Az Európa Projekt-kutatás eredményeit bemutató konferenciát Kenyeres Kinga, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány főigazgatója nyitotta meg, amely során elmondta, hogy immár tizedik alkalommal kerül sor ezen kutatás eredményeinek bemutatására.
Beszédében kiemelte, hogy tíz év hosszú idő, főleg, hogy ez idő alatt Európa képe is gyökeresen megváltozott. Napjainkban különösen fontos, hogy ne csak politikai és gazdasági döntések szülessenek, hanem valódi gondolatcsere is, hiteles adatokra, közös értelmezésre és nyílt kérdésfelvetésekre építve.
Ezen időszak alatt világossá vált, hogy Európának a gazdasági és biztonsági gondjai mellett, egy mélyen gyökerező elit problémája is van. Az Európai Unió vezetői – az elit – a saját eszméiket követik, figyelmen kívül hagyva az európai emberek érdekeit. A Századvég reprezentatív Európa Projekt-kutatása rámutat arra, hogy az emberek egyre pesszimistábban látják a jövőt, és a válságok kezelése során nem születtek olyan megoldások, amelyek valóban visszatükrözték volna az európai polgárok elvárásait és értékrendjét.
Beszédében kihangsúlyozta, hogy az Európa Projekt-kutatás lényege, hogy felhívja azokra az ügyekre a figyelmet, ahol az emberek és az elit között ellentét feszül.
„Hiszen jövőt csak akkor építhetünk, ha szembenézünk a múlttal és csak akkor hozhatunk érvényes döntéseket, ha figyelünk az emberek hangjára”
– mondta Kenyeres Kinga.
Európának nincs jövője a patrióták nélkül
Dr. Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter előadásában kiemelte, hogy az Európa Projekt egy olyan kutatás, ami értékes, becsülendő és lehetőséget kínál a politikai és gazdasági folyamatok mélyebb értelmezésére. Rámutatott, hogy a világ, és vele együtt Európa is, jelentős átalakuláson megy keresztül, ugyanakkor a változások középpontja nem az európai kontinensen található, az Unió inkább követi ezeket a globális tendenciákat. Több pólusú világrend van születőben – hangoztatta, amely új típusú kihívásokat tartogat az Európai Unió számára is.
A miniszter kitért arra is, hogy az infláció továbbra is komoly problémát jelent Európában, és függetlenül attól, hogy milyen eredménnyel zárul a vele folytatott küzdelem, a korábbi alacsony kamatkörnyezet már nem fog visszatérni.
Európa a háborúra készül? címmel adott elő Hidvégi Áron, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese, aki elmondta: az európai polgárok békét akarnak, ezzel szemben a brüsszeli politikai elit háborús pszichózisban él. Hozzátette: bizonyos krízisekhez az emberek hozzászoknak, de a háborús fenyegetettség nem tartozik ezek közé, ez pedig az eredményekből egyértelműen kiderül, ugyanis az európaiak még mindig mély aggodalommal kísérik a háború alakulását. Előadásában kiemelte, hogy az ukrajnai fenyverküldést az európai lakosság egyre inkább ellenzi, az ellenzők tábora évről évre nő. Hangsúlyozta, hogy az európai közvéleményben a szuverenista álláspont a domináns, az EU polgárai nem szeretnének központi beleszólást országuk belügyeibe. Ukrajna európai uniós csatlakozásának megítélése egyáltalán nem egyhangú, még az olyan nagy országokban is mint Németország és Franciaország is többségben vannak azok, akik ellenzik az erőltetett csatlakozást.
Európa három területen is vereségre áll – mondta Deutsch Tamás, európai parlamenti képviselő. Kifejtette: gazdasági szempontból Kína és Amerika már előzi Európát. Ideológiai területen a woke visszaszorulóban van, ezt mutatja, hogy a patrióták által támogatott jelölt nyert most Lengyelországban. Kiemelte: összeomlott Brüsszel Ukrajna-stratégiája is. Hozzátette: a három vereségből Ukrajna uniós csatlakozásának erőltetésével akarnak kitörni, de ezzel csak újabb katasztrófa felé lökik az Európai Uniót. Deutsch Tamás szerint a magyaroknak nem igaza volt, hanem igaza lesz, amit a Századvég friss Európa kutatása is igazol.
Ezt követően Bánki Erik, országgyűlési képviselő, a parlament gazdasági bizottságának elnöke arról beszélt, hogy az Európa Projekt-kutatás hozzájárul ahhoz, hogy átfogó képet alkossunk az európai országok helyzetéről és társadalmi folyamatairól, miközben rávilágít arra, hogy hogyan vélekednek az emberek a legfontosabb politikai kérdésekről. Kiemelte továbbá azt, hogy a jelen korszak politikai és gazdasági változásai elengedhetetlenné teszik a folyamatos alkalmazkodást és az új kihívásokhoz való rugalmas hozzáállást.
