politika

A Századvég legfrissebb pártpreferencia-kutatása alapján megállapítható, hogy a Fidesz–KDNP továbbra is stabilan vezeti a pártok rangsorát.

A közszolgálati média elleni tüntetésre készülő ellenzék legújabb, tervezett akciója kapcsán fontos emlékeztetni, hogy a közéleti tiltakozások, tüntetések, politikai demonstrációk normál esetben a kulturált, békés véleménykifejezés, a valamiért való kiállás vagy az elutasítás, ellenvélemény nyilvános aktusát jelentik. A tiltakozások – amennyiben békés szándékúak – sokszor együttműködési cselekményként, eseményként is értelmezhetők, amelyek során több ember együttműködik a közös részvétel jegyében, de bizonyos fokig megosztja az ezzel járó lehetséges kockázatokat is. A tiltakozások lehetnek akár egyéni nyilatkozatok, kiállások és (a legtöbb esetben) tömeges politikai demonstrációk is. A jogszerű tüntetések egy szisztematikus, de békés, erőszakmentes kampány részét is képezhetik bizonyos legitim társadalmi célok elérése érdekében, szükség esetén hatásos politikai nyomásgyakorlással, amely ugyanakkor nem fajulhat a puszta fizikai erőszakba – amivel a mostani tiltakozó akciók szervezőinek is tisztában kell lenniük.

A francia választásokon a muszlim szavazatok a maghrebi (Marokkó, Algéria, Tunézia), a török, illetve a nyugat-afrikai származású (elsősorban Maliból, Szenegálból, Guineaból érkezett) francia állampolgárok szavazatait jelentik. A baloldali politikusok, szociológusok és politológusok sokáig megkérdőjelezték a „muszlim szavazatok” létezését, azzal érvelve, hogy a francia muszlimok teljes jogú állampolgárok, akiknek joguk van szabadon és egyénileg szavazni. Az utóbbi években azonban a muszlim közösségek és a baloldal közötti szövetség, amelyet Franciaországban iszlám-baloldaliság néven ismerünk, mind a tudományos elemzésekben, mind a francia politikai vitákban egyre elfogadottabbá vált, és olyan kérdéseket vetett fel, mint például, hogy kire szavaznak a muszlimok Franciaországban, miért, és mekkora a szavazatuk a súlya a francia politikai rendszeren belül. Az európai migránskérdéssel kapcsolatban ezekre a kérdésekre kíván a Századvég elemzése választ adni.

Brüsszel a tarifatámogatások azonnali kivezetésére szólította fel az uniós tagállamokat, pedig azok megszüntetése súlyos társadalmi következményekkel járna. Az energiaválság nem ért véget, így azok az országok, amelyek nem védik a lakosságot a piaci áraktól, súlyos energiaszegénységi problémákkal szembesülnek – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.

Az elmúlt években Dániát szigorú bevándorlási törvényei és proaktív integrációs kezdeményezései egyedülállóvá tették a nyugat-európai EU-tagországok között. Az egyik egyedi vonás, amely megkülönbözteti Dániát, a migrációval járó negatív következmények, mint például a „gettók” létezésének hivatalos elismerése, amelyek a kormány által a „gettólistákon” kijelölt, bevándorlók által lakott területek.

10-ből 6 uniós polgár nem ért egyet az új migrációs paktummal, amely lehetővé teszi, hogy tagállami beleszólás nélkül telepítsenek be illegális migránsokat az Európai Unió tagállamaiba – derül ki a Századvég legújabb Európa Projekt-kutatásából.

Az Európai Parlament és Tanács elfogadta a Bizottság javaslatát, amely értelmében 2040-ig ki kell vezetni a fosszilis tüzelésű kazánokat az épületek fűtéséből az EU-ban. Az uniós polgárok többsége nem ért egyet a döntéssel – derül ki a Századvég kutatásából.

