gazdaság

Az Európai Bizottság egy új intézkedés keretében teljesen megtiltaná az uniós tagállamoknak, hogy orosz energiahordozókat vásároljanak. A Századvég felmérése szerint a magyarok 70 százaléka elutasítja a brüsszeli törekvést és 55 százalékuk úgy véli, hogy a terv tönkretenné hazánk gazdaságát.

Bár ritkán kerül a figyelem középpontjába, a biológiai hadviselésnek van egy kevésbé ismert, ám stratégiailag kiemelt dimenziója, ami az élelmiszer-termelést veszi célba. Az éghajlatváltozás, az élelmiszerválságok és a geopolitikai feszültségek baljós együttállása okán egyre inkább felértékelődik az agrárium biztonságpolitikai jelentősége. A mezőgazdaság stabil működése így már nem csupán egy a számtalan gazdasági kérdés közül, hanem a nemzetek és a szövetségi rendszerek társadalmi és politikai stabilitásának alapja. Egy potenciális biológiai támadás a releváns ellátórendszerek ellen akár teljes egészében megbéníthatja az adott társadalmat, aláásva ezzel annak védelmi képességeit is. Ezzel tisztában volt a hidegháború két szembenálló szuperhatalma is, így titkos programok keretében mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok aktívan foglalkozott a kérdéssel ebben az időszakban. Bár az ideológiák végső, fegyveres összecsapása elmaradt, a kiterjedt fegyverkezési programok, beleértve azokat a doktrínákat is, amelyek az ellenfél mezőgazdaságának és élelmiszeriparának megbénítását célozták, mára jórészt feledésbe merültek. Felmerül azonban a kérdés: vajon visszatérhet-e ez a hidegháborús logika napjainkban, az új blokkosodás árnyékában?

Makromonitor – 2025. április

Brüsszel egy új intézkedés keretében megtiltaná az orosz energiahordozók behozatalát az Európai Unióba. A Századvég becslése alapján a kieső gázmennyiség kétszeres áremelkedést és növekvő volatilitást idézne elő az európai gáztőzsdéken, ami tovább rontaná az EU versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal növelné. A megemelkedett terhek mellett a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna, így a magyar családok fűtési költsége a jelenlegi három és félszeresére nőne, ami átlagosan évi csaknem félmillió forint többletkiadást jelentene.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. áprilisi felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása 1,5 indexponttal, míg a vállalatok gazdasági közérzete 2,1 indexponttal kedvezőtlenebbé vált az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –17,6-re, a vállalati mutató értéke pedig –17,9-re gyengült. Az áprilisi felmérésben a háztartások esetében a nagyobb értékű kiadás tervezése, míg a vállalatoknál a profitabilitás – a termékek árainak elmúlt évbeni nagyobb mértékű változtatása – jelentette a legnagyobb mértékű pozitív irányú módosulást.

Makromonitor – 2025. március

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. számításai szerint 2025-ben 2,3, 2026-ban pedig 3,7 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság. Az előrejelzést számos bizonytalansági tényező nehezíti az idei év folyamán: egyrészről az inflációs folyamatokat erősen meghatározza a forint árfolyamának és a világpiaci áraknak az alakulása, másrészről a felvevőpiacaink – elsősorban Németország – lassabb növekedése visszavetheti a magyar exportteljesítményt. Emellett 2025 folyamán a fogyasztás folyamatos erőteljes bővülésére számítunk, míg a beruházások növekedése inkább az év második felében járulhat hozzá a gazdaság növekedéséhez.