Február 24-i ülésén a jegybank Monetáris Tanácsa a tavaly szeptember óta érvényben levő alapkamatot 25 bázisponttal csökkentette, így az 6,25 százalékon alakult. Ennek megfelelően a kamatfolyosó felső széle 7,25 százalékra, míg az alsó széle 5,25 százalékra változott.
2025 decemberében a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers és naptárhatással megtisztított adatok alapján 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalma 2,1 százalékkal, továbbá a nem élelmiszertermék jellegű kiskereskedelmi üzleteké 4,3 százalékkal bővült. Az üzemanyag-kiskereskedelemben az előző évhez viszonyítva 1,7 százalékkal emelkedett a forgalmi volumen.
2026. február hónapban a magyar gazdaság aktuális állapotáról visszajelzést nyújtó SZIGMA CI indikátor 2026. januárig mért értéke az előző hónaphoz képest javulást mutatott, azonban a korábbi időszak növekedési ütemét még nem érte el. A mutató alapján a historikus trend alatti növekedési ütem mélypontját elértük és a javulás tovább folytatódott. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme lassan közeledik a historikus trendértékhez.
A másik mutató, a SZIGMA LEAD – amely egy rövid távú, a magyar gazdaság jövőjére vonatkozó előrejelző indikátor – legfrissebb előrejelzése változatlanul historikus trend feletti növekedési ütemet prognosztizált. Az aktuális számítások 2026. augusztus előrejelzési időszakig egy javuló növekedési ütemet vetítenek előre, amelyet egy gyengülő időszak követ. Az előrejelzési időszakon belül a növekedési ütem csúcsát változatlanul 2026 júliusára prognosztizáljuk.
2026 januárjában a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal emelkedtek, az előző év azonos időszakához képest. A fogyasztói árak egy hónap alatt 0,3 százalékkal nőttek.
A szezonálisan kiigazított maginfláció 2,7 százalékos növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest.
Februárban a forint az euróval szemben 1,3 százalékkal, a dollárral szemben 0,7 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 0,5 százalékkal értékelődött fel.
Januárban átlagosan 2,1 százalékkal, azaz rekordalacsony dinamikával nőttek a fogyasztói árak
2026 januárjában a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, a tartós fogyasztási cikkek ára 2,9 százalékkal, a szolgáltatások ára pedig 5,0 százalékkal nőtt. Az elmúlt egy év során a háztartási energia, és a szeszes italok, dohányáruk ára növekedett a legjelentősebb mértékben, 6,2, illetve 6,3 százalékkal. A fogyasztói árak egy hónap alatt 0,3 százalékkal emelkedtek. A szezonálisan kiigazított maginfláció 2,7 százalékos növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest.
Az élelmiszerek átlagosan 1,3 százalékos áremelkedésében nagyobb szerepet játszott a sütőipari lisztesáru 12,4 százalékos, a friss hazai és déligyümölcs 12,2 százalékos, a büféáruk 12,0 százalékos, valamint a csokoládé és kakaó 10,0 és a cukorka és a méz 8,2 százalékos drágulása. Az eszpresszókávé 8,0 százalékkal, a munkahelyi előfizetéses menüétkezés és a jégkrém egyaránt 7,7 százalékkal drágult, melyek mind meghaladták az élelmiszerek átlagos inflációját az adott hónapban. Ezzel szemben több terméknél, az előző hónapokhoz hasonlóan az árak csökkenését figyelhettük meg: a margarin ára 29,4 százalékkal, a húskonzerv ára 24,9 százalékkal, a sertészsiradék ára 22,1 százalékkal, a tej ára 18,1 százalékkal, a burgonya ára pedig 18,0 százalékkal csökkent.
A tartós fogyasztási cikkek decemberi átlagos 2,7 százalékos éves bázisú áremelkedését januárban átlagosan 2,9 százalékos áremelkedés követte. Ha részletesebben megvizsgáljuk a főcsoportot, megállapíthatjuk, hogy a motorkerékpárok ára 6,7 százalékkal, az ékszereké pedig 23,3 százalékkal nőtt, ami meghaladja az átlagot. A tartós fogyasztási cikkek inflációjához szintén hozzájárult a szobabútorok 6,0 százalékos, valamint a használt személygépjárművek 5,7 százalékos áremelkedése. Fontos még megemlíteni a televíziók és a porszívógépek, klímák piacán tapasztalt kedvező tendenciát is, ahol januárban 1,4, illetve 2,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni a termékekért, az előző év azonos időszakához képest.
