Az orosz-ukrán háború és Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának költségei Magyarország szempontjából
Az ukrán háború eddigi költségei Az orosz-ukrán konfliktus kitörése leginkább három területen érintette negatívan a magyar gazdaságot. A gázimporton keletkező költségek következményeképpen a magyar gazdaságban 6386,3 milliárd forint extra kiadás keletkezett „háborús felárként”. A geopolitikai kockázatok és az inflációs sokk eredményeként a referenciának tekintett 5 éves állampapírok hozama a korábbi 2 százalékos értékkel szemben a […]
A hét kérdése 2025/12
Kommentár: építőipar, 2025. január
A 2025. január hónapra vonatkozó építőipari termelés volumene KSH gyorsjelentése szerint éves szinten 9,6 százalékkal csökkent, míg havi bázison 1,6 százalékos bővülés volt tapasztalható. Az állami beruházások volumennövekedése, illetve a gyárépítési program mellett 2025-ben és 2026-ban is növekedhet az átadásra kerülő lakóingatlanok száma, ami támogathatja az építőipari teljesítmény erősödését. A gyorsjelentés szerint az építőipari termelés volumene […]
Kommentár: BIS-hitel/GDP-adat, 2024. harmadik negyedév
A bázeli székhelyű BIS (Bank for International Settlements – Nemzetközi Fizetések Bankja) negyedévente publikál adatokat az egyes országok magánszektornak nyújtott hitelállományáról. Ennek a mértéknek a GDP-ben számított arányát nevezzük hitelpenetrációnak. A hitel/GDP-mutató azért fontos, mert egy esetleges túlzott hitelezés mérhetővé, nemzetközi szinten összehasonlíthatóvá és akár előre jelezhetővé is válik azáltal, hogy a BIS a […]
Az infláción felül is duplájára nőtt a nemzeti bértömeg
Van egy, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által is mért fontos statisztikai mutató, ami az indokoltnál kevesebb figyelmet kap: ez az alkalmazásban állók bruttó keresettömege, ami megmutatja, hogy az adott évben mennyi pénzt fizettek ki összesen a munkáltatók az alkalmazottaknak. Vállalati analógiával élve: olyan ez, mint egy cégnél a bértömeg. És bár nem ez a […]
Már a felnőttek kétharmada vásárol online
A digitalizáció és az innovatív technológiák terjedése átalakítja a vállalkozások mindennapi működését és munkafolyamatait, illetve a lakosság fogyasztási szokásait. Ennek egyik leginkább kézzelfogható jele az elektronikus kereskedelmi tevékenység élénkülése. A felhasználók évről évre egyre nagyobb arányban élnek az áruk online megvásárlásának, illetve a szolgáltatások online igénybevételének a lehetőségével, amely hozzájárul az elektronikus értékesítési csatornák folyamatos […]
Kommentár: infláció, 2025. február
2025 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva, azonban a következő hónapokban a szolgáltatásokat érintő bázishatásoknak, az élelmiszereknél megvalósuló árrésszabályozásnak, illetve a csökkenő üzemanyagáraknak köszönhetően ismételten mérséklődhet az infláció. Februárban a főcsoportok közül az elmúlt évhez képest a szolgáltatások ára (9,2 százalék) emelkedett a legnagyobb mértékben. A […]
A hét kérdése 2025/11
A magyar gazdaság növekedési üteme változatlanul a historikus trendérték alatt növekedett
Februári ülésén a jegybank Monetáris Tanácsa nem változtatott a szeptember óta érvényben lévő alapkamaton. Így jelenleg az alapkamat hazánkban továbbra is 6,5 százalékon áll. A kiskereskedelmi üzletek forgalma novemberben a nyers és a naptárhatással megtisztított adatok alapján egyaránt 0,1 százalékkal nőtt, az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kereskedelem […]
Kommentár: kiskereskedelem – 2025. január
A Központi Statisztikai Hivatal naptárhatástól megtisztított adatai szerint 2025 januárjában az előző év azonos időszakához képest 4,7 százalékkal, míg az előző hónaphoz képest 2,2 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom. Éves bázison ilyen mértékű bővülés legutóbb 2022-ben volt látható. 2024 januárjához képest az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalmi volumen 4,7 százalékkal emelkedett. […]
Digitális átállás az élelmiszeriparban: jelentős fejlődési potenciál rejlik a digitális technológiák elterjedésében
