Valamit nem találsz?
TOVÁBB A SAJTÓSZOBÁBA
Az orosz-ukrán konfliktus által Magyarországnak okozott közvetlen gazdasági károk 2025 végére átlépték a 10 ezer milliárd forintot. A legnagyobb költséget (6524 milliárd forintot) a megnövekedett energiaszámla okozta, amely kiegészül a kamatkiadások változásából (2840 milliárd) és a kieső exportpiacokból (1012 milliárd) fakadó veszteségekkel. Háztartásokra vetítve a kár átlagosan 2,5 millió, egy négyfős család esetében 4,3 millió forint volt.
A magyarok többsége különbséget lát a hazai politikai szereplők között abban, hogy mennyire tudnának ellenállni a brüsszeli elvárásoknak. A válaszadók szerint csak Orbán Viktor képes nemet mondani a brüsszeli nyomásra – derül ki a Századvég friss felméréséből.
Az uniós polgárok több mint kétharmada szerint a közösség globális versenyképessége romlik. A mélyrepülés a háztartások mindennapi megélhetését is befolyásolja: az európaiak harmada nehezen jön ki a jövedelméből.
Makromonitor – 2026. január
Melyik politikus nem engedi háborúba sodródni Magyarországot és ki az, aki meg tudja őrizni a békét? A Századvég februári kutatása ezekre a kérdésekre keresett választ. A többség (52 százalék) szerint Orbán Viktor nem engedné háborúba sodródni az országot, és ő meg tudná őrizni a békét. Magyar Péterről ezt csak 36 százalék feltételezi. Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök és kihívója közül melyik politikust tartják a magyarok kockázatos választásnak, és kinél nem tudják, hogy mi történne, ha ő vezetné az országot, szintén egyértelmű válasz érkezett. A magyarok 54 százaléka Magyar Pétert kockázatos választásnak tartja és nem tudják, milyen irányba vezetné az országot. Orbán Viktornál csak 39 százalék látja kockázatosnak a politikai irányt.
Az orosz olaj- és gáztilalomra vonatkozó brüsszeli rendelet nemcsak az EU jogszabályait és a tagállamok szuverenitását sérti, de ellentétes az európaiak elvárásával is. A Századvég friss kutatása alapján az uniós polgárok relatív többsége nem támogatja a teljes embargót. Magyarországon az elutasítók aránya 62 százalék.
Brüsszel már 2027-ben – a csatlakozási feltételek teljesítése előtt – felvenné Ukrajnát az EU-ba. A Századvég friss kutatása alapján, az uniós polgárok háromnegyede elutasítja a kezdeményezést. Többségüket aggasztja, hogy Ukrajna integrációjával romlana az uniós gazdák helyzete, nőne a bűnözés, gyengülne az élelmiszerbiztonság és csökkennének a fejlesztési források.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2026. januári felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása (+3,8 indexpont) jelentősen javult, míg a vállalatok gazdasági közérzete (−0,2 indexpont) jóformán stagnált az előző hónapban mért értékhez képest. Így a −100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index −6,8-re emelkedett, a vállalati mutató értéke pedig −9,9 indexpontra gyengült. Ennél jobb lakossági konjunktúraindex-értéket legutóbb 2022 márciusában mértünk.
Egy uniós dokumentum szerint Ukrajna újjáépítésére egy 800 milliárd dolláros terv készül. A program nem tartalmazza a fegyverkezésre elkülönített összegeket, erre Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata alapján további 700 milliárd dollárt szánna az EU. A következő évekre vonatkozó, összességében 1500 milliárd dolláros finanszírozási csomagból az uniós elosztási elv alapján, Magyarországra 5652,9 milliárd forintnyi összeg jutna az elkövetkező években, ami egy átlagos magyar háztartásra vetítve 1,4 millió forintos terhet jelentene.
Noha a brüsszeli elit a fegyverszállítmányok fokozását szorgalmazza és katonákat küldene Ukrajnába, az európai polgárok nem értenek egyet a törekvésekkel. A Századvég új kutatása alapján, az előbbit az uniós lakosság 51 százaléka, az utóbbit 69 százaléka elutasítja.
Makromonitor – 2025. december
