Infláció
A külső környezet alakulását tekintve az európai dezinflációs folyamat folytatódott az elmúlt időszakban, így újabb külső sokkok nélkül középtávon 2 százalékra csökkenhet az eurózóna inflációja. A kedvező külső környezet miatt a következő időszakban visszafogott maradhat a külső inflációs nyomás Magyarországon. Az Európai Központi Bank a júniusi döntésével 2,15 százalékra mérsékelte a refinanszírozási kamatlábat, ami vélhetően tovább csökken az év folyamán.
A globális környezetet tekintve jelentős kockázatokat hordoz az olaj és a gáz világpiaci árának alakulása. Az előrejelzésünk során a 65 dollár alatti Brent olajárral számoltunk 2025 második felében, azonban az izraeli-iráni konfliktus kitörésével a határidős olajárak mind rövid, mind hosszú távon megemelkedtek: A jelenlegi piaci várakozások alapján 2025 második felében már 70 dollár feletti Brent típusú olajár várható.
A hazai inflációs folyamatokra jelenleg legnagyobb hatást a magas élelmiszer- és szolgáltatásinfláció gyakorolja. Ez a két főcsoport a teljes fogyasztói kosár több mint 55 százalékát teszi ki, így kiemelten fontos az infláció mérséklése mindkét területen. Az élelmiszerek esetében a magas inflációhoz egyes termékeknél (például kávé, kakaóbab, tojás) a növekvő világpiaci árak járultak hozzá, míg más termékeknél a hazai aszály is érdemi hatással bírt. A szolgáltatások területén 2025 első felében különösen a havidíjak jelentős emelkedése okozott problémát. A kormányzat által bevezetett árrésszabályozás, valamint a telekommunikációs és banki szolgáltatókkal kötött megállapodások eredményeként az infláció a korábbi, év eleji piaci várakozásokhoz képest kedvezőbben alakulhat.
A globális és hazai folyamatokat figyelembe véve 2025 második negyedévében 4,4 százalékon alakulhat az infláció, amely számításaink szerint az év során 4 és 5 százalék között ingadozhat. 2025-ben 4,6, 2026-ban pedig ismételten a jegybanki célsávon belül (3,8 százalék) alakulhat a pénzromlási ütem Magyarországon. A hazai inflációs folyamatok korlátozzák idén a jegybank mozgásterét, a jelenlegi 6,5 százalékos alapkamat esetében megfelelő geopolitikai és gazdasági környezetben is maximum egy 25 bázispontos csökkentésre számítunk az év utolsó negyedévében
GDP
2025 első negyedévében a GDP éves alapon a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4, negyedéves alapon pedig 0,2 százalékkal csökkent, ami alulmúlta a piaci várakozásokat. A visszafogottabb első negyedéves adatok mellett az alacsonyabb növekedési prognózisunkban szerepet játszanak az egyre növekvő geopolitikai és világgazdasági kockázatok is. A vámháború gazdasági hatásaival, illetve az izraeli-iráni háború következményeivel a korábbi előrejelzésünkben nem tudtunk számolni, ezeknek a hatásait a mostani előrejelzésünkbe építettük bele. Így várakozásaink szerint 2025-ben 1,0, 2026-ban pedig 2,6 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. 2025-ben folyamatosan gyorsuló növekedéssel számolunk, aminek köszönhetően a negyedik negyedévben éves bázison már 2,3 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság.
2025-ben a magyar gazdasági növekedést leginkább a fogyasztás bővülése fogja támogatni. Számításaink szerint a fogyasztás idén és jövőre is 3,7 százalékkal növekedhet. A jelenlegi dinamikákat tekintve elmondható, hogy a fogyasztás növekedése termelési oldalról leginkább a szolgáltatások növekedésében látszik meg. A fogyasztás növekedését a reálbérek emelkedése mellett a kormányzat gazdasági akcióterve, az állampapírpiaci kamatok kifizetése, az egyre szélesebb bázisúvá váló SZJA-mentesség és a családi adókedvezmény két lépésben történő megduplázása egyaránt támogatja.