Az élelmiszeripar meghatározó törekvéseit (a termelési hatékonyság növelése, az alapanyagok és termékek nyomon követhetőségének biztosítása, a biztonságos és egészséges élelmiszerek előállítása, a klímaváltozás hatásaival szembeni fellépés, a fenntarthatósági szempontok érvényre juttatása, illetve a hulladékgazdálkodás optimalizálása) kivétel nélkül támogatják a digitális megoldások. A technológiai fejlődés mára az iparág mindennapjainak szerves részévé vált: a drónoktól az automatizált […]
Digitális átállás a járműiparban: elindult a nemzetközi technológiai trendekhez
való felzárkózás
A járműiparban a hagyományos belső égésű motorral szerelt járművekből, illetve a hagyományos értékesítési modellekből származó bevételi potenciál évek óta csökken, a növekedés forrását egyre inkább a digitális technológiák alkalmazásához kapcsolódó jelenségek biztosítják: a szoftverek által meghatározott hibrid és elektromos járművek, az egyre nagyobb kapacitású és élettartamú akkumulátorok és a kapcsolódó töltőhálózatok, az alternatív gépjármű-tulajdonlási modellek, […]
A hét kérdése 2025/10
Új gazdasági lehetőségek és olcsóbb gáz – Magyarország előnyére válhat a szíriai hatalomváltás
Bevezetés 2024. december 8-án az Aszad-rezsim összeomlott, ami a Közel-Kelet átrendeződését és egy elhúzódó geopolitikai hatalmi versengés (2011-2024) lezárását jelenti. Ez a változás alapjaiban befolyásolja a kétmillió Európába érkezett szíriai bevándorló és a Közel-Keleten élő 6 millió menekült, valamint a jövőbeli szíriai menedékkérők státuszát és lehetőségeit. A szíriai hatalomátvétel hatásai már láthatók Jemenben, Irakban és […]
Kommentár: foglalkoztatottság, munkanélküliség – 2025. január
2025 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak háromhavi átlagos létszáma 4 millió 697 ezer fő volt, ez 10,6 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási ráta 65,1 százalék, ami 0,4 százalékponttal meghaladja az egy évvel korábbi adatot. A 15–74 éves népesség körében a munkanélküliek száma 212,8 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,3 százalék, az előző év azonos időszakhoz viszonyítva a munkanélküliek száma […]
Kommentár: keresetek, 2024. december
Decemberben tovább emelkedtek a reálkeresetek: az előző év azonos időszakához képest 6,1 százalékkal nőtt a bérek vásárlóereje. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete decemberben 11,0 százalékkal emelkedett, 727 700 forintra. A bruttó mediánkereset 560 900 forint volt, ami egy év alatt 13,1 százalékos emelkedésnek felel meg. A reálkeresetek 6,1 százalékkal nőttek a fogyasztói […]
Kommentár: államháztartási adatok, 2025. január
A Pénzügyminisztérium február 24-én tette közzé a januári részletes költségvetési adatokat, amiből kiderült, hogy a 67,8 milliárd forintos januári hiány hátterében milyen fő tényezők állnak. Fontos megjegyezni, hogy egy havi államháztartási adatból a legtöbb tételsor esetében nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de már így is kapunk egy első, átfogó képet a költségvetési folyamatok 2025. […]
A vállalatok konjunktúraérzete enyhén javult februárban
A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború, és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások jelentős javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak […]
Több támogatást és digitálisan felkészült megrendelőket szeretne az IKT-szektor
Az elmúlt években gyorsuló ütemben zajló digitális transzformáció egyre több vállalkozást sarkall saját belső digitális képességek és szervezeti egységek kialakítására, átalakítva az ágazati értékláncokat és az üzleti modelleket. A digitalizációval összefüggő változások mértékét egy-egy ágazatban számos tényező (például az iparágra jellemző cégdemográfiai mutatók, az ágazati értékláncok összetettsége vagy az adott szektor nemzetközi versenynek való kitettsége) […]
A német gazdaság újra- és újra alulmúlja a várakozásokat
A Századvég Gazdasági folyamatok Kutatóintézetének elemzői megvizsgálták, hogy a német gazdaságra adott előrejelzések mennyire írták le megfelelően a GDP változását az utóbbi 10 évben. Az alábbi hőtérkép a német gazdasági növekedésre adott becslések és a tényleges GDP-növekedés közötti eltérést mutatja be a 2015-2024-es időszak vonatkozásában. Az előrejelző intézmények nemzetközi súlyuk, illetve helyi beágyazottságuk alapján kerültek […]