„A hazaszeretet nem puszta érzelem, hanem tettek sorozata, olyan gazdasági döntéseké is, amelyek a nemzeti érdeket helyezik mindenek elé”
– mondta el beszédében Bánki Erik. Továbbá szó esett a keleti nyitás eredményeiről, az amerikai és ázsiai kapcsolatok jelentőségéről, a béremelési programról, valamint a családi és gazdasági támogatások szerepéről.
Félig üres vagy félig tele a pohár?
Dr. Pillók Péter, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány, Társadalmi folyamatok és Média Kutatóintézetének igazgatója „Félig üres vagy félig tele a pohár?” címmel tartott előadást, amely során a kutatás háztartásokra vonatkozó eredményeit ismertette a közönséggel. Előadásában elmondta, hogy a megkérdezettek 48%-a szerint 2025-re romlott a háztartások anyagi helyzete. Ugyanakkor 71%-uk nem tapasztalt számlafizetési nehézséget, amely adat különösen kedvező képet mutat Magyarország esetében. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az összkép meglehetősen heterogén, tehát eltérő tendenciák is jelen vannak.
A felmérés alapján úgy tűnik, a gazdasági borúlátás elérte mélypontját, ugyanis arra a kérdésre, hogy „Hogyan alakul majd háztartása anyagi helyzete a következő egy évben?”, 37% válaszolt úgy, hogy romlásra számít. Ezzel szemben a mesterséges intelligencia megítélése terén Európa kevésbé pesszimista: a válaszadók többsége inkább az MI előnyeit érzékeli, mintsem fenyegetést lát benne.
A konferencia délelőtti része egy kerekasztal-beszélgetéssel ért véget, amelyet Lehotzky Soma Csaba, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Gazdasági folyamatok Kutatóintézetének kutatásvezetője moderált. A szakértők a gazdasággal, megélhetéssel kapcsolatos témákat járták körül.
Dr. Hajdú András a Közpolitikai Elemzési Iroda helyettes államtitkára kifejtette, hogy kiábrándító látni, hogy az európai lakosság körében egyre nő azok aránya, akik a gyermekeik jövőjével kapcsolatban pesszimisták. Az EU brüsszeli vezetői nem foglalkoztak az elmúlt évek polikríziseinek (migráció, COVID, infláció, szankciós politika stb) hosszútávú hatásaival, amelyek az évek során állandósult problémává híztak.
Palóc André a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy az energiaszegénység kérdéskörére újra és újra fel kell hívni a figyelmet, ugyanis a brüsszeli elit erre nem fókuszál, holott az EU tagországainak minden negyedik családja küzd ezzel. A magyar kormányzat a rezsicsökkentés segítségével éppen azok számára nyújt kapaszkodót, akiket a legjobban sújtanak az elszabaduló energiaárak.
Szalai Piroska miniszterelnöki megbízott rávilágított arra, hogy a Századvég Európa Projekt kutatásán kívül az Eurostat is hasonló konjunktúraérzetet mutat, azzal a különbséggel, hogy ők még csak a 2023-as adatokat publikálják, szemben a Századvég 2025-ös friss adataival. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2010 óta az átlagjövedelem 80%-kal nőtt, és reálértéken is jelentősen növekedett a családok bevétele mind az aktív, mind az inaktív formában jövedelmet szerzők körében.
Geopolitikai és energetikai kihívások
Dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkár előadásában arról beszélt, hogy az ideológiaalapú gondolkodás helyett a józan észt kell érvényre juttatni energetikai kérdésekben. Szerinte az Európai Unió az energetika területét próbálta felhasználni Oroszország meggyengítésére, de ez rossz eszköznek bizonyult, mert nem Oroszország, hanem az unió versenyképessége gyengült meg. Ahhoz, hogy Európa újra versenyképes legyen a gáz és a villany tekintetében szerinte 4 dolog szükséges: a szén-dioxid-kvóta revíziója, az atomenergia reneszánsza, tárolóakció-program készítése és az azonnali tűzszünet.
Előadást tartott Dr. Hortay Olivér, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Gazdasági folyamatok Kutatóintézetének igazgatója, amely során két főüzentet fogalmazott meg. Egyfelől kiemelte a szén-dioxid adó revíziójának szükségességét. Véleménye szerint az Európai Bizottság radikális, ideológia-vezérelt klíma- és zöldpolitikája nem racionális, ezenfelül hiányzik mögüle a társadalmi támogatottság, és súlyos károkat okoz az Európai Unió iparának és gazdaságának. Az előadás másik fő üzenete az energiapolitikára összpontosított, kiemelve, hogy az EU-nak elsősorban saját belső problémáira kellene koncentrálnia. Ugyanis az Európai Unióban jelenleg nem az orosz energiahordozók jelenléte jelenti a legnagyobb kihívást, hanem az, hogy minden negyedik uniós állampolgár energiaszegénységben él.
