Több ponton is megszorítana a Tisza
Kiszivárgott információk szerint radikális adóemelésre készül a Tisza. Magyar Péter pártja a jelenlegi 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó helyett progresszív, háromkulcsos rendszert vezetne be, amely mindössze évi bruttó 5 millió forintos jövedelemig tartaná fenn a jelenlegi kulcsot; 5 és 15 millió között 22 százalékot, afölött pedig 33 százalékot érvényesítene. A Tisza eltörölné az édesanyáknak, a fiataloknak, illetve a családoknak járó adókedvezményeket, valamint új terheket vetne ki a háztartások megtakarításaiból keletkező tőkejövedelmekre is.
A Tisza-csomag ráadásul nemcsak a háztartások bevételeit csökkentené, de a nehezen elkerülhető kiadásaikat is növelné. Magyar Péter ugyanis átemelte programjába Brüsszel orosz energiahordozók tiltására vonatkozó célkitűzését is. A lépéssel jelentősen szűkülne Magyarország energiapiaci mozgástere, ami drasztikus áremelkedéshez vezetne: az üzemanyagok ára ezer forint fölé, a lakossági áram- és gázszámlák pedig a jelenlegi három és félszeresére emelkednének.
A Tisza-csomag kiszivárgott részletei széles körű felháborodást váltottak ki, ezért Magyar Péter megpróbálta letagadni azokat. A botrány azonban nem csitul, ugyanis több nyilvánosságra került videófelvétel is alátámasztotta a párt adóemelési szándékát, sőt rámutattak, hogy a Tisza a választásig megpróbálja titokban tartani a megszorító intézkedéseit, és ezzel megtéveszteni a szavazókat. Emlékezetes, hogy Tarr Zoltán, a párt alelnöke egy etyeki fórumon elmondta, hogy a párt adóemelési terveiről nem szabad beszélni, mert akkor megbuknak; illetve, hogy „először választást kell nyerni, utána mindent lehet”.
Mindenkinek fájna a Tisza-csomag
Az adóemelés, a kedvezmények elvétele, az áram-, gáz- és üzemanyagárak növekedése, valamint az azokból tovagyűrűző általános áremelkedés[1] valamennyi magyart hátrányosan érintene.[2] A 2026-os választáskor a várható bruttó havi átlagkereset 740 ezer forint lesz. A jelenlegi személyi jövedelemadó-kulcs, valamint rezsi és üzemanyagköltségek alapján, ebből 475 ezer forint rugalmasan elkölthető jövedelme marad egy átlagpolgárnak. A Tisza már ekkora kereset mellett is havi 23 ezer forinttal növelné a személyi jövedelemadó-terheket. Az áram- és gázszámlák háztartásonként átlagosan havi 43 ezer forinttal emelkednének, ami egy főre lebontva 18 ezer forintos többletköltséget jelentene. A benzin és gázolaj drágulása a közvetlen mobilitási kiadásokon keresztül további 18 ezer forint többletet jelentene. Végül, az energia- és üzemanyagárak emelkedése más termékekbe és szolgáltatásokba is begyűrűzne, ami három év alatt összesen 9,7 százalékos közvetett többletinflációt, azaz egy főre vetítve havi 70 ezer forintos költségnövekedést eredményezne.[3]
Összességében kijelenthető, hogy a Tisza-csomag satuba szorítaná a magyarokat: az egyik oldalról a csökkenő bevételek, a másik oldalról pedig a növekvő költségek szűkítenék a megélhetési lehetőségeiket. Az intézkedések az átlagkeresetűek nettó jövedelmét összesen 25 százalékkal, nettó 475 ezer forintról 346 ezer forintra csökkentenék, ami csaknem 130 ezer forintos visszaesést jelentene. A Tisza-csomag tehát többévnyi reálbérnövekedés hatását tüntetné el; a kiszolgáltatott háztartások arányát megemelné, és visszafordítaná a középosztály bővülésének folyamatát.
A fenti becslések részben a Századvég korábbi, a témához kapcsolódó publikációk számításai alapján készültek, ezek részletes leírásait itt és itt publikáltuk. A Tisza Párt által bevezetni tervezett adókulcsok, a médiában megjelent információk alapján, az éves 5 millió forint alatti jövedelemre 15%, az 5 millió és 15 millió forint közötti jövedelemre pedig 22%, ezt meghaladóan 33% lenne. A 2026. évi átlagjövedelem meghatározásához a KSH által legfrissebb, jelenlegi átlagkeresetet (704.400 Ft) vettük alapul, egy 5%-os éves növekedést feltételezve, ez összhangban áll a jelenlegi növekedési dinamikával, illetve az idénre tervezett 13%-os minimálbér-emeléssel. Ezen adatok alapján, a jelenlegi egykulcsos adórendszerben a 2026-os évben egy átlagkeresettel rendelkező személy (havi bruttó 739.620 Ft) nettó 508.410 Ft-ot visz haza. A Tisza Párt által tervezett többkulcsos adórendszerben ez havi 485.800 forintra csökkenne, amely éves szinten 271.280 forintnyi nettó jövedelemcsökkenést jelent.
A korábban bejelentett intézkedéstervezetek, így az orosz energia betiltásának, illetve a rezsicsökkentés eltörlésének a nettó jövedelemre gyakorolt hatását is számszerűsítettük, ehhez az olajár, illetve az energiaár maginflációra gyakorolt indirekt hatását is megbecsültük. Az energiaárak maginflációra gyakorolt hatásának modellezéséhez Chafwehé, Colciago, Priftis (2024) számításait vettük alapul, amely hozzávetőlegesen 0,03-as együtthatót becsült egy kínálati energiaár-sokk esetén. Felhasználva egy korábbi publikációnkat, az orosz nyersolaj kiesésével bekövetkező megemelkedett árakkal az átlagár 1040,9 forint lenne, ez alapján a gázár és az átlagos üzemanyagár együttes hatása összességében 9,7 százalékos maginflációs növekedést jelent. Az üzemanyagár-emelkedés hatásának számszerűsítéséhez a személygépkocsi forgalomban legnagyobb súllyal szereplő benzinár-változást vettük alapul. Az egy főre eső autók számát a KSH legfrissebb adataiból számítottuk ki. Feltételezve egy 16.000 km-es éves átlagos futásteljesítményt, 7 liter/100 km-es fogyasztással számítva, egy magyar autós havonta átlagosan 93,3 liter üzemanyagot használ el. Az összehasonlíthatóság kedvéért a korábban háztartásonként közölt rezsidíj-növekedést kiszámítottuk egy főre vetítve is, ehhez a KSH népszámlálás adataiban közölt átlagos háztartásméretet, illetve a tovább vetített népességet vettük alapul.
[1] Az energiaárak emelkedése – különböző mértékben ugyan, de – minden termék és szolgáltatás költségébe begyűrűzik, és ezzel általános inflációs nyomást idéz elő.
[2] Hiába nem emelkedne például egy kedvezményekre nem jogosult, szerény jövedelmű munkavállaló adóterhe, a rezsiköltségek növekedése őt is fokozottan érintené. Egy korábbi kutatás rámutatott, hogy a Tisza rezsiprogramja önmagában több, mint egymillió magyar háztartást fizetésképtelenné tenne.
[3] Az adókedvezmények és tőkejövedelmek mértéke egyénenként markánsan eltér, így azok eltörlését nem vettük figyelembe a számítás során.
