külpolitika

A nukleáris energiát támogatók aránya 17-ről 42 százalékra nőtt, az elutasítóké pedig 44-ről 17 százalékra csökkent 2016 és 2025 között az EU-ban. A technológia megítélése hazánkban az egyik legkedvezőbb: a magyarok kétharmada szerint az atomerőműveknek meghatározó szerepet kell biztosítani az energiamixben.

Az európai polgárok 80 százaléka szerint a kontinens stagnál vagy hanyatlik. A borúlátó attitűd leginkább az egyre fokozódó megélhetési válsággal magyarázható: minden harmadik uniós lakos számára gondot okoz a mindennapi megélhetés és csaknem felük nem tudna fedezni egy nagyobb összegű, váratlan kiadást. A tagállamok között nagy különbségek vannak: míg Görögországban és Lettországban a relatív többség nehezen él meg, Hollandiában és Magyarországon a lakosság háromnegyede képes kijönni a jövedelméből.

A Századvég Alapítvány 2025. június 2-án rendezte meg az „Átalakuló világrend: európai kérdések és válaszok” című konferenciát, amelynek célja az volt, hogy feltárja az Európai Unió előtt álló kihívásokat és a globális geopolitikai átrendeződés hatásait. Az eseményen bemutatták a Századvég Európa Projekt-kutatásának 2025-ös eredményeit is, amelyek rávilágítottak az európai polgárok aktuális problémáira és aggodalmaira.

Az Ukrajna uniós felvételéhez szükséges egyhangúság helyett 11 európai uniós tagország közvéleménye ellenzi a hadviselő ország gyorsított csatlakozását. Ukrajna mielőbbi felvételét az európai közösségbe több szomszédos, illetve környező országban (Magyarország, Szlovákia, Csehország), valamint Németországban és Franciaországban – vagyis az Európai Unió két legnépesebb tagállamában – sem támogatja a lakosság többsége – ez derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásának legújabb, 2025-ös eredményeiből.

Miközben az európai politikai elit háborús- és fegyverkezési lázban ég, 2025-ben az ukrajnai fegyverszállításokat már több európai polgár ellenzi (49 százalék), mint amennyi támogatja (44 százalék), valamint Ukrajna katonai csapatok küldésével történő megsegítését az uniós megkérdezettek 67 százaléka elutasítja – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.

Az európaiak 22 százaléka képtelen megfelelően felfűteni otthonát, 26 százalékával pedig az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni közüzemi díjait. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország érintettsége mindkét mutatóban a legalacsonyabb az EU-tagállamai között. Az orosz energia tiltására vonatkozó brüsszeli terv azonban veszélybe sodorná a programot, aminek súlyos társadalmi következményei lennének.

Az Európai Bizottság egy új intézkedés keretében teljesen megtiltaná az uniós tagállamoknak, hogy orosz energiahordozókat vásároljanak. A Századvég felmérése szerint a magyarok 70 százaléka elutasítja a brüsszeli törekvést és 55 százalékuk úgy véli, hogy a terv tönkretenné hazánk gazdaságát.

Brüsszel egy új intézkedés keretében megtiltaná az orosz energiahordozók behozatalát az Európai Unióba. A Századvég becslése alapján a kieső gázmennyiség kétszeres áremelkedést és növekvő volatilitást idézne elő az európai gáztőzsdéken, ami tovább rontaná az EU versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal növelné. A megemelkedett terhek mellett a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna, így a magyar családok fűtési költsége a jelenlegi három és félszeresére nőne, ami átlagosan évi csaknem félmillió forint többletkiadást jelentene.

Az újkori népvándorlás 2015-ös tetőzése alapjaiban változtatta meg Európát, pontosabban annak bevándorló országait. A Századvég Európa Projekt-kutatása 2016 óta méri ennek a változásnak az európaiak által észlelt mértékét, így azt is, hogy az „őshonosok” és a „jövevények” mennyire érzik „otthon” magukat saját vagy választott országukban. A beáramlás léptéke és az országokon belüli szétosztási kvóták a bevándorlás hagyományos céljainak számító nagyvárosokon túl is átrajzolták számos európai ország képét, aminek már számokban is kimutatható hatása is van: a migrációs hátterű válaszadók egyre jobban „sajátjuknak” érzik azt az országot, ahová ők vagy szüleik, nagyszüleik megérkeztek, míg az „őshonosok” egyre kevéssé ismernek rá arra az országra, amelyet szüleiktől és nagyszüleiktől örököltek.

Az orosz-ukrán háború első három évében Magyarországot mintegy 9100 milliárd forint költség sújtotta, ami családonként több, mint 2 millió forintos kiadást jelentett. Ukrajna gyorsított csatlakozása esetén a terhek tovább növekednének. A közvetlen költségek megközelítenék az évi 2 ezer milliárd forintot, ami háztartásonként csaknem fél millió forintra rúgna. A további, nehezen számszerűsíthető közvetett költségek várhatóan még nagyobbak lennének.

A Századvég legfrissebb elemzésében összevetette a német gazdaságra vonatkozó növekedési előrejelzéseket a tényleges GDP-növekedés alakulásával. A számok alapján megállapító, hogy Európa legnagyobb gazdasága az orosz-ukrán háború kitörése óta szisztematikusan alulmúlta az piaci várakozásokat. Az európai szankciós politika tehát sokkal nagyobb gazdasági károkat okozott, mint arra előzetesen bárki is számított.

A magyarok 77 százaléka úgy véli, hogy valós esélye van annak, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök 2025-ben lezárja a fegyveres konfliktust Oroszország és Ukrajna között – állapítható meg a Századvég decemberi felméréséből. A közvélemény-kutatás a legújabb háborús fejleményekkel, illetve a béketeremtés lehetőségeivel kapcsolatos lakossági attitűdöket tárta fel.