társadalom

Svédország, az egykori „humanitárius mintaállam” mára saját migrációs politikájának áldozatává vált: a lakosság harmada már nem etnikailag svéd, 59 no-go zóna működik az országban, valamint Európában itt a legmagasabb a bandaerőszak miatti halálozások száma Albánia után. A svéd kormány 2023-ban kénytelen volt radikálisan megváltoztatni politikáját, a menedékkérők számát 163 ezerről 9 ezerre csökkentve, miközben 34 ezer dolláros támogatást kínál azoknak, akik önként térnek haza.

A Tisza beemelte programjába Brüsszel orosz energia tiltására vonatkozó célkitűzését. Az intézkedés minden magyarnak súlyos költségeket okozna, így azt a teljes felnőtt lakosság kétharmada elutasítja. A tiltás azonban megosztja a politikai táborokat: míg a Tisza-szimpatizánsok 59 százaléka támogatja, a Fidesz-KDNP szavazóinak 96 százaléka elutasítja a lépést.

A Tisza megszorító csomagja súlyos megélhetési problémákat okozna. A párt intézkedései radikálisan csökkentenék a háztartások bevételeit, miközben növelnék a költségeiket. Egy átlagkeresetű magyar nettó jövedelme havi 129 ezer forinttal; 475 ezerről 346 ezer forintra csökkenne.

A magyar mezőgazdaság hosszú évek óta jelentős átalakuláson megy keresztül: földstruktúra-változás, birtokméret-eloszlás, gazdálkodói generációk elöregedése. Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta a hazai agrárszektor fokozottan integrálódott az uniós szabályozásokba, támogatási rendszerekbe és piaci mechanizmusokba, ugyanakkor a generációváltás kérdése továbbra is az ágazat kritikus kihívásai közé tartozik. A birtokméret és a gazdastruktúra életkor szerinti vizsgálata lehetővé teszi annak feltárását, hogy a fiatalabb és idősebb gazdálkodók között milyen különbségek mutatkoznak, és ezek milyen hatással vannak a mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntarthatóságára. Az európai mezőgazdaság egyik sarkalatos pontjaként jelenik meg a gazdálkodói társadalom elöregedése. Ezzel a kihívással Magyarországnak is szembe kell néznie, így érdemes vizsgálni, hogy uniós viszonylatban milyen pozíciót foglalunk el, hogyan alakul a birtokméret a fiatalabb és idősebb generációk körében, milyen jó gyakorlatok segítik vagy éppen akadályozzák a változást.

Kiszivárgott, hogy kormányra kerülése esetén a Tisza súlyos megszorításokba kezdene. A párt megemelné a személyi jövedelemadókat, eltörölné az adókedvezményeket és betiltaná az orosz energiahordozókat. A magyarok a Tisza-csomag valamennyi elemét nagy arányban elutasítják – derül ki a Századvég felméréséből.

Az építőipari termelés 2025. július hónapra vonatkozó teljesítménye a KSH gyorsjelentése szerint havi és éves szinten is növekedett. Éves szinten 4,9 százalékkal, míg havi bázison 0,8 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye.

Magyar Péter teljesítené Brüsszel elvárását és elvágná az orosz energiahordozóktól hazánkat. A tiltás egy átlagos magyar család áram- és gázszámláját évente 510 ezer forinttal, egy alacsony jövedelműét pedig 540 ezer forinttal növelné. Ezt több mint egymillió háztartás nem tudná kifizetni.

Az Egyesült Királyság 2025-ben ismét Európa legfőbb migrációs célpontjává vált, válsággal tetézve a Munkáspárt kormányzásának biztonsági és gazdasági téren nyújtott gyenge teljesítményét. Az illegális bevándorlás növekedésére vonatkozó legfrissebb statisztikák ismertetését követően bemutatjuk az okokat, valamint a megoldást célzó intézkedéseket és ezek valószínűsíthető hatását mind az Egyesült Királyságra, mind Európára.

Makromonitor - 2025. augusztus

A Tisza párt átemelte programjába Brüsszel orosz energiahordozók tiltására vonatkozó célkitűzését. Az intézkedés súlyos következményekkel járna: Magyarország kevesebb olajat tudna vásárolni, ami a benzin literenkénti árát 1026 forintra, a gázolajét pedig 1051 forintra növelné – derült ki a Századvég becsléséből.

Magyar Péter bejelentette, hogy – Brüsszel kérésének megfelelően – kitiltaná az orosz olajat és gázt Magyarországról. Az intézkedés a magyar családok áram- és gázszámláit a jelenlegi három és félszeresére növelné. A rezsiköltségek emelkedése évi több, mint fél millió forint extrakiadást jelentene egy átlagos háztartásnak.

A KSH gyorsjelentése szerint a 2025. június hónapra vonatkozó építőipari termelés volumene éves szinten 2,6 százalékkal növekedett, miközben havi bázison (5,3 százalékos) visszaesés volt látható. A havi bázisú csökkenés ellenére a 2025-ös teljesítmény már bizakodásra adhat okot, az év második felében tovább erősödhet az építőipar teljesítménye.