Valamit nem találsz?
TOVÁBB A SAJTÓSZOBÁBA
Miközben az európai politikai elit háborús- és fegyverkezési lázban ég, 2025-ben az ukrajnai fegyverszállításokat már több európai polgár ellenzi (49 százalék), mint amennyi támogatja (44 százalék), valamint Ukrajna katonai csapatok küldésével történő megsegítését az uniós megkérdezettek 67 százaléka elutasítja – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.
Az európaiak 22 százaléka képtelen megfelelően felfűteni otthonát, 26 százalékával pedig az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni közüzemi díjait. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország érintettsége mindkét mutatóban a legalacsonyabb az EU-tagállamai között. Az orosz energia tiltására vonatkozó brüsszeli terv azonban veszélybe sodorná a programot, aminek súlyos társadalmi következményei lennének.
Az Európai Bizottság egy új intézkedés keretében teljesen megtiltaná az uniós tagállamoknak, hogy orosz energiahordozókat vásároljanak. A Századvég felmérése szerint a magyarok 70 százaléka elutasítja a brüsszeli törekvést és 55 százalékuk úgy véli, hogy a terv tönkretenné hazánk gazdaságát.
Brüsszel egy új intézkedés keretében megtiltaná az orosz energiahordozók behozatalát az Európai Unióba. A Századvég becslése alapján a kieső gázmennyiség kétszeres áremelkedést és növekvő volatilitást idézne elő az európai gáztőzsdéken, ami tovább rontaná az EU versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal növelné. A megemelkedett terhek mellett a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna, így a magyar családok fűtési költsége a jelenlegi három és félszeresére nőne, ami átlagosan évi csaknem félmillió forint többletkiadást jelentene.
Az újkori népvándorlás 2015-ös tetőzése alapjaiban változtatta meg Európát, pontosabban annak bevándorló országait. A Századvég Európa Projekt-kutatása 2016 óta méri ennek a változásnak az európaiak által észlelt mértékét, így azt is, hogy az „őshonosok” és a „jövevények” mennyire érzik „otthon” magukat saját vagy választott országukban. A beáramlás léptéke és az országokon belüli szétosztási kvóták a bevándorlás hagyományos céljainak számító nagyvárosokon túl is átrajzolták számos európai ország képét, aminek már számokban is kimutatható hatása is van: a migrációs hátterű válaszadók egyre jobban „sajátjuknak” érzik azt az országot, ahová ők vagy szüleik, nagyszüleik megérkeztek, míg az „őshonosok” egyre kevéssé ismernek rá arra az országra, amelyet szüleiktől és nagyszüleiktől örököltek.
Az orosz-ukrán háború első három évében Magyarországot mintegy 9100 milliárd forint költség sújtotta, ami családonként több, mint 2 millió forintos kiadást jelentett. Ukrajna gyorsított csatlakozása esetén a terhek tovább növekednének. A közvetlen költségek megközelítenék az évi 2 ezer milliárd forintot, ami háztartásonként csaknem fél millió forintra rúgna. A további, nehezen számszerűsíthető közvetett költségek várhatóan még nagyobbak lennének.
A Századvég legfrissebb elemzésében összevetette a német gazdaságra vonatkozó növekedési előrejelzéseket a tényleges GDP-növekedés alakulásával. A számok alapján megállapító, hogy Európa legnagyobb gazdasága az orosz-ukrán háború kitörése óta szisztematikusan alulmúlta az piaci várakozásokat. Az európai szankciós politika tehát sokkal nagyobb gazdasági károkat okozott, mint arra előzetesen bárki is számított.
A magyarok 77 százaléka úgy véli, hogy valós esélye van annak, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök 2025-ben lezárja a fegyveres konfliktust Oroszország és Ukrajna között – állapítható meg a Századvég decemberi felméréséből. A közvélemény-kutatás a legújabb háborús fejleményekkel, illetve a béketeremtés lehetőségeivel kapcsolatos lakossági attitűdöket tárta fel.
A francia választásokon a muszlim szavazatok a maghrebi (Marokkó, Algéria, Tunézia), a török, illetve a nyugat-afrikai származású (elsősorban Maliból, Szenegálból, Guineaból érkezett) francia állampolgárok szavazatait jelentik. A baloldali politikusok, szociológusok és politológusok sokáig megkérdőjelezték a „muszlim szavazatok” létezését, azzal érvelve, hogy a francia muszlimok teljes jogú állampolgárok, akiknek joguk van szabadon és egyénileg szavazni. Az utóbbi években azonban a muszlim közösségek és a baloldal közötti szövetség, amelyet Franciaországban iszlám-baloldaliság néven ismerünk, mind a tudományos elemzésekben, mind a francia politikai vitákban egyre elfogadottabbá vált, és olyan kérdéseket vetett fel, mint például, hogy kire szavaznak a muszlimok Franciaországban, miért, és mekkora a szavazatuk a súlya a francia politikai rendszeren belül. Az európai migránskérdéssel kapcsolatban ezekre a kérdésekre kíván a Századvég elemzése választ adni.
Brüsszel a tarifatámogatások azonnali kivezetésére szólította fel az uniós tagállamokat, pedig azok megszüntetése súlyos társadalmi következményekkel járna. Az energiaválság nem ért véget, így azok az országok, amelyek nem védik a lakosságot a piaci áraktól, súlyos energiaszegénységi problémákkal szembesülnek – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.
Információk
Nyilatkozat
Elérhetőségek
Cím
1037 Budapest,
Hidegkuti Nándor u. 8-10.
Telefonszám
E-mail cím
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.
Frissítettük feltételeinket
Javasoljuk, hogy tekintse át frissített adatvédelmi és adatkezelési tájékoztatónkat, valamint jogi nyilatkozatunkat. A folytatással elfogadja az itt felsorolt frissített feltételeket.