Januárban a szolgáltatások ára átlagosan 5,0 százalékkal nőtt, amelyhez a színházjegyek 19,2 százalékos, a külföldi üdülés 18,4 százalékos, illetve az üdülési szolgáltatások 14,2 százalékos áremelkedése járult hozzá legnagyobb mértékben. A belföldi üdülés ára 9,7 százalékkal, a teherszállítás ára 9,5, a járműjavítás és -karbantartásé pedig 9,1 százalékkal drágult az előző év azonos időszakához viszonyítva. A háztartási berendezés javítása és a testápolási szolgáltatások árai az előző év azonos időszakához képest 8,7, valamint 8,6 százalékos emelkedést mutattak. A telefon és internet, valamint a hírközlés árai 3,2, illetve 3,1 százalékos emelkedést mutattak az előző évhez viszonyítva. Ezzel szemben mérsékelte a szolgáltatások átlagos áremelkedését többek között a vízdíj és csatornadíj árának változatlansága, a szerencsejáték és a szemétszállítás 0,1 százalékos, valamint a fényképészeti szolgáltatások 0,6 százalékos árcsökkenése. Az ország- és vármegyebérletnek köszönhetően a munkahelyre és iskolába történő utazás ára nem változott. Az egyéb távolsági úti céllal történő utazások ára 3,3 százalékkal emelkedett.
A háztartási energia átlagos áremelkedése januárban 6,2 százalék volt, az előző év azonos időszakához viszonyítva. A háztartási energián belül egyedül a palackos gáz ára csökkent, 5,9 százalékkal. A szénért 4,6 százalékkal, a brikettért és a kokszért 7,8, míg a tűzifáért 3,8 százalékkal többet kellett fizetni a csoporton belül. Továbbá a vezetékes gáz ára 12,8 százalékkal emelkedett, ami annak köszönhető, hogy a hideg időjárás miatt többen estek az átlagfogyasztás feletti árkategóriába, ami a főcsoport árnövekedési ütemének az alakulását is meghatározta. Az elektromos energia ára 1,9 százalékkal emelkedett.
A szeszes italok és dohányáruk átlagos 6,3 százalékos inflációjában a jövedéki adó év eleji emelése jelentős szerepet játszott. A termékcsoporton belül a dohányáruk 7,5, valamint a sör 5,9 százalékos áremelkedése volt meghatározó, továbbá ezen kategórián belül árcsökkenés nem fordult elő.
Az előző hónaphoz képest a fogyasztói árak 0,3 százalékkal emelkedtek. A teljes fogyasztói kosáron belül az élelmiszerek árai 0,6 százalékkal drágultak az előző hónaphoz viszonyítva. A szolgáltatások ára 0,4 százalékkal emelkedett, a háztartási energia ára viszont 0,9 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Az egyéb termékek és üzemanyagok ára 0,3 százalékkal csökkent novemberhez képest.
A SZIGMA (Századvég Index a Gazdasági Momentum Alakulásáról) a Századvég által a hazai gazdaságra fejlesztett egyidejű és előidejű indikátorrendszer.
A gazdaságpolitikai döntéshozók, illetve az elemzők számára rendkívül fontos, hogy a gazdaság mindenkori állapotáról pontos képet kapjanak, ám a statisztikai adatok sok esetben csak jelentős késéssel állnak rendelkezésre. A SZIGMA-indikátorok ezzel szemben a tárgyhót követő 30 napon belül információt szolgáltatnak a konjunktúra- és az üzleti ciklus alakulásáról, havi rendszerességgel.
Az indikátorrendszer két mutatóból áll, a SZIGMA CI-ből, ami a gazdaság jelenlegi állapotát, azaz az egyidejű változókból kinyert információkat sűríti össze, és a SZIGMA LEAD-ből, amely a várható gazdasági pályáról ad előzetes információt. A pozitív CI-index azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés magasabb, mint a korábbi trendértéke, negatív értéke pedig azt, hogy a növekedés a historikus trendnél alacsonyabb. A SZIGMA LEAD-indikátor egy rövid távú, 9 hónapos időszakra ad előrejelzést. Ha a SZIGMA LEAD-indikátor pozitív, abban az esetben a növekedés 9 hónap múlva (azaz háromnegyed évvel később) várhatóan magasabb lesz a trendértéknél, ha ezzel szemben negatív, a növekedés szintje a közeljövőben trend alatti lesz.
