A Tisza beemelte programjába Brüsszel orosz energia tiltására vonatkozó célkitűzését. Az intézkedés minden magyarnak súlyos költségeket okozna, így azt a teljes felnőtt lakosság kétharmada elutasítja. A tiltás azonban megosztja a politikai táborokat: míg a Tisza-szimpatizánsok 59 százaléka támogatja, a Fidesz-KDNP szavazóinak 96 százaléka elutasítja a lépést.

Katasztrofális következményekkel járna az embargó

Magyar Péter bejelentette, hogy a Tisza átemeli programjába az orosz olaj- és gáz tiltására vonatkozó brüsszeli elvárást. Az intézkedés súlyos kihívások elé állítaná Magyarország energiaellátását: a megnövekedett gázárak három és félszeres rezsidíjemelkedést, az olajbeszerzések korlátozása pedig ezer forint feletti benzinárakat eredményezne. A költségek drasztikus emelkedésébe belerokkannának a magyarok: több mint egymillió háztartás fizetésképtelenné válna. Az energiaárak emelkedése ráadásul más termékek árába is begyűrűzne, ami 9,7 százalékos többletinflációt okozna a következő években.

Kerül, amibe kerül, a Tisza teljesítené Brüsszel követelését

A káros következmények tükrében érthető, hogy a magyarok 66 százaléka nem ért egyet Ursula von der Leyen, illetve Magyar Péter törekvésével, és inkább fenntartaná a kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal.

Az eredmények azonban arra is rámutatnak, hogy Magyar Péter az energiaellátás műszaki és gazdasági kérdését ideológiai síkra terelte saját támogatói körében. A Tisza-szimpatizánsok 59 százaléka még akkor is betiltaná az orosz olaj- és gázvásárlásokat, ha az jelentős energia- és üzemanyagár-emelkedéssel járna. Ezzel szemben a kormányzó pártszövetség szavazóinak elsöprő többsége a teljes lakosságra nézve domináns, pragmatikus állásponttal ért egyet, és nem vágná el a kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal.

• Módszertan

CATI-módszer, n=1000, felnőtt magyar lakosság körében, adatfelvétel: 2025. szeptember

energetikaEurópai UnióMagyarországpolitikatársadalom