Napjainkban a nemzetközi környezet legnagyobb kockázatát az Irán, valamint az Egyesült Államok és Izrael között február utolsó napján kitört fegyveres konfliktus jelenti, ami hamar kiterjedt az Öböl menti államok olajinfrastruktúrájára is. A világkereskedelemre a legfőbb veszélyt a Hormuzi-szoros de facto lezárása jelentette és jelenti. A jelen dokumentumban vizsgált időszakok azonban sok esetben éppen február végén zárulnak, így a háború hatása még nem mutatható ki bennük. Mondhatni, jelentésünk a háború előtti utolsó pillanat szerinti helyzetképet tükrözi. Ez alól kivételt jelentenek a deviza-, a pénz- és az állampapírpiaci fejlemények.
Március 24-i ülésén a jegybank Monetáris Tanácsa nem változtatott az alapkamat mértékén, így az 6,25 százalékon alakult. Ennek megfelelően a kamatfolyosó felső széle 7,25 százalék, míg az alsó széle 5,25 százalék maradt.
2026 márciusában a magyar gazdaság aktuális állapotáról visszajelzést nyújtó SZIGMA CI indikátor 2026. februárig mért értéke az előző hónaphoz képest javulást mutatott és a növekedési ütem meghaladta a historikus értéket. A gazdaság növekedési üteme javuló pályán van, azonban geopolitikai helyzet óvatosságot indokol.
A másik mutató, a SZIGMA LEAD – amely egy rövid távú, a magyar gazdaság jövőjére vonatkozó előrejelző indikátor – legfrissebb előrejelzése a teljes időszakra változatlanul historikus trend feletti növekedési ütemet prognosztizált. Az aktuális számítások változatlanul egy markáns javuló gazdasági ütemet vetítenek előre egészen 2026. augusztusig, amelyet egy gyengülő időszak követ, de a növekedési ütem még ekkor is a historikus trend felett marad.
2026 februárjában éves bázison átlagosan 1,4 százalékkal, azaz rekordalacsony dinamikával nőttek a fogyasztói árak. A fogyasztói árak egy hónap alatt 0,1 százalékkal emelkedtek. A szezonálisan kiigazított maginfláció 2,1 százalékos növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest.
Márciusban a forint az euróval szemben 1,8 százalékkal, a dollárral szemben 4,1 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 0,5 százalékkal értékelődött le. Így 2026. március végén 1 euróért 385,9 forintot, 1 dollárért 336,5 forintot, míg 1 svájci frankért 420,6 forintot adtak.
Februárban átlagosan 1,4 százalékkal, azaz továbbra is rekordalacsony dinamikával nőttek a fogyasztói árak
2026 febrárjában a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ez az inflációs érték rekordalacsony, mivel az infláció 2018 februárjában (1,9 százalék) volt utoljára 2,0 százalék alatt. Az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, a tartós fogyasztási cikkek ára 2,8 százalékkal, a szolgáltatások és a háztartási energia árai pedig 4,2 százalékkal nőttek. Az elmúlt egy év során a szeszes italok, dohányáruk ára növekedett a legjelentősebb mértékben, 5,8 százalékkal. A fogyasztói árak egy hónap alatt 0,1 százalékkal emelkedtek. A szezonálisan kiigazított maginfláció 2,1 százalékos növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest.
Az élelmiszerek ára emelkedett a legkisebb mértékben (0,2 százalék), amihez leginkább a margarin 32,3 százalékos, a húskonzerv 26,9 százalékos, a vaj és vajkrém 19,8 százalékos, a burgonya 19,7 százalékos és a sertészsiradék 19,5 százalékos árcsökkenése járult hozzá, az árrésszabályozásoknak köszönhetően. Ezzel szemben a sütőipari lisztesáru ára 12,6 százalékkal, a büféáruk ára 10,9 százalékkal, a friss hazai és déli gyümölcsök ára 10,3 százalékkal, a jégkrém és a házon kívüli étkezés árai 8,1 százalékkal emelkedtek.
A tartós fogyasztási cikkek januári átlagos 2,9 százalékos éves bázisú áremelkedését februárban átlagosan 2,8 százalékos áremelkedés követte. Ha részletesebben megvizsgáljuk a főcsoportot, megállapíthatjuk, hogy a motorkerékpárok ára 6,6 százalékkal, az ékszereké pedig 26,6 százalékkal nőtt, ami meghaladja az átlagot. A tartós fogyasztási cikkek inflációjához szintén hozzájárult a szobabútorok, valamint a használt személygépjárművek egyaránt 5,0 százalékos áremelkedése. Fontos még megemlíteni a televíziók és a porszívógépek, klímák piacán tapasztalt kedvező tendenciát is, ahol februárban 0,8, illetve 1,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni a termékekért az előző év azonos időszakához képest.
