energetika

Az európaiak 22 százaléka képtelen megfelelően felfűteni otthonát, 26 százalékával pedig az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni közüzemi díjait. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország érintettsége mindkét mutatóban a legalacsonyabb az EU-tagállamai között. Az orosz energia tiltására vonatkozó brüsszeli terv azonban veszélybe sodorná a programot, aminek súlyos társadalmi következményei lennének.

Az Európai Bizottság egy új intézkedés keretében teljesen megtiltaná az uniós tagállamoknak, hogy orosz energiahordozókat vásároljanak. A Századvég felmérése szerint a magyarok 70 százaléka elutasítja a brüsszeli törekvést és 55 százalékuk úgy véli, hogy a terv tönkretenné hazánk gazdaságát.

Bár ritkán kerül a figyelem középpontjába, a biológiai hadviselésnek van egy kevésbé ismert, ám stratégiailag kiemelt dimenziója, ami az élelmiszer-termelést veszi célba. Az éghajlatváltozás, az élelmiszerválságok és a geopolitikai feszültségek baljós együttállása okán egyre inkább felértékelődik az agrárium biztonságpolitikai jelentősége. A mezőgazdaság stabil működése így már nem csupán egy a számtalan gazdasági kérdés közül, hanem a nemzetek és a szövetségi rendszerek társadalmi és politikai stabilitásának alapja. Egy potenciális biológiai támadás a releváns ellátórendszerek ellen akár teljes egészében megbéníthatja az adott társadalmat, aláásva ezzel annak védelmi képességeit is. Ezzel tisztában volt a hidegháború két szembenálló szuperhatalma is, így titkos programok keretében mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok aktívan foglalkozott a kérdéssel ebben az időszakban. Bár az ideológiák végső, fegyveres összecsapása elmaradt, a kiterjedt fegyverkezési programok, beleértve azokat a doktrínákat is, amelyek az ellenfél mezőgazdaságának és élelmiszeriparának megbénítását célozták, mára jórészt feledésbe merültek. Felmerül azonban a kérdés: vajon visszatérhet-e ez a hidegháborús logika napjainkban, az új blokkosodás árnyékában?

Brüsszel egy új intézkedés keretében megtiltaná az orosz energiahordozók behozatalát az Európai Unióba. A Századvég becslése alapján a kieső gázmennyiség kétszeres áremelkedést és növekvő volatilitást idézne elő az európai gáztőzsdéken, ami tovább rontaná az EU versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal növelné. A megemelkedett terhek mellett a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna, így a magyar családok fűtési költsége a jelenlegi három és félszeresére nőne, ami átlagosan évi csaknem félmillió forint többletkiadást jelentene.

Az orosz-ukrán háború első három évében Magyarországot mintegy 9100 milliárd forint költség sújtotta, ami családonként több, mint 2 millió forintos kiadást jelentett. Ukrajna gyorsított csatlakozása esetén a terhek tovább növekednének. A közvetlen költségek megközelítenék az évi 2 ezer milliárd forintot, ami háztartásonként csaknem fél millió forintra rúgna. A további, nehezen számszerűsíthető közvetett költségek várhatóan még nagyobbak lennének.

A Századvég bemutatta legújabb kutatását, amelynek célja, hogy feltárja a közelmúlt válságainak hatásait a magyar társadalomra. A kutatás fókuszában az állt, hogy a krízisek hogyan hatottak a társadalmi rétegződésre, a mobilitásra és a mentális egészségre. A kutatás többdimenziós megközelítést alkalmazott, ötvözve a kvantitatív és kvalitatív módszereket, hogy azonosítsa a válságok hatásainak mintázatait a különböző társadalmi csoportok és földrajzi egységek között, valamint feltárja a mélyebb összefüggéseket és narratívákat.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. idén negyedik alkalommal szervezte meg a Vidék Konferenciát. Az idei rendezvény hazánk uniós elnöksége kapcsán különös jelentőséggel bír, hiszen a belföldi ügyek európai kontextust is kapnak. A rendezvény hatalmas érdeklődés mellett zajlott, a budapesti eseményen több mint háromszázan vettek részt, akik a vállalati, kormányzati, és civil szektort képviselték.

A könyv szerzői és a meghívott szakértők közösen mutatták be a tanulmánykötetet, amellyel idén is folytatódik az a misszió, amit négy évvel ezelőtt, az első Századvég Riport-kötet összeállítása során fogalmaztak meg: a mai Magyarország legfontosabb kihívásai és problémái kapcsán készítenek adatalapú, tudományos szempontoknak megfelelő, ugyanakkor közérthető elemzéseket.

Az európai polgárok többsége nem ért egyet az ukrán termények környezetvédelmi és importszabályozásának lazítására vonatkozó brüsszeli törekvésekkel – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.

Az európai polgárok többsége nem ért egyet a belső égésű motorokkal szerelt gépjárművek 2035-ig történő betiltásával – derül ki a Századvég legújabb Európa Projekt-kutatásából.

Nagy érdeklődés mellett zajlott a Századvég Szuverenitás Konferenciája, amelynek fő témái a hazai konzervatív közösség Magyarország szuverenitásának megőrzését célzó törekvései és az Európa Projekt-kutatás legfrissebb eredményeinek bemutatása volt. A rendezvény ezeken kívül megemlékezett a Századvég alapításának 30. évfordulójáról is. Az eseményen magasrangú politikusok, közéleti szereplők és a Századvég munkatársai osztották meg gondolataikat és terveiket a résztvevőkkel.

Brüsszel 50 milliárd eurót kér a tagállamoktól Ukrajna további finanszírozására. A javaslat nemcsak jelentős anyagi terheket róna az EU teljes lakosságára, de lehetővé tenné a fegyveres konfliktus elhúzódását is. Az európai uniós polgárok szerint azonban a feleket inkább rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra és a háborúnak azonnal véget kellene vetni.

Az energiaválság okozta áremelkedés következményeképpen Európa-szerte jelentősen megnőtt az energiaszegény háztartások aránya: az EU lakosságának 22 százaléka fűtési nehézségekkel küzd. A rezsicsökkentési programnak köszönhetően a probléma legkevésbé a magyar családokat érinti.

Az európai polgárok többsége szerint Amerika és Kína nyer, Ukrajna, Oroszország és az EU pedig veszít a büntetőintézkedéseken. A válaszadók csaknem háromszor akkora aránya gondolja azt, hogy a szankciók elsősorban az Európai Uniónak ártanak, mint ahányan Oroszországot tartják az elsődleges vesztesnek – derül ki a Századvég kutatásából.