Bár Magyarország és Szlovákia ellene szavazott, az Európai Bizottság elfogadtatta a tagállamokkal azt a rendelettervezetet, amely a következő időszakban teljesen kivezetné az orosz energiahordozókat az EU-ból. A döntés több aggályt is felvet. Egyrészt, noha a tiltás egy szankció, Brüsszel azt kereskedelempolitikai intézkedésként terjesztette elő, mert míg előbbihez a tagállamok egyhangú támogatása lett volna szükséges, utóbbihoz elegendő volt a minősített többség is. Ezzel azonban a Bizottság jogszerűtlenül járt el.
Másrészt, az energia- és beszerzési mix kialakítása tagállami hatáskör, amelyet a tilalom korlátoz, így az embargó súlyosan sérti az országok szuverenitását is.
Végül, a Bizottság a rendelettervezet kidolgozása előtt a versenyképesség helyreállítására kapott mandátumot a tagállamoktól. Egy beszállítói kör kizárása azonban mesterségesen szűkíti az energiapiaci kínálatot, ami felfelé hajtja az árakat, visszaveti az ellátásbiztonságot, így rontja a versenyképességet, azaz ellentétes az eredeti mandátummal.
Brüsszel energiatilalma azonban nemcsak a jogszabályokkal és a tagállamok szuverenitásával ütközik, de az európaiak elvárásaival is. A Századvég Európa Projekt-kutatásának új eredményei rámutatnak, hogy az uniós polgárok relatív többsége (45 százaléka) nem ért egyet a teljes embargóval. A tagállamok kétharmadában legalább a relatív többség elutasítja az intézkedést és mindössze három olyan uniós ország van – Lengyelország, Litvánia és Észtország – amelyben az abszolút többség támogatja a brüsszeli intézkedést.
Az orosz energiatilalmat legnagyobb arányban Szlovéniában (68 százalék), Görögországban (65 százalék), valamint Cipruson, Bulgáriában és Magyarországon (62 százalék) utasították el a válaszadók. A lakossági percepciók részben az intézkedés súlyos következményeivel magyarázhatók. Magyarországon például a tilalom a jelenlegi három és félszeresére növelné a háztartások rezsiköltségeit és ezer forint feletti literenkénti benzinárakat eredményezne. A magyar és a szlovák kormány már jelezte, hogy bíróságon megtámadja a döntést.
Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat legfrissebb felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése. Az idei kutatás sok releváns téma mellett kiemelten foglalkozik az Európai Unió tevékenységének megítélésével és elégedettségével, az Unió lehetséges bővítésének kérdésével, az ukrán háború megítélésével, valamint az energetika és a migráció kérdéseivel.
A legfrissebb adatok bemutatására az alábbiak szerint kerül sor:
Várkert Bazár (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2–6.)
2026. február 24. 9.00
Bővebb információ és regisztráció: Az Európa Projekt-kutatás eredményei 2026-ban – Századvég
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az Unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált. A legfrissebb adatfelvételre Európa 30 országában, 30 000 fő megkérdezésével, CATI-módszerrel, 2025. október 8. és december 10. között került sor.