Februárban a szolgáltatások ára átlagosan 4,2 százalékkal nőtt, amelyhez a színházjegyek 18,8 százalékos, a külföldi üdülés 18,0 százalékos, illetve az üdülési szolgáltatások 14,2 százalékos áremelkedése járult hozzá legnagyobb mértékben. A belföldi üdülés ára 10,2 százalékkal, a testápolási szolgáltatások ára 8,5 százalékkal, a járműjavítás és -karbantartásé pedig 8,2 százalékkal drágult az előző év azonos időszakához viszonyítva. A sport- és múzeumi belépők és a háztartási berendezések javításának árai az előző év azonos időszakához képest 8,1, valamint 7,8 százalékos emelkedést mutattak. A telefon és internet, illetve a hírközlés árai 3,5 százalékos emelkedést mutattak az előző évhez viszonyítva. Ezzel szemben mérsékelte a szolgáltatások átlagos áremelkedését többek között a vízdíj, a csatornadíj és a szemétszállítás árának változatlansága, a szerencsejáték 1,2 százalékos áremelkedése, valamint a fényképészeti szolgáltatások 0,1 százalékos árcsökkenése. Az ország- és vármegyebérletnek köszönhetően a munkahelyre és iskolába történő utazás ára nem változott. Az egyéb távolsági úti céllal történő utazások ára 4,9 százalékkal nőtt.
A háztartási energia átlagos áremelkedése februárban 4,2 százalék volt, az előző év azonos időszakához viszonyítva. A háztartási energián belül a palackos gáz és a távfűtés árai csökkentek, 7,4, illetve 15,7 százalékkal. A szénért 3,6 százalékkal, a brikettért és a kokszért 5,7, míg a tűzifáért 4,7 százalékkal többet kellett fizetni a csoporton belül. Továbbá a vezetékes gáz ára 10,8 százalékkal emelkedett, ami annak köszönhető, hogy a hideg időjárás miatt többen estek az átlagfogyasztás feletti árkategóriába, ami a főcsoport pénzromlási ütemének az alakulását is meghatározta. Az elektromos energia ára 2,3 százalékkal emelkedett.
A szeszes italok és dohányáruk átlagos 5,8 százalékos inflációjában a jövedéki adó év eleji emelése jelentős szerepet játszott. A termékcsoporton belül a dohányáruk 7,5, valamint az égetett szeszesital 4,8 százalékos áremelkedése volt meghatározó, továbbá ezen kategórián belül árcsökkenés nem fordult elő.
Az előző hónaphoz képest a fogyasztói árak 0,1 százalékkal emelkedtek. A teljes fogyasztói kosáron belül az élelmiszerek árai 0,1 százalékkal drágultak az előző hónaphoz viszonyítva. A szolgáltatások ára 0,4 százalékkal emelkedett, a háztartási energia ára viszont 1,7 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Ezen belül a távfűtés 15,7, a vezetékes gáz 1,4 és a palackos gáz 0,4 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Az egyéb termékek és üzemanyagok ára 0,2 százalékkal emelkedett januárhoz képest.
A SZIGMA (Századvég Index a Gazdasági Momentum Alakulásáról) a Századvég által a hazai gazdaságra fejlesztett egyidejű és előidejű indikátorrendszer.
A gazdaságpolitikai döntéshozók, illetve az elemzők számára rendkívül fontos, hogy a gazdaság mindenkori állapotáról pontos képet kapjanak, ám a statisztikai adatok sok esetben csak jelentős késéssel állnak rendelkezésre. A SZIGMA-indikátorok ezzel szemben a tárgyhót követő 30 napon belül információt szolgáltatnak a konjunktúra- és az üzleti ciklus alakulásáról, havi rendszerességgel.
Az indikátorrendszer két mutatóból áll, a SZIGMA CI-ből, ami a gazdaság jelenlegi állapotát, azaz az egyidejű változókból kinyert információkat sűríti össze, és a SZIGMA LEAD-ből, amely a várható gazdasági pályáról ad előzetes információt. A pozitív CI-index azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés magasabb, mint a korábbi trendértéke, negatív értéke pedig azt, hogy a növekedés a historikus trendnél alacsonyabb. A SZIGMA LEAD-indikátor egy rövid távú, 9 hónapos időszakra ad előrejelzést. Ha a SZIGMA LEAD-indikátor pozitív, abban az esetben a növekedés 9 hónap múlva (azaz háromnegyed évvel később) várhatóan magasabb lesz a trendértéknél, ha ezzel szemben negatív, a növekedés szintje a közeljövőben trend alatti lesz.
