Európai Unió

2026. július 31-én mintegy 60 000 fiatal – főként Marokkóból, valamint Algériából és Afrika Szaharától délre fekvő országaiból – úszva érkezett a spanyol Ceuta városába. Mint bármely más tömeges migrációs mozgalom, a Ceutába irányuló tömeges beáramlás nem volt sem terv nélküli, sem egydimenziós, hanem számos tényező összjátéka, valamint egy geopolitikai konfliktus Marokkó általi kiaknázásának mellékterméke. Ebben az elemzésben először rövid áttekintést adunk az eseményekről és Ceuta elhelyezkedéséről, majd megvitatjuk a Marokkó és Spanyolország közötti geopolitikai feszültségeket. Ezt követően bemutatjuk azokat a „taszító” és „vonzó” tényezőket, amelyek hozzájárultak ehhez az eseményhez. Ez az esemény hiteltelenné tette azokat az optimista hangokat, amelyek a migráció ellenőrzésével kapcsolatban - a migrációs paktum által - az elmúlt hónapokban tett ígéreteket hangoztatták, mivel a Ceutára nehezedő nyomás arra késztette az EU-t, hogy rendkívüli ülést hívjon össze az új migrációs válságra adandó válasz megvitatására.

Negyedéves Makro Monitor - 2026. június

Az EU Migrációs Paktum szolidaritási mechanizmusának egyik opciója: fogalmak, finanszírozás, precedensek és magyar relevancia.

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyarországi szigorú migrációs keretrendszer alapvető elemei hogyan épültek be az uniós politikába a 2024-es migrációs és menekültügyi paktum révén, valamint, hogy a politikai spektrum különböző pontjain álló tagállamok hogyan vezettek be hasonló gyakorlatokat.

Makromonitor - 2026. március

A magyarok 62 százaléka valószínűnek tartja, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt kormányra kerülve Brüsszel elvárásainak megfelelően kitiltja az orosz olajat és gázt Magyarországról, 57 százalékuk pedig azt, hogy velük belesodródhat Magyarország az orosz-ukrán háborúba. Ezzel szoros összefüggésben van az, hogy a választás tétjeként, fő témájaként a magyarok többsége, 56 százaléka, Magyarország békéjének, biztonságának és energiabiztonságának megőrzését jelöli meg.

A Századvég Riport sorozatának hatodik része méltó folytatása annak a missziónak, amelyet a kezdetektől fogva meghatároztunk: hiteles, adatalapú elemzésekkel tárjuk fel Magyarország és környezete társadalmi, gazdasági és politikai kihívásait. Évkönyvünk jelen kiadásában az országot formáló erők legfontosabb mozzanatai kerülnek terítékre közérthető és gondolatébresztő formában. A kötetbemutatót a Larus Rendezvényközpontban tartottuk.

Németország az Európai Unió legnagyobb gazdasága, így az ország teljesítménye jelentős befolyással van a közösség egészére, így Magyarországra nézve is. Ahhoz tehát, hogy a jövőben akár a magyar, akár az EU-ra kellően megalapozott makrogazdasági előrejelzések készülhessenek, célszerű megvizsgálni, hogy hogyan teljesítettek a modellek a múltban. A Századvég Gazdasági folyamatok Kutatóintézetének legfrissebb elemzése a német gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzéseket veti össze a 2026. január 30-ig rendelkezésre álló tényleges GDP-adatokkal. Az eredmények azt mutatják, hogy Európa legnagyobb gazdasága stabilan alulmúlta a piaci várakozásokat, miközben az előrejelzések túlzott optimizmusa az előző évhez képest tovább erősödött. A Németországot sújtó strukturális kihívások – különösen a magas energiaárak és a feldolgozóipari kapacitások leépülése – jóval tartósabbnak bizonyultak annál, mint ahogy azt az előrejelzők egy évvel korábban feltételezték.

A magyarok nagy többsége elfogadhatatlannak tartja, hogy az ukrán vezetés politikai okokból szabotálja a Barátság vezeték újraindítását és ezzel akadályozza hazánk olajellátását. Csaknem kétharmaduk nem ért egyet az orosz energia kitiltására vonatkozó brüsszeli törekvéssel sem.

Az Európa Projekt 2026-os felmérése – a korábbi évekhez hasonlóan – a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti témákkal kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezését tűzte ki célul. A legfrissebb vizsgálat az aktuális kérdések széles körén túl kiemelten foglalkozik az európai és a nemzeti identitás megítélésével, az európaiak megélhetési kihívásaival, valamint a világrendszerváltás nyomán kibontakozó társadalmi és politikai folyamatok átrendeződésével. E folyamatok katalizátorai között egyaránt megjelenik az orosz–ukrán háború hatása, az uniós vezetés teljesítményének megítélése, valamint Európa nagyhatalmakkal fennálló viszonyrendszerének átalakulása.

2026. február 17-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban került megrendezésre a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány „Mi a helyzet? – Nyugati világ és politika a liberalizmus után” című konferenciája, amely a liberalizmus jelenlegi helyzetét és a nyugati politikai berendezkedés jövőjét állította középpontba.

Az orosz-ukrán konfliktus által Magyarországnak okozott közvetlen gazdasági károk 2025 végére átlépték a 10 ezer milliárd forintot. A legnagyobb költséget (6524 milliárd forintot) a megnövekedett energiaszámla okozta, amely kiegészül a kamatkiadások változásából (2840 milliárd) és a kieső exportpiacokból (1012 milliárd) fakadó veszteségekkel. Háztartásokra vetítve a kár átlagosan 2,5 millió, egy négyfős család esetében 4,3 millió forint volt.

A magyarok többsége különbséget lát a hazai politikai szereplők között abban, hogy mennyire tudnának ellenállni a brüsszeli elvárásoknak. A válaszadók szerint csak Orbán Viktor képes nemet mondani a brüsszeli nyomásra – derül ki a Századvég friss felméréséből.

Az uniós polgárok több mint kétharmada szerint a közösség globális versenyképessége romlik. A mélyrepülés a háztartások mindennapi megélhetését is befolyásolja: az európaiak harmada nehezen jön ki a jövedelméből.

A nukleáris erőműveket elutasítók aránya harmadára csökkent, a támogatóké pedig több, mint kétszeresére növekedett tíz év alatt az Európai Unióban. A leginkább atomenergia-párti tagállam Magyarország, ahol 75 százalék támogatja, 22 százalék elfogadja és mindössze 3 százalék ellenzi a technológiát.