közvélemény-kutatás

Brüsszel a tarifatámogatások azonnali kivezetésére szólította fel az uniós tagállamokat, pedig azok megszüntetése súlyos társadalmi következményekkel járna. Az energiaválság nem ért véget, így azok az országok, amelyek nem védik a lakosságot a piaci áraktól, súlyos energiaszegénységi problémákkal szembesülnek – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.

A Múzeumok Éjszakája minden évben izgalmas kalandra hívja a kultúra szerelmeseit. Ez az esemény lehetőséget ad arra, hogy egyetlen éjszaka alatt felfedezzük múzeumaink rejtett kincseit, részt vegyünk különleges programokon, és interaktív élményekkel gazdagodjunk. Kutatásunkban a felnőtt lakosságot kérdeztük a 2024. június 22-én esedékes Múzeumok Éjszakája kapcsán.

Az Európai Parlament és Tanács elfogadta a Bizottság javaslatát, amely értelmében 2040-ig ki kell vezetni a fosszilis tüzelésű kazánokat az épületek fűtéséből az EU-ban. Az uniós polgárok többsége nem ért egyet a döntéssel – derül ki a Századvég kutatásából.

Míg az Európai Unió polgárainak 59 százaléka harcolna a hazájáért a saját országa területén, az országhatárokon kívül alig több mint a negyedük (27 százalékuk) ragadna fegyvert. Sőt, ha uniós országok katonáinak ukrajnai szerepvállalásáról van szó, elsöprő elutasítottság látható (69 százalék)– állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.

A Századvég 2016 óta készít nemzetközi közvélemény-kutatásokat azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat 2024-es felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A kutatás fő témái az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos kérdések, illetve az Izrael–Hamász között zajló fegyveres konfliktus. Valamint a témák között szerepel többek között a társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió tevékenységeinek megítélése, az energiaárak alakulása és az energiapolitika, a média, a vallási hovatartozás és a migrációhoz való viszony feltérképezése. A kutatás eredményeit 2024. május 7-én a Várkert Bazárban rendezett Európa a háború árnyékában című konferencia keretein belül tárták fel több neves szakmai és közéleti szereplő részvételével.

A Századvég április 30-án konferenciát tartott Budapesten, a Larus Étterem és Rendezvényközpontban. A rendezvényen a választáskutatási állásról napjainkban, a szakembereket érő kihívásokról és a pálya jövőjéről is szó esett. A magyarországi választáskutató szakma talán soha nem állt annyi nehéz és sokrétű kihívás előtt, mint manapság. Csökken a válaszadási hajlandóság, egyre hevesebbek a kampányok, átpolitizálódott a közvélemény-kutató szakma. Mi, a Századvégnél úgy gondoljuk, hogy ilyen időkben különösen fontos, hogy a szakma megossza és megvitassa egymással a legfontosabb dilemmákat. Ráadásul ezek a kérdések az önkormányzati és európai parlamenti választások közeledtével nemcsak a szakma, hanem a választópolgárok számára is relevánsak lehetnek.

A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján az uniós polgárok csaknem kétharmada aggasztónak találja, hogy több mint másfél év után még mindig nincs érdemi eredménye az Európai Unió kritikus infrastruktúrája ellen elkövetett, történelmi léptékű támadással kapcsolatos vizsgálatoknak.

Az európai polgárok többsége nem ért egyet a belső égésű motorokkal szerelt gépjárművek 2035-ig történő betiltásával – derül ki a Századvég legújabb Európa Projekt-kutatásából.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. áprilisi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 1,6 indexponttal csökkent, míg a vállalatok gazdasági várakozásai 0,7 indexponttal javultak az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,4-re gyengült, a vállalati mutató értéke pedig –12,2-re erősödött. Az áprilisi felmérés alapján markáns pozitív változás, hogy a lakosság inflációs érzete folyamatosan közelít a tényleges, immár a jegybank inflációs célsávjában lévő rátához. A vállalatoknál az elmúlt egy év profitját illetően mértük a legnagyobb pozitív változást márciusról áprilisra.

A magyarok 86 százaléka ellenzi, hogy az európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában – ez derül ki a Századvég márciusi közvélemény-kutatásából. Miután a közelmúltban több európai vezető politikus is – Emmanuel Macron francia elnök háborús retorikájához csatlakozva – felvetette annak lehetőségét, hogy az európai országok katonák küldésével támogassák Ukrajnát Oroszországgal szemben, a Századvég megvizsgálta a magyar közvélemény álláspontját az orosz–ukrán fegyveres konfliktussal összefüggő egyes kérdésekről.

