A költségvetési folyamatok négy leginkább figyelemre érdemes kulcsterületét változatlanul az általános forgalmi adóbevételek, a kamatkiadások, a költségvetési szervek nettó kiadásai, valamint az uniós programok bevételeinek és kiadásainak alakulása jelenti, ugyanis ezeknél a tételeknél a legnagyobb az eltérés a költségvetési tervektől, és ezek fejtik ki a legnagyobb hatást a hiánycél elérésére is. Mivel a Pénzügyminisztérium csak a hiánycélt módosította és a részletes új költségvetési terveket nem tett közzé, a következő összehasonlítások az ismert, bár a hiánycél módosítása miatt már részben elavult tervszámokkal vethetők össze.
Az adóbevételek közül legnagyobb tételt jelentő általános forgalmi adóbevételek esetében szeptemberben immár a bevételek 1,9 százalékos növekedését mutatják a havi szintű adatok, ami mindenképpen kedvező hír az augusztusi 14,5 százalékos visszaeséshez képest, ugyanakkor egy hónap múlva fog csak kiderülni, hogy egy tartós növekedési trend első hónapja volt-e. Mivel azonban az áfabevételek növekedésének üteme továbbra is elmarad a költségvetési tervekben szereplő 16,4 százaléktól, ezért az áfabevétel-elmaradás szeptemberben is növekedett, és 808 milliárd forint volt a becsülhető nagysága. A jövedéki adóbevételek növekedése szintén 10 százalékpontos elmaradásban van a költségvetési tervekhez képest, így ezen a tételsoron 91 milliárd időarányos elmaradás becsülhető.
A gazdálkodó szervezetek magasabban teljesülő bevételei, elsősorban a különadók és a társasági adók felülteljesülése némileg képes kompenzálni a fogyasztási adók esetében kialakult elmaradást, de a szeptemberi adatok azt mutatják, hogy az eddigi túlteljesülés a különadók esetében részben a más időbeli lefutásnak volt köszönhető, miközben a társasági adóbevételekből származó többletbevétel alig változott, így szeptemberben érdemben csökkent a gazdálkodó szervezetek adóbevételeinek becsült többlete (180-ról 50 milliárd forintra).
Az államadósság finanszírozásának költségeit takaró nettó kamatkiadások esetében (kamatkiadások és -bevételek egyenlegében) immár három hónapja tartó kedvező trendeket, vagyis a megelőző év azonos hónapjánál rendre kisebb nettó kamatkiadásokat látunk, összefüggésben a jegybanki kamatcsökkentési ciklussal. Ