növekedés, miközben április végén még 127,4 milliárd forint volt a növekmény. A bevételek elmaradása miatt a költségvetési egyensúly szempontjából nézve indokolt az uniós programok kiadásainak visszafogása.
