közvélemény-kutatás

Az európai polgárok 80 százaléka szerint a kontinens stagnál vagy hanyatlik. A borúlátó attitűd leginkább az egyre fokozódó megélhetési válsággal magyarázható: minden harmadik uniós lakos számára gondot okoz a mindennapi megélhetés és csaknem felük nem tudna fedezni egy nagyobb összegű, váratlan kiadást. A tagállamok között nagy különbségek vannak: míg Görögországban és Lettországban a relatív többség nehezen él meg, Hollandiában és Magyarországon a lakosság háromnegyede képes kijönni a jövedelméből.

A Századvég Alapítvány 2025. június 2-án rendezte meg az „Átalakuló világrend: európai kérdések és válaszok” című konferenciát, amelynek célja az volt, hogy feltárja az Európai Unió előtt álló kihívásokat és a globális geopolitikai átrendeződés hatásait. Az eseményen bemutatták a Századvég Európa Projekt-kutatásának 2025-ös eredményeit is, amelyek rávilágítottak az európai polgárok aktuális problémáira és aggodalmaira.

Az Ukrajna uniós felvételéhez szükséges egyhangúság helyett 11 európai uniós tagország közvéleménye ellenzi a hadviselő ország gyorsított csatlakozását. Ukrajna mielőbbi felvételét az európai közösségbe több szomszédos, illetve környező országban (Magyarország, Szlovákia, Csehország), valamint Németországban és Franciaországban – vagyis az Európai Unió két legnépesebb tagállamában – sem támogatja a lakosság többsége – ez derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásának legújabb, 2025-ös eredményeiből.

Az európaiak 22 százaléka képtelen megfelelően felfűteni otthonát, 26 százalékával pedig az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni közüzemi díjait. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország érintettsége mindkét mutatóban a legalacsonyabb az EU-tagállamai között. Az orosz energia tiltására vonatkozó brüsszeli terv azonban veszélybe sodorná a programot, aminek súlyos társadalmi következményei lennének.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szervezésében az elmúlt hetekben több demonstráció zajlott Budapesten a gyülekezési törvény módosítása kapcsán, melynek során a tüntetők – teljes szélességében – hidakat zártak le. Annak ellenére, hogy az említett akciók megbénították a főváros közlekedését és érezhetően korlátozták a lakosság mobilitását, április 8-án újabb, ezúttal 24 órásra tervezett demonstrációra készülnek a Pride-párti tüntetők. Március 18-án döntött az Országgyűlés a jogszabály módosításáról, melynek értelmében a jövőben csak olyan gyűlés tartható meg, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára. A Századvég e fejleményekre tekintettel megvizsgálta, hogy a magyarok hogyan vélekednek a budapesti hidak – a közlekedés megbénulásához vezető – elfoglalásáról, a szexuális propagandáról, illetve a Pride-felvonulásról.

A Századvég bemutatta legújabb kutatását, amelynek célja, hogy feltárja a közelmúlt válságainak hatásait a magyar társadalomra. A kutatás fókuszában az állt, hogy a krízisek hogyan hatottak a társadalmi rétegződésre, a mobilitásra és a mentális egészségre. A kutatás többdimenziós megközelítést alkalmazott, ötvözve a kvantitatív és kvalitatív módszereket, hogy azonosítsa a válságok hatásainak mintázatait a különböző társadalmi csoportok és földrajzi egységek között, valamint feltárja a mélyebb összefüggéseket és narratívákat.

A magyarok 77 százaléka úgy véli, hogy valós esélye van annak, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök 2025-ben lezárja a fegyveres konfliktust Oroszország és Ukrajna között – állapítható meg a Századvég decemberi felméréséből. A közvélemény-kutatás a legújabb háborús fejleményekkel, illetve a béketeremtés lehetőségeivel kapcsolatos lakossági attitűdöket tárta fel.

A kormánypártok magabiztosan vezetnek a pártok versenyében, míg Magyar Péter elutasítottsága jelentősen nőtt az elmúlt egy hónapban – állapítható meg a Századvég decemberi közvélemény-kutatásából.

Az elmúlt hónapokban jelentős visszhangot váltott ki Magyarországon, hogy – az újraválasztott Ursula von der Leyen vezette – Európai Bizottság formálódó agrárstratégiája a gazdák eddigi területalapú támogatási rendszerének kivezetését vetíti előre. A kérdés jelentőségét mutatja, hogy évente mintegy 550 milliárd forint területalapú támogatás érkezik a magyar agrárgazdaságba amely mintegy félmillió ember megélhetését biztosítja. A Századvég novemberi közvélemény-kutatása annak járt utána, hogy a hazai gazdák hogyan vélekednek Brüsszel tervezett agrárpolitikai lépéseiről.

Az elmúlt évtizedben a mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű fejlődése számos területen hozott jelentős változásokat. Az MI alkalmazása ma már az automatikus beszédfelismeréstől és fordítástól kezdve, a hangalapú személyi asszisztenseken és intelligens otthonokon át, az orvosi diagnosztikáig és egészségügyig terjed. Mint minden technológiai újítás adaptálása esetében, az MI társadalmi megítélésének megértése kulcsfontosságú.

Továbbra is a kormánypártok rendelkeznek a legmagasabb társadalmi támogatottsággal – ez derül ki a Századvég novemberi pártpreferencia-kutatásából.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. idén negyedik alkalommal szervezte meg a Vidék Konferenciát. Az idei rendezvény hazánk uniós elnöksége kapcsán különös jelentőséggel bír, hiszen a belföldi ügyek európai kontextust is kapnak. A rendezvény hatalmas érdeklődés mellett zajlott, a budapesti eseményen több mint háromszázan vettek részt, akik a vállalati, kormányzati, és civil szektort képviselték.

A Századvég legfrissebb pártpreferencia-kutatása alapján megállapítható, hogy a Fidesz–KDNP továbbra is stabilan vezeti a pártok rangsorát.