politika

Az Európa Projekt 2026-os felmérése – a korábbi évekhez hasonlóan – a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti témákkal kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezését tűzte ki célul. A legfrissebb vizsgálat az aktuális kérdések széles körén túl kiemelten foglalkozik az európai és a nemzeti identitás megítélésével, az európaiak megélhetési kihívásaival, valamint a világrendszerváltás nyomán kibontakozó társadalmi és politikai folyamatok átrendeződésével. E folyamatok katalizátorai között egyaránt megjelenik az orosz–ukrán háború hatása, az uniós vezetés teljesítményének megítélése, valamint Európa nagyhatalmakkal fennálló viszonyrendszerének átalakulása.

2026. február 17-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban került megrendezésre a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány „Mi a helyzet? – Nyugati világ és politika a liberalizmus után” című konferenciája, amely a liberalizmus jelenlegi helyzetét és a nyugati politikai berendezkedés jövőjét állította középpontba.

Az orosz-ukrán konfliktus által Magyarországnak okozott közvetlen gazdasági károk 2025 végére átlépték a 10 ezer milliárd forintot. A legnagyobb költséget (6524 milliárd forintot) a megnövekedett energiaszámla okozta, amely kiegészül a kamatkiadások változásából (2840 milliárd) és a kieső exportpiacokból (1012 milliárd) fakadó veszteségekkel. Háztartásokra vetítve a kár átlagosan 2,5 millió, egy négyfős család esetében 4,3 millió forint volt.

A magyarok többsége különbséget lát a hazai politikai szereplők között abban, hogy mennyire tudnának ellenállni a brüsszeli elvárásoknak. A válaszadók szerint csak Orbán Viktor képes nemet mondani a brüsszeli nyomásra – derül ki a Századvég friss felméréséből.

Szíriában az elmúlt hetekben az új szunnita arab kormány csapatai elfoglalták a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) által korábban ellenőrzött területek nagy részét az ország északi és északkeleti részén. A szíriai kurdok elleni hadműveletekre válaszul, január közepén szíriai arabok és kurdok európai utcákon csaptak össze Németországban, Belgiumban és az Egyesült Királyságban. Ezek az összecsapások voltak az elsők, amelyek egyértelműen az új szíriai erőviszonyok kapcsán robbantak ki, és megzavarták a közrendet Európában. A közelmúltig a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) radikális programja mobilizálta az európai kurdokat, jelenleg viszont a legutóbbi szíriai hadművelet korbácsolja az indulatokat. Ebben a tanulmányban ismertetjük ezeknek az összecsapásoknak a hátterét, hatását az európai migrációs dinamikára, valamint az integrációra jelentett kockázatokat és kihívásokat.

Az uniós polgárok több mint kétharmada szerint a közösség globális versenyképessége romlik. A mélyrepülés a háztartások mindennapi megélhetését is befolyásolja: az európaiak harmada nehezen jön ki a jövedelméből.

Melyik politikus nem engedi háborúba sodródni Magyarországot és ki az, aki meg tudja őrizni a békét? A Századvég februári kutatása ezekre a kérdésekre keresett választ. A többség (52 százalék) szerint Orbán Viktor nem engedné háborúba sodródni az országot, és ő meg tudná őrizni a békét. Magyar Péterről ezt csak 36 százalék feltételezi. Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök és kihívója közül melyik politikust tartják a magyarok kockázatos választásnak, és kinél nem tudják, hogy mi történne, ha ő vezetné az országot, szintén egyértelmű válasz érkezett. A magyarok 54 százaléka Magyar Pétert kockázatos választásnak tartja és nem tudják, milyen irányba vezetné az országot. Orbán Viktornál csak 39 százalék látja kockázatosnak a politikai irányt.

Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami – az elhibázott szankciós politikával együttesen – az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak. A 2026-os év elejére a szén-dioxid-kvóták többéves rekordot döntöttek, így a különbség még nagyobbá vált.

Az orosz olaj- és gáztilalomra vonatkozó brüsszeli rendelet nemcsak az EU jogszabályait és a tagállamok szuverenitását sérti, de ellentétes az európaiak elvárásával is. A Századvég friss kutatása alapján az uniós polgárok relatív többsége nem támogatja a teljes embargót. Magyarországon az elutasítók aránya 62 százalék.

Brüsszel már 2027-ben – a csatlakozási feltételek teljesítése előtt – felvenné Ukrajnát az EU-ba. A Századvég friss kutatása alapján, az uniós polgárok háromnegyede elutasítja a kezdeményezést. Többségüket aggasztja, hogy Ukrajna integrációjával romlana az uniós gazdák helyzete, nőne a bűnözés, gyengülne az élelmiszerbiztonság és csökkennének a fejlesztési források.

