Április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját. Az idei év egyben jubileum is. Immár 60 éve emlékezünk meg a költészetről, költőinkről. Ennek apropójából a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Oktatási és Innovációs Üzletága készített felmérést, melynek keretében a felnőtt lakosságot kérdeztük versolvasási szokásaikról, a versekhez fűződő viszonyukról.

 

Az ünnep eredete 1963-ig nyúlik vissza, mikor a Magyar Írók Szövetsége kezdeményezésére, az addig a nyári ünnepi könyvhét során tartott költészeti tematikájú napot József Attila születésnapjára tették át. 1964-ben, pontosan 60 éve vezették be a magyar költészet napját egy kétnapos nagyszabású rendezvénysorozattal. Az ünnep eredeti célja az élő magyar költők alkotásainak széles körű népszerűsítése volt. Az évtizedek alatt azonban nemcsak a költészet, hanem az egész magyar irodalom ünnepévé vált ez a nap.

a költészet napjának...
Forrás: Élet és Irodalom, 8. évfolyam 14. szám, 5. oldal.

 

A versolvasási szokásokat tekintve elmondható, hogy a lakosság közel fele rendszeresen olvas verseket (44 százalék), ráadásul mindezt havonta, vagy ennél gyakrabban teszi. Közel annyian nem olvasnak verset egyáltalán (29 százalék), mint akik évente (14 százalék), vagy annál ritkábban teszik azt (13 százalék). ). Fontos leszögezni, hogy a vers fogalmát a megkérdezettek tágabban értelmezhették, ebbe a kategóriába sorolhatták ugyanis a versrészleteket, versidézeteket, dalszövegeket és egyéb alkotásokat is. A nők inkább olvasnak verseket, mint a férfiak, azonban az elemzés során kirajzolódott, hogy az életkor nincs befolyással a versolvasási szokásokra és annak gyakoriságára.

Az iskolai verstanulás és versoktatás szerepéről szintén kérdeztük a felnőtteket. Az eredmények tekintetében elmondható, hogy a válaszadók elsöprő többsége fontosnak tartja, hogy az iskolai oktatás részét képezzék költőink és műveik ismertetése (92 százalék). Míg a versolvasási szokásoknál nem, addig a versoktatás szerepét tekintve az életkor meghatározó volt a válaszadás szempontjából. A 60 év felettiek szerint nagyon fontos a költők és verseik oktatása az iskolában (82 százalék). Megfigyelhető, hogy az életkor csökkenésével ez az arány mérséklődik, ugyanakkor a 18 és 29 év közöttiek körében szintén fontossá válik (44 százalék) ez a kérdés. Az eredményre nincs hatással, hogy férfiakat vagy nőket kérdeztünk.

Az iskolai verstanulás fontossága mellett a versek kívülről történő megtanulására is rákérdeztünk. A magyarok jelentős többsége (44 százalék) nagyon fontosnak, míg több mint egyharmada inkább fontosnak tartja (34 százalék), hogy kívülről legyen kötelező megtanulni verseket. A nőknek inkább nagyon fontos ez a kérdés (49 százalék), mint a férfiaknak.

A kívülről megtanulandó versek kapcsán azt is kérdeztük, hogy mennyire tartják fontosnak, hogy legalább egy verset tudjunk kívülről. Az idősebb generáció ezt a kérdést is nagyon fontosnak tartotta, ugyanakkor minden korosztályban többségben voltak azok a válaszadók, akik fontosnak ítélték meg legalább egy vers kívülről történő megtanulását. Összességében elmondható, hogy a 18 évnél idősebb magyar lakosság jelentős többsége szerint (75 százalék) fontos legalább egy vers ismerete kívülről, és elenyésző a kérdést nem fontosnak tartók aránya.

Kutatási eredményeinket összegezve kijelenthető, hogy a magyar lakosság számára fontos a költészet, a költőkről és versekről való tanulás. A magyar költészet napja nemcsak egy ünnep, hanem egy üzenet is számunkra: a költészet továbbra is egy virágzó műfaj.