„Az elmúlt négy évben 65 millióval nőtt azok száma, akik nem tudják kifizetni a rezsiköltségeiket”
– mondta Hortay Olivér.
Kiszelly Zoltán a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója moderálta a II. szekció kerekasztal-beszélgetését. A diskurzus fókuszában olyan aktuális geopolitikai kérdések álltak, mint Ukrajna EU-csatlakozása és az európai vezetők megítélése.
László András, európai parlamenti képviselő rámutatott, hogy Brüsszel az elmúlt évek stratégiai kudarcai után jelenleg egyetlen konkrét politikai célkitűzést képes felmutatni – Ukrajna uniós csatlakoztatását –, miközben a gazdasági szempontok háttérbe szorulnak. Kiemelte, hogy a nyugati világ legszorosabb szövetségeseit leszámítva a nemzetközi közösség túlnyomó része nem állt ki egyértelműen Ukrajna mellett.
Megadja Gábor a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Politikai gondolkodás Kutatóintézetének igazgatója szerint az Európai Uniónak érdekében áll fenntartani a háborús helyzetet, bármilyen eszközzel. Egy német szerző gondolataira utalva elmondta: a szocializmusban „a szép jövő” elérése vezette a társadalmat, ezt mostanra azonban felváltotta az a tény, hogy kimerültek az utópikus energiák, mindig meg kell menekülni valamilyen katasztrófa elől, és ezek a negatív célok igazolják azokat a politikai döntéseket, amiket az Európai Unió jelenleg végrehajt.
Dr. Sztáray Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára úgy véli, egyfajta kényszeres aktivizmus jellemzi az Európai Uniót, Donald Trump elnökségével pedig az uniós döntéshozók „kapkodásra” kényszerültek. Mivel Ukrajna NATO-tagsága nem reális opció, az EU-tagság támogatásával próbálnak alternatívát nyújtani. Hangsúlyozta azonban, hogy amikor valóban napirendre kerül Ukrajna csatlakozása, más tagállamok is – Magyarországhoz hasonlóan – kétségbe vonhatják a folyamat őszinteségét és megalapozottságát.
Dr. Kovács Árpád a miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja kifejtette, hogy nagyon sok emocionális tényező van történelmileg Európa és Oroszország között, ami egyfajta folyamatos birkózásnak a kifejezése, és nagyon sok politikus a szovjet történelemmel kapcsolatos folyamatokat veszi alapul. Kiemelte: alapvetően egy kényszerhelyzet alakult ki Európa politikájában, lépéskényszerbe kerültek az európai politikusok, szeretnének visszakerülni a tárgyalóasztalhoz és ez határozza meg a magatartásukat.
Kerekasztal-beszélgetést vezetett Kenyeres Kinga főigazgató, aki a kutatás legfrissebb eredményeit osztotta meg a résztvevőkkel. Ezek szerint a megkérdezettek 33%-a úgy látja: Európa hanyatlik. Legfrissebb adatok szerint az európaiak inkább bíznak az Unióban, mint az EU vezetőiben. Az idei felmérés eredményei alapján a többség úgy látja az Európai Unió túlzottan beavatkozik a tagállamok ügyeibe.
Az eredményekre reflektálva Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter elmondta: az emberek szeretik Európát, az európai eszmeiséget, de nem bíznak abban, ami most az Európai Unió! Hozzátette: a válaszokból is látszik, hogy az európai polgárok szerint az Unió nem tud lépést tartani a világgal.
Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy látja, hogy Európa a világháborúk után nem tudta visszaszerezni vezető gazdasági szerepét a világban. Szerinte Brüsszel rossz irányba halad, a túlszabályozott működéssel. Példaként hozta, hogy a túlideologizált zöldítés az európai gazdaságot visszafogja. Hozzátette: az uniós vezetés belső konfliktusokat gerjeszt a hatékony munka helyett.
Kavecsánszki Ádám a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke szerint a brüsszeli vezetők kimosták az „európaiságot Európából”, már nincs az a jólét, biztonság, béke és szabadság, amire korábban vágytak a közép-kelet európaiak.
Beszélt arról is, hogy az európai versenyképességet a nagy versenytársakhoz kell hasonlítani, 2014-2024 között az EU éves GDP-növekedése 1,9 százalék volt, míg az Egyesült Államoké 2,5 százalék, Kínáé pedig 5,8 százalék.
A konferencia záró beszédét Robert J. Palladino az USA magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője tartotta. Hangsúlyozta, hogy közös feladatunk az olyan értékek megőrzése és fenntartása, amelyek a nyugati világ felépítésében kiemelkedő szereppel rendelkeznek. Kiemelte, hogy az egyes politikai rendszerek gyakran az emberek igényei helyett a saját igényeikre keresik a válaszokat, ám az üzenet egyértelmű: az emberek rendet, biztonságot és békét szeretnének.
Forrás: Századvég-szerkesztés, MTI