A Patrióták bizalmatlansági indítványt nyújtottak be az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen ellen. A magyarok 53 százaléka kedvezőtlen véleménnyel van a német politikusról, így azok a hazai EP-képviselők, akik nem támogatják az indítványt, Brüsszel oldalára állnak a magyarokkal szemben.

2025. november 11-én az Európai Bizottság közzétette az első éves európai menekültügyi és migrációs jelentését, amelynek célja, hogy bemutassa a 2026-ban életbe lépő új migrációs és menekültügyi paktum végrehajtása terén elért eredményeket. A régóta várt és késleltetett jelentés több kérdést tartogat, mint választ az EU migrációkezelésének irányát illetően. A dokumentum az Unió bevándorláspolitikájának három fő pillérét (felelősség, szolidaritás és visszatérés) tárgyalta úgy, hogy nem tett jelentős előrelépést ezeken a területeken. Üdvözölte az illegális határátlépések 35 százalékos csökkenését, anélkül, hogy rámutatott volna, hogy ez a csökkenés a Balkán kapujánál alkalmazott korlátozó politikának köszönhető. Ezenkívül figyelmen kívül hagyta Magyarország hozzájárulását, amely elengedhetetlen a balkáni útvonalon történő illegális határátlépések számának csökkentéséhez. Ebben az elemzésben részletesen megvizsgáljuk a jelentés ezen elemeit.

Brüsszel klímavédelmi okból megadóztatná a fűtést és a tankolást, ami 870 forint feletti benzinárakat és négyszeres rezsiköltségeket okozna. A magyarok háromnegyede elutasítja a karbonadót és többsége elfogadhatatlannak tartja, hogy a Tisza Párt támogatja az intézkedést.

A Századvég szervezésében első alkalommal valósult meg a Közép-európai Energia Fórum 2025 egy új, szakmai konferencia, amely az aktuális energia- és klímapolitikai kihívásokat, valamint az azokra adható válaszokat állította a középpontba. A fórum vezető iparági szereplőket, döntéshozókat és elemzőket hozott össze, lehetőséget teremtve valódi tudásmegosztásra és stratégiai párbeszédre, hogy közösen gondolkodjanak a versenyképes, fenntartható és biztonságos energiarendszerek jövőjéről.

Az európaiak csaknem kétharmadát aggasztja, hogy még mindig nincs felelőse az EU kritikus infrastruktúrája ellen elkövetett, történelmi léptékű terrorakciónak. Az elhúzódó nyomozás lehetővé tette a – gyakran politikailag motivált – elméletek terjedését, így az uniós polgárok elkövetőről alkotott képe is megosztottá vált. A véleménnyel rendelkezők fele szerint az oroszok, 21 százalékuk szerint az amerikaiak 19 százalékuk szerint pedig az ukránok robbantották fel a vezetéket.

Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága 2026. január 1-től betiltaná az orosz földgáz és kőolaj importját az Unióba. Az intézkedés súlyos következményekkel járna Magyarországra nézve: ezer forint feletti benzinárakat és általános energiaválságot idézne elő. A magyar felnőtt lakosság kétharmada ezért nem támogatja az embargót.

Minden évben migránsok milliói (illegális bevándorlók, diákok, munkavállalók és családegyesítési vízumok új birtokosai) érkeznek Európába, növelve a lakáskeresletet és következésképpen a lakhatási költségeket az európai állampolgárok számára. Az elemzők többsége tényezők sokaságára mutat rá, amelyek a jelenlegi válsághoz vezettek. Egyetértenek azonban abban, hogy a migráció jelentős tényező, amely súlyosbította a helyzetet. Végső soron Európa alsó- és középrétegei viselik ennek a válságnak a költségeit, ugyanakkor a kiadó ingatlanok tulajdonosai profitálnak az otthonok iránti növekvő keresletből, és a bérleti díjak emelkedéséből. Az európai kormányok már nem fektetnek be a lakhatás biztosításába, nem alakítottak ki stratégiát a 2015-től hullámokban érkező migránsok millióinak befogadására. Ezzel összefüggésben a nyugat-európai nagyvárosokban a hajléktalanság növekedése és az erősödő integrációs problémák egyre nyilvánvalóbbak és súlyosabbak. Ebben az elemzésben röviden ismertetjük, hogy a kutatások szerint mi az összefüggés a migráció és a lakhatási válság között, majd két ország – Hollandia és az Egyesült Királyság – példájával illusztráljuk a migráció és a lakhatási válság közötti összefüggéseket.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. idén ötödik alkalommal szervezte meg a Vidék Konferenciát. A rendezvény kiemelt érdeklődés mellett zajlott, a budapesti eseményen több mint kétszázan vettek részt, akik a vállalati, kormányzati és civil szektort képviselték.