A visszafogott első negyedéves beruházási adatok (-12,3 százalék) miatt lefelé korrigáltuk a beruházásokra vonatkozó előrejelzésünket. Összességében a 2025-ös 3,5 százalékos csökkenést 2026-ban már 5,0 százalékos növekedés követheti. A gyengébb beruházási teljesítményhez az elmúlt években elhalasztott állami beruházások mellett, a vállalatok alacsony beruházási aktivitása is hozzájárul. A vállalatok visszafogott beruházási hajlandóságában a korábbi magas kamatkörnyezet mellett, a változó geopolitikai környezet, illetve a külső kereslet alakulásával kapcsolatos bizonytalanságok egyaránt szerepet játszhatnak. A beruházási teljesítményben az ipari nagyberuházások (BMW, BYD, CATL) aktiválásával egyszeri pozitív hatás várható az év második felében.
A hazai exportteljesítmény 2025-ben 1,9, míg 2026-ban pedig 4,5 százalékkal növekedhet. Az évközi dinamikákat tekintve az export felpattanására inkább az év második felében számítunk. Az export szempontjából meghatározó a felvevőpiacaink gazdaság teljesítményének alakulása: az utolsó prognózis óta az Európai Bizottság rontotta az európai országokra – többek között a fő felvevőpiacunknak számító Németországra – vonatkozó előrejelzéseit, ami a hazai exportvárakozásainkra is negatív hatást gyakorol. Emellett az USA új vámpolitikája nyomán további kérdések merülnek fel az ellátási láncok átrendeződésével kapcsolatban.
A vámháborúnak köszönhetően az USA vámemelést hajtott végre a főbb kereskedelmi áruknál, mint a gépjármű- és ehhez kapcsolódóan az alkatrészkereskedelemben, valamint az acél és alumíniumimportban. A legmagasabb tarifákkal Kína, Kanada és Mexikó szembesültek, azonban az ellátási láncok integráltsága miatt a közvetett hatások is jelentősek lesznek. A 2. ábra szemlélteti az árubehozatal és az árukivitel megoszlását a célterület szerint 2024-ben. Az adatok rámutatnak, hogy a magyar árukivitel 4,1 százaléka megy közvetlenül az USA-ba, míg a legnagyobb része, majdnem 76 százaléka, az Európai Unió országaiba érkezik. Így vélhetően Magyarországon a közvetlen hatások mellett a közvetett hatások is számottevőek lesznek, főleg amiatt, hogy a vámok által célzott gépek és járművek adják az Európából USA-ba irányuló export 39 százalékát, illetve a hazai feldolgozóipar több, mint negyedét.
A hazai import idén 2,9, jövőre 4,8 százalékkal emelkedhet, amit főként a fogyasztás bővülése támogat. Várakozásaink szerint az import bővülése 2026 második negyedévéig meghaladhatja az export növekedési ütemét, így a nettó export idén és jövő év elején negatív lehet, majd pozitív fordulatot vehet. Éves szinten idén még negatív lehet a nettó export GDP-hez való hozzájárulása, azonban jövőre nulla körül alakulhat a hozzájárulás mértéke.
