gazdaság

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. idén negyedik alkalommal szervezte meg a Vidék Konferenciát. Az idei rendezvény hazánk uniós elnöksége kapcsán különös jelentőséggel bír, hiszen a belföldi ügyek európai kontextust is kapnak. A rendezvény hatalmas érdeklődés mellett zajlott, a budapesti eseményen több mint háromszázan vettek részt, akik a vállalati, kormányzati, és civil szektort képviselték.

A KSH 2024. szeptember hónapra vonatkozó gyorsjelentése szerint az építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok alapján 8,2 százalékkal esett vissza. Az előző hónaphoz viszonyított, szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint 2,0 százalékkal csökkent a volumen. A negatív folyamatok ellenére a kormány által bejelentett gazdasági akciótervnek az építőipar lehet az egyik legnagyobb nyertese a következő időszakban.

A vállalati fenntarthatóság és az ESG-szempontok érvényesítése mostantól tényleg nem csak „úri hóbort”, hanem nagyon is konkrét elvárás. Ez ráadásul a hazai vállalkozások széles körét érinti, méghozzá két létfontosságú csatornán keresztül: a vevők és a finanszírozó bankok oldaláról.

A könyv szerzői és a meghívott szakértők közösen mutatták be a tanulmánykötetet, amellyel idén is folytatódik az a misszió, amit négy évvel ezelőtt, az első Századvég Riport-kötet összeállítása során fogalmaztak meg: a mai Magyarország legfontosabb kihívásai és problémái kapcsán készítenek adatalapú, tudományos szempontoknak megfelelő, ugyanakkor közérthető elemzéseket.

Makromonitor – 2024. szeptember

A nemzetközi fejlesztési bankok és donor alapok finanszírozásában, vagy együttműködésében megvalósuló nemzetközi projektekben a magyar vállalkozások részvétele mind világviszonylatban, mind pedig európai összevetésben is alacsony. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Gazdaságfejlesztési Üzletága megvizsgálta, hogy a hazai gazdaságfejlesztési intézményrendszer milyen módon tudná hatékonyabban támogatni a magyar vállalkozásokat annak érdekében, hogy nagyobb mértékben jussanak hozzá a rendelkezésre álló forrásokhoz, illetve hogyan vehetnének részt nemzetközi projektekben.

A KSH 2024. augusztus havi előzetes gyorsjelentése szerint az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok alapján 9,5 százalékkal, míg a munkanaphatástól megtisztított adatokat figyelembe véve 4,1 százalékkal csökkent. Az ipari exportértékesítés csökkenése leginkább a német feldolgozóipar lassulására vezethető vissza.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. szeptemberi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 1,5 indexponttal javult, míg a vállalatok gazdasági várakozása 0,5 indexponttal vált kedvezőtlenebbé az előző hónapban mért értékéhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,9-re erősödött, a vállalati mutató értéke pedig  –16,1-re gyengült. A szeptemberi felmérésben a háztartások véleményének pozitív irányú módosulása leginkább a következő egy évben megvalósítandó nagyobb összegű vásárlásokat illetően alakult ki. Augusztusról szeptemberre a legnagyobb változás a vállalatoknál, hogy a jövőben volumennövekedést várnak exporttevékenységükben.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. becslése szerint 2024-ben 1,7, 2025-ben 3,8, 2026-ban pedig 3,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A növekedés feltételei azonban törékenyek, lefelé és felfelé mutató kockázatok egyszerre vannak jelen a magyar gazdaságban, emiatt érdemes elővigyázatossággal kezelni az előrejelzéseket. A globális folyamatokat tekintve a külső dezinflációs folyamatok a hazai infláció csökkenésének irányába hatnak, azonban a geopolitikai helyzet alakulása a továbbiakban is meghatározó lehet. A belső tényezőket tekintve a magyar gazdaság szempontjából idén meghatározó a lakossági szektor óvatossági motívuma, az alacsony beruházási aktivitás és a gyengélkedő német feldolgozóiparral összefüggésben a hazai export visszafogottabb teljesítménye. A következő időszakban azonban a nemzetközi – elsősorban a német – kereslet erősödésével ismét növekedhet az export, ami a javuló beruházási aktivitással együttesen a GDP dinamikus bővülését eredményezheti 2025-ben és 2026-ban.