gazdaság

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. számításai szerint 2026-ban 1,5 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, amelyet 2027-ben 2,6 százalékos bővülés követhet. A korábbinál kedvezőtlenebb növekedési kilátás elsődleges oka az időközben kirobbant háború a Közel-Keleten, ami a nemzetközi sérülékenység fokozódása és a szállítási útvonalak egy részének kiesése miatt fékező hatással van a világgazdaságra. A 2026. április 8-án bejelentett kéthetes tűzszünet enyhítheti a legnagyobb bizonytalansági faktorból, az iráni háborúból származó negatív kockázatokat, amely azonnal áresést okozott az olaj piacán és további optimizmusra is okot ad. A gazdasági növekedést továbbra is támogatja a fogyasztás bővülése, azonban a hosszú távon fenntartható növekedési pálya eléréséhez elengedhetetlen a külső konjunktúra erősödése, valamint a beruházások felfutása.

A magyarok 62 százaléka valószínűnek tartja, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt kormányra kerülve Brüsszel elvárásainak megfelelően kitiltja az orosz olajat és gázt Magyarországról, 57 százalékuk pedig azt, hogy velük belesodródhat Magyarország az orosz-ukrán háborúba. Ezzel szoros összefüggésben van az, hogy a választás tétjeként, fő témájaként a magyarok többsége, 56 százaléka, Magyarország békéjének, biztonságának és energiabiztonságának megőrzését jelöli meg.

A Századvég Riport sorozatának hatodik része méltó folytatása annak a missziónak, amelyet a kezdetektől fogva meghatároztunk: hiteles, adatalapú elemzésekkel tárjuk fel Magyarország és környezete társadalmi, gazdasági és politikai kihívásait. Évkönyvünk jelen kiadásában az országot formáló erők legfontosabb mozzanatai kerülnek terítékre közérthető és gondolatébresztő formában. A kötetbemutatót a Larus Rendezvényközpontban tartottuk.

Márciusban enyhén változott a vállalatok és a lakosság gazdasági konjunktúraérzete.

A KSH gyorsjelentése alapján az építőipari termelés volumene havi és éves bázison is gyengült. 2026 januárjában az építőipar teljesítménye az előző év januárjához képest munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 9,6 százalékkal csökkent. A havi bázisú, szezonálisan és munkanaphatással kiigazított építőipari teljesítménymutató szerint pedig 8,8 százalékkal gyengült az építőipar teljesítménye. Bár év elején optimista előrejelzések jelentek meg 2026-ra az építőiparra vonatkozóan hazai és globális szinten is, azonban az iráni háború olyan globális energiasokkot idézett elő, amely az építőiparra is kedvezőtlenül hat.

Az ukrán olajblokádra és az iráni háború okozta energiaválságra válaszul a magyar kormány védett üzemanyagárat vezetett be. A Századvég friss kutatása alapján a felnőtt lakosság 67 százaléka egyetért az intézkedéssel.

Makromonitor - 2026. február

Németország az Európai Unió legnagyobb gazdasága, így az ország teljesítménye jelentős befolyással van a közösség egészére, így Magyarországra nézve is. Ahhoz tehát, hogy a jövőben akár a magyar, akár az EU-ra kellően megalapozott makrogazdasági előrejelzések készülhessenek, célszerű megvizsgálni, hogy hogyan teljesítettek a modellek a múltban. A Századvég Gazdasági folyamatok Kutatóintézetének legfrissebb elemzése a német gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzéseket veti össze a 2026. január 30-ig rendelkezésre álló tényleges GDP-adatokkal. Az eredmények azt mutatják, hogy Európa legnagyobb gazdasága stabilan alulmúlta a piaci várakozásokat, miközben az előrejelzések túlzott optimizmusa az előző évhez képest tovább erősödött. A Németországot sújtó strukturális kihívások – különösen a magas energiaárak és a feldolgozóipari kapacitások leépülése – jóval tartósabbnak bizonyultak annál, mint ahogy azt az előrejelzők egy évvel korábban feltételezték.

Az Európa Projekt 2026-os felmérése – a korábbi évekhez hasonlóan – a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti témákkal kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezését tűzte ki célul. A legfrissebb vizsgálat az aktuális kérdések széles körén túl kiemelten foglalkozik az európai és a nemzeti identitás megítélésével, az európaiak megélhetési kihívásaival, valamint a világrendszerváltás nyomán kibontakozó társadalmi és politikai folyamatok átrendeződésével. E folyamatok katalizátorai között egyaránt megjelenik az orosz–ukrán háború hatása, az uniós vezetés teljesítményének megítélése, valamint Európa nagyhatalmakkal fennálló viszonyrendszerének átalakulása.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2026. februári felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása (+1,4 indexpont) javult, míg a vállalatok gazdasági közérzete (+0,1 indexpont) enyhe pozitív irányú elmozdulást mutatott az előző hónapban mért értékhez képest. Így a −100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index −5,4-re, a vállalati mutató értéke pedig −9,8 indexpontra erősödött. Ennél kedvezőbb lakossági konjunktúraindex-értéket legutóbb 47 hónapja mértünk.

Az orosz-ukrán konfliktus által Magyarországnak okozott közvetlen gazdasági károk 2025 végére átlépték a 10 ezer milliárd forintot. A legnagyobb költséget (6524 milliárd forintot) a megnövekedett energiaszámla okozta, amely kiegészül a kamatkiadások változásából (2840 milliárd) és a kieső exportpiacokból (1012 milliárd) fakadó veszteségekkel. Háztartásokra vetítve a kár átlagosan 2,5 millió, egy négyfős család esetében 4,3 millió forint volt.