politika

A Századvég legfrissebb elemzésében összevetette a német gazdaságra vonatkozó növekedési előrejelzéseket a tényleges GDP-növekedés alakulásával. A számok alapján megállapító, hogy Európa legnagyobb gazdasága az orosz-ukrán háború kitörése óta szisztematikusan alulmúlta az piaci várakozásokat. Az európai szankciós politika tehát sokkal nagyobb gazdasági károkat okozott, mint arra előzetesen bárki is számított.

Család 2025 címmel rendezett konferenciát a Századvég és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért. A konferencia során a családpolitika kulcsfontosságú kérdéseiről, kihívásairól, illetve a családi értékek jelentőségéről is szó esett. A tanácskozás során mutatták be a Századvég 2024-es Család Kutatásának eredményeit.

A Századvég bemutatta legújabb kutatását, amelynek célja, hogy feltárja a közelmúlt válságainak hatásait a magyar társadalomra. A kutatás fókuszában az állt, hogy a krízisek hogyan hatottak a társadalmi rétegződésre, a mobilitásra és a mentális egészségre. A kutatás többdimenziós megközelítést alkalmazott, ötvözve a kvantitatív és kvalitatív módszereket, hogy azonosítsa a válságok hatásainak mintázatait a különböző társadalmi csoportok és földrajzi egységek között, valamint feltárja a mélyebb összefüggéseket és narratívákat.

A magyarok 77 százaléka úgy véli, hogy valós esélye van annak, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök 2025-ben lezárja a fegyveres konfliktust Oroszország és Ukrajna között – állapítható meg a Századvég decemberi felméréséből. A közvélemény-kutatás a legújabb háborús fejleményekkel, illetve a béketeremtés lehetőségeivel kapcsolatos lakossági attitűdöket tárta fel.

A kormánypártok magabiztosan vezetnek a pártok versenyében, míg Magyar Péter elutasítottsága jelentősen nőtt az elmúlt egy hónapban – állapítható meg a Századvég decemberi közvélemény-kutatásából.

Továbbra is a kormánypártok rendelkeznek a legmagasabb társadalmi támogatottsággal – ez derül ki a Századvég novemberi pártpreferencia-kutatásából.

A Századvég legfrissebb pártpreferencia-kutatása alapján megállapítható, hogy a Fidesz–KDNP továbbra is stabilan vezeti a pártok rangsorát.

A közszolgálati média elleni tüntetésre készülő ellenzék legújabb, tervezett akciója kapcsán fontos emlékeztetni, hogy a közéleti tiltakozások, tüntetések, politikai demonstrációk normál esetben a kulturált, békés véleménykifejezés, a valamiért való kiállás vagy az elutasítás, ellenvélemény nyilvános aktusát jelentik. A tiltakozások – amennyiben békés szándékúak – sokszor együttműködési cselekményként, eseményként is értelmezhetők, amelyek során több ember együttműködik a közös részvétel jegyében, de bizonyos fokig megosztja az ezzel járó lehetséges kockázatokat is. A tiltakozások lehetnek akár egyéni nyilatkozatok, kiállások és (a legtöbb esetben) tömeges politikai demonstrációk is. A jogszerű tüntetések egy szisztematikus, de békés, erőszakmentes kampány részét is képezhetik bizonyos legitim társadalmi célok elérése érdekében, szükség esetén hatásos politikai nyomásgyakorlással, amely ugyanakkor nem fajulhat a puszta fizikai erőszakba – amivel a mostani tiltakozó akciók szervezőinek is tisztában kell lenniük.

A francia választásokon a muszlim szavazatok a maghrebi (Marokkó, Algéria, Tunézia), a török, illetve a nyugat-afrikai származású (elsősorban Maliból, Szenegálból, Guineaból érkezett) francia állampolgárok szavazatait jelentik. A baloldali politikusok, szociológusok és politológusok sokáig megkérdőjelezték a „muszlim szavazatok” létezését, azzal érvelve, hogy a francia muszlimok teljes jogú állampolgárok, akiknek joguk van szabadon és egyénileg szavazni. Az utóbbi években azonban a muszlim közösségek és a baloldal közötti szövetség, amelyet Franciaországban iszlám-baloldaliság néven ismerünk, mind a tudományos elemzésekben, mind a francia politikai vitákban egyre elfogadottabbá vált, és olyan kérdéseket vetett fel, mint például, hogy kire szavaznak a muszlimok Franciaországban, miért, és mekkora a szavazatuk a súlya a francia politikai rendszeren belül. Az európai migránskérdéssel kapcsolatban ezekre a kérdésekre kíván a Századvég elemzése választ adni.

Brüsszel a tarifatámogatások azonnali kivezetésére szólította fel az uniós tagállamokat, pedig azok megszüntetése súlyos társadalmi következményekkel járna. Az energiaválság nem ért véget, így azok az országok, amelyek nem védik a lakosságot a piaci áraktól, súlyos energiaszegénységi problémákkal szembesülnek – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.

Az elmúlt években Dániát szigorú bevándorlási törvényei és proaktív integrációs kezdeményezései egyedülállóvá tették a nyugat-európai EU-tagországok között. Az egyik egyedi vonás, amely megkülönbözteti Dániát, a migrációval járó negatív következmények, mint például a „gettók” létezésének hivatalos elismerése, amelyek a kormány által a „gettólistákon” kijelölt, bevándorlók által lakott területek.

10-ből 6 uniós polgár nem ért egyet az új migrációs paktummal, amely lehetővé teszi, hogy tagállami beleszólás nélkül telepítsenek be illegális migránsokat az Európai Unió tagállamaiba – derül ki a Századvég legújabb Európa Projekt-kutatásából.

Az Európai Parlament és Tanács elfogadta a Bizottság javaslatát, amely értelmében 2040-ig ki kell vezetni a fosszilis tüzelésű kazánokat az épületek fűtéséből az EU-ban. Az uniós polgárok többsége nem ért egyet a döntéssel – derül ki a Századvég kutatásából.