Az európai polgárok többsége nem ért egyet az ukrán termények környezetvédelmi és importszabályozásának lazítására vonatkozó brüsszeli törekvésekkel – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.

A Századvég 2016 óta készít nemzetközi közvélemény-kutatásokat azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat 2024-es felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A kutatás fő témái az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos kérdések, illetve az Izrael–Hamász között zajló fegyveres konfliktus. Valamint a témák között szerepel többek között a társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió tevékenységeinek megítélése, az energiaárak alakulása és az energiapolitika, a média, a vallási hovatartozás és a migrációhoz való viszony feltérképezése. A kutatás eredményeit 2024. május 7-én a Várkert Bazárban rendezett Európa a háború árnyékában című konferencia keretein belül tárták fel több neves szakmai és közéleti szereplő részvételével.

A Századvég április 30-án konferenciát tartott Budapesten, a Larus Étterem és Rendezvényközpontban. A rendezvényen a választáskutatási állásról napjainkban, a szakembereket érő kihívásokról és a pálya jövőjéről is szó esett. A magyarországi választáskutató szakma talán soha nem állt annyi nehéz és sokrétű kihívás előtt, mint manapság. Csökken a válaszadási hajlandóság, egyre hevesebbek a kampányok, átpolitizálódott a közvélemény-kutató szakma. Mi, a Századvégnél úgy gondoljuk, hogy ilyen időkben különösen fontos, hogy a szakma megossza és megvitassa egymással a legfontosabb dilemmákat. Ráadásul ezek a kérdések az önkormányzati és európai parlamenti választások közeledtével nemcsak a szakma, hanem a választópolgárok számára is relevánsak lehetnek.

A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján az uniós polgárok csaknem kétharmada aggasztónak találja, hogy több mint másfél év után még mindig nincs érdemi eredménye az Európai Unió kritikus infrastruktúrája ellen elkövetett, történelmi léptékű támadással kapcsolatos vizsgálatoknak.

A magyarok 86 százaléka ellenzi, hogy az európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában – ez derül ki a Századvég márciusi közvélemény-kutatásából. Miután a közelmúltban több európai vezető politikus is – Emmanuel Macron francia elnök háborús retorikájához csatlakozva – felvetette annak lehetőségét, hogy az európai országok katonák küldésével támogassák Ukrajnát Oroszországgal szemben, a Századvég megvizsgálta a magyar közvélemény álláspontját az orosz–ukrán fegyveres konfliktussal összefüggő egyes kérdésekről.

Orbán Viktor miniszterelnök többnapos látogatást tesz az Egyesült Államokban, melynek keretében március 8-án Donald Trump volt amerikai elnökkel – és immáron egyetlen – republikánus elnökjelölttel tárgyal. Trump – Magyarország álláspontjához hasonlóan – a béke pártján áll, és az orosz–ukrán fegyveres konfliktus mielőbbi lezárását szorgalmazza annak érdekében, hogy ne haljanak meg többen a háborúban. Tekintettel arra, hogy a novemberben esedékes amerikai elnökválasztáson az egyik fő politikai törésvonal Joe Biden és Donald Trump között előreláthatólag a háború folytatása vagy a béke előmozdításának kérdése lesz, a Századvég feltérképezte, hogy a magyarok mit gondolnak a jelenlegi és a volt amerikai elnökről ebben a tekintetben.

A Századvég konferenciát tartott napjaink egyik legaktuálisabb témájáról, a szólásszabadságról. A Szólásszabadság Konferencia fő kérdése az volt, hogy „Van-e még szólásszabadság?”.  Az eseményen neves hazai és külföldi szereplők osztották meg gondolataikat a résztvevőkkel olyan témákat érintve, mint a gyűlöletbeszéd, a vélemény- és a sajtószabadság, az internet befolyása a szólásszabadságra, vagy éppen, hogy hogyan nehezíti Brüsszel a magyar közbeszédet.