Munkaerőpiac
A munkaerőpiacon 2025 első negyedévében tovább folytatódott a növekedés, az elmúlt év azonos időszakához és az elmúlt negyedév adataihoz viszonyítva is bővült a foglalkoztatási ráta, emellett pedig a munkanélküliségi ráta is csökkent. A megelőző előrejelzéseinkben már utaltunk arra, hogy 2023 második felében sokan – mint például a nyugdíjasok és a tanulók – beléptek a munkaerőpiacra, ami az aktivitás kiugró növekedésével és a foglalkoztatási szint fenntartása mellett, a munkanélküliek számának egyidejű emelkedésével járt együtt. 2024 második félévében viszont lassú trendfordulat kezdődhetett meg: az aktivitás az év közepétől fogva folyamatosan csökkent, visszakorrigálva az ársokk előtti szintjére. A korrekciót a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is fokozatosan követte, amely folyamat 2025-ben is folytatódni látszik, így a munkanélküliség csökkenését várjuk az idei évre vonatkozóan. 2025-ben újra előtérbe kerülhetnek a munkaerőpiac fenntartható bővülését célzó stratégiai változtatások: a kormányzat célja, hogy 2030-ra hazánkban a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája elérje a 85 százalékot (2024-ben 78,6 százalékot ért el). Ehhez szükség van a jelenlegi álláskeresők munkaerőpiacra segítésére, valamint az inaktív népességben rejlő potenciális munkaerőtartalékok feltérképezésére és a megfelelő munkaerőpiaci akciótervvel azok munkába állásának segítésére. A munkaerőpiaci folyamatokat pozitívan befolyásolják a tavaly év végén bejelentett Új Gazdaságpolitikai Akcióterv vonatkozó pontjai, mint a hároméves bérmegállapodás, a családi adókedvezmény emelése és a gyermekes nők személyi jövedelemadó fizetés alóli mentessége. Várakozásaink szerint a munkanélküliség a következő két év folyamán tovább csökken (2025: 4,1 százalék, 2026: 3,6 százalék), ami mellett prognózisunk szerint 2025-ben a bruttó bérek 9,5 százalékkal, 2026-ban 7,2 százalékkal emelkedhetnek.
Költségvetés
A 2024. évi ESA eredményszemléletű költségvetési hiány a GDP 4,9 százalékán teljesült, ami csökkenést jelent a 2023. évi 6,7 százalékhoz képest. Az államadósság szintje a GDP 73,5 százalékát érte el, ami 0,5 százalékpontos növekedést jelentett az egy évvel korábbi adathoz képest.
A 2025-ös költségvetési évben az adóbevételek megfelelően teljesülnek: a fogyasztási adóknál 12,9 százalékos, a lakossági befizetéseknél pedig 11,0 százalékos, a terveket meghaladó növekedés volt tapasztalható. Ezzel szemben a megnövekedett kiadásoknak tudható be, hogy a kormányzat a hiánycélt a törvényben kijelölt 3,7 százalékról májusban a GDP 4,1 százalékára emelte. Ezt a hiánycélt tarthatónak ítéljük, azzal a megkötéssel, hogy a költségvetési szervek kiadásainak és a kamatfizetések terven felüli emelkedéséhez, valamint az uniós források beérkezéséhez érdemi negatív kockázatok kapcsolódnak. A hiánycsökkentés 2026-ban mindenképpen folytatódni fog, de a 2026. évi költségvetési törvényben szereplő 3,7 százalékos hiánycél teljesülésének alapvető feltétele, hogy a 2025-ös évben a 4,1 százalékos hiánycél teljesüljön.
Az államadósság a következő két évben ismét csökkenni fog, előrejelzésünk alapján 2025-ben a GDP 73,2 százalékára, 2026-ban pedig tovább a GDP 72,7 százalékára mérséklődhet.
Táblázat: A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. előrejelzése
| 2024 | 2025 | 2026 | |
| Bruttó hazai termék (volumenindex) | 0,5 | 1,0 | 2,6 |
| A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) | 5,1 | 3,7 | 3,7 |
| Bruttó felhalmozás (volumenindex) | -6,4 | -3,5 | 5,0 |
| Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | -3,0 | 1,9 | 4,5 |
| Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | -4,0 | 2,9 | 4,8 |
| A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) | 1,4 | 1,4 | 1,0 |
| Fogyasztóiár-index (%) | 3,7 | 4,6 | 3,8 |
| A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) | 6,5 | 6,4 | 5,5 |
| Munkanélküliségi ráta (%) | 4,5 | 4,1 | 3,6 |
| A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában | 2,2 | 2,0 | 1,5 |
| Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában | 2,6 | 2,4 | 1,8 |
| Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában | -4,9 | -4,1 | -3,7 |
| GDP-arányos államadósság | 73,5 | 73,2 | 72,7 |
Megjegyzés: A jegybanki alapkamat az adott év utolsó negyedévére vonatkozik.
