gazdaság

Németország az Európai Unió legnagyobb gazdasága, így az ország teljesítménye jelentős befolyással van a közösség egészére, így Magyarországra nézve is. Ahhoz tehát, hogy a jövőben akár a magyar, akár az EU-ra kellően megalapozott makrogazdasági előrejelzések készülhessenek, célszerű megvizsgálni, hogy hogyan teljesítettek a modellek a múltban. A Századvég Gazdasági folyamatok Kutatóintézetének legfrissebb elemzése a német gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzéseket veti össze a 2026. január 30-ig rendelkezésre álló tényleges GDP-adatokkal. Az eredmények azt mutatják, hogy Európa legnagyobb gazdasága stabilan alulmúlta a piaci várakozásokat, miközben az előrejelzések túlzott optimizmusa az előző évhez képest tovább erősödött. A Németországot sújtó strukturális kihívások – különösen a magas energiaárak és a feldolgozóipari kapacitások leépülése – jóval tartósabbnak bizonyultak annál, mint ahogy azt az előrejelzők egy évvel korábban feltételezték.

Az Európa Projekt 2026-os felmérése – a korábbi évekhez hasonlóan – a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti témákkal kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezését tűzte ki célul. A legfrissebb vizsgálat az aktuális kérdések széles körén túl kiemelten foglalkozik az európai és a nemzeti identitás megítélésével, az európaiak megélhetési kihívásaival, valamint a világrendszerváltás nyomán kibontakozó társadalmi és politikai folyamatok átrendeződésével. E folyamatok katalizátorai között egyaránt megjelenik az orosz–ukrán háború hatása, az uniós vezetés teljesítményének megítélése, valamint Európa nagyhatalmakkal fennálló viszonyrendszerének átalakulása.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2026. februári felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása (+1,4 indexpont) javult, míg a vállalatok gazdasági közérzete (+0,1 indexpont) enyhe pozitív irányú elmozdulást mutatott az előző hónapban mért értékhez képest. Így a −100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index −5,4-re, a vállalati mutató értéke pedig −9,8 indexpontra erősödött. Ennél kedvezőbb lakossági konjunktúraindex-értéket legutóbb 47 hónapja mértünk.

Az orosz-ukrán konfliktus által Magyarországnak okozott közvetlen gazdasági károk 2025 végére átlépték a 10 ezer milliárd forintot. A legnagyobb költséget (6524 milliárd forintot) a megnövekedett energiaszámla okozta, amely kiegészül a kamatkiadások változásából (2840 milliárd) és a kieső exportpiacokból (1012 milliárd) fakadó veszteségekkel. Háztartásokra vetítve a kár átlagosan 2,5 millió, egy négyfős család esetében 4,3 millió forint volt.

A magyarok többsége különbséget lát a hazai politikai szereplők között abban, hogy mennyire tudnának ellenállni a brüsszeli elvárásoknak. A válaszadók szerint csak Orbán Viktor képes nemet mondani a brüsszeli nyomásra – derül ki a Századvég friss felméréséből.

Az uniós polgárok több mint kétharmada szerint a közösség globális versenyképessége romlik. A mélyrepülés a háztartások mindennapi megélhetését is befolyásolja: az európaiak harmada nehezen jön ki a jövedelméből.

Makromonitor – 2026. január

Melyik politikus nem engedi háborúba sodródni Magyarországot és ki az, aki meg tudja őrizni a békét? A Századvég februári kutatása ezekre a kérdésekre keresett választ. A többség (52 százalék) szerint Orbán Viktor nem engedné háborúba sodródni az országot, és ő meg tudná őrizni a békét. Magyar Péterről ezt csak 36 százalék feltételezi. Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök és kihívója közül melyik politikust tartják a magyarok kockázatos választásnak, és kinél nem tudják, hogy mi történne, ha ő vezetné az országot, szintén egyértelmű válasz érkezett. A magyarok 54 százaléka Magyar Pétert kockázatos választásnak tartja és nem tudják, milyen irányba vezetné az országot. Orbán Viktornál csak 39 százalék látja kockázatosnak a politikai irányt.

Az orosz olaj- és gáztilalomra vonatkozó brüsszeli rendelet nemcsak az EU jogszabályait és a tagállamok szuverenitását sérti, de ellentétes az európaiak elvárásával is. A Századvég friss kutatása alapján az uniós polgárok relatív többsége nem támogatja a teljes embargót. Magyarországon az elutasítók aránya 62 százalék.

Brüsszel már 2027-ben – a csatlakozási feltételek teljesítése előtt – felvenné Ukrajnát az EU-ba. A Századvég friss kutatása alapján, az uniós polgárok háromnegyede elutasítja a kezdeményezést. Többségüket aggasztja, hogy Ukrajna integrációjával romlana az uniós gazdák helyzete, nőne a bűnözés, gyengülne az élelmiszerbiztonság és csökkennének a fejlesztési források.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2026. januári felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása (+3,8 indexpont) jelentősen javult, míg a vállalatok gazdasági közérzete (−0,2 indexpont) jóformán stagnált az előző hónapban mért értékhez képest. Így a −100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index −6,8-re emelkedett, a vállalati mutató értéke pedig −9,9 indexpontra gyengült. Ennél jobb lakossági konjunktúraindex-értéket legutóbb 2022 márciusában mértünk.