Orbán Viktor miniszterelnök többnapos látogatást tesz az Egyesült Államokban, melynek keretében március 8-án Donald Trump volt amerikai elnökkel – és immáron egyetlen – republikánus elnökjelölttel tárgyal. Trump – Magyarország álláspontjához hasonlóan – a béke pártján áll, és az orosz–ukrán fegyveres konfliktus mielőbbi lezárását szorgalmazza annak érdekében, hogy ne haljanak meg többen a háborúban. Tekintettel arra, hogy a novemberben esedékes amerikai elnökválasztáson az egyik fő politikai törésvonal Joe Biden és Donald Trump között előreláthatólag a háború folytatása vagy a béke előmozdításának kérdése lesz, a Századvég feltérképezte, hogy a magyarok mit gondolnak a jelenlegi és a volt amerikai elnökről ebben a tekintetben.

Nincs olyan európai ország, ahol a többség katonák küldésével támogatná Ukrajnát – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásából. A felmérés alapján készült elemzés annak kapcsán tárta fel az európai közvélemény álláspontját az ukrajnai harctéri szerepvállalásról, hogy Emmanuel Macron francia elnök több nyilatkozata keretében is az európai országok katonai beavatkozásának szükségességét sugalmazta a háborúban álló Ukrajnában.

A magyar lakosság közel háromnegyede (72 százaléka) ellenzi Ukrajna mihamarabbi felvételét az Európai Unióba – derül ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében az elutasítottság hónapról hónapra erősödik 2023 szeptembere óta.

2023. november 23-án került megrendezésre a Piackutatók Magyarországi Szövetségének (továbbiakban PMSZ) szakmai konferenciája, amely kiemelt hangsúlyt helyezett a mesterséges intelligenciának a piackutatás világára gyakorolt hatására. Az eseményen dr. Pillók Péter, a Századvég Társadalomkutatás Üzletágának igazgatója és a PMSZ tagszervezeti képviselője a Századvég európai kutatásának (Európa Projekt-kutatás) módszertani eredményeit mutatta be. Az előadás középpontjában a nem válaszolás jelensége állt, kiemelten a vezetékes és mobil hívások esetében.

A Hamász fegyveresei október 7-én terrortámadást hajtottak végre Izrael ellen, amely több mint 1400, többségében civil áldozatot követelt. A palesztin terrorszervezet akciójára válaszul Izrael katonai hadműveletet indított a Gázai övezetben, melynek célja a Hamász infrastruktúrájának megsemmisítése. Ezzel párhuzamosan számos nyugat-európai nagyvárosban zajlottak – antiszemita megnyilvánulásoktól sem mentes – tömegdemonstrációk Palesztina vagy a Hamász mellett. A Századvég e fejleményekre tekintettel feltérképezte az Izrael–Hamász konfliktussal kapcsolatos lakossági attitűdöket.

Nagy érdeklődés mellett zajlott a Századvég Szuverenitás Konferenciája, amelynek fő témái a hazai konzervatív közösség Magyarország szuverenitásának megőrzését célzó törekvései és az Európa Projekt-kutatás legfrissebb eredményeinek bemutatása volt. A rendezvény ezeken kívül megemlékezett a Századvég alapításának 30. évfordulójáról is. Az eseményen magasrangú politikusok, közéleti szereplők és a Századvég munkatársai osztották meg gondolataikat és terveiket a résztvevőkkel.

Brüsszel 50 milliárd eurót kér a tagállamoktól Ukrajna további finanszírozására. A javaslat nemcsak jelentős anyagi terheket róna az EU teljes lakosságára, de lehetővé tenné a fegyveres konfliktus elhúzódását is. Az európai uniós polgárok szerint azonban a feleket inkább rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra és a háborúnak azonnal véget kellene vetni.

Az energiaválság okozta áremelkedés következményeképpen Európa-szerte jelentősen megnőtt az energiaszegény háztartások aránya: az EU lakosságának 22 százaléka fűtési nehézségekkel küzd. A rezsicsökkentési programnak köszönhetően a probléma legkevésbé a magyar családokat érinti.

Az európai polgárok többsége szerint Amerika és Kína nyer, Ukrajna, Oroszország és az EU pedig veszít a büntetőintézkedéseken. A válaszadók csaknem háromszor akkora aránya gondolja azt, hogy a szankciók elsősorban az Európai Uniónak ártanak, mint ahányan Oroszországot tartják az elsődleges vesztesnek – derül ki a Századvég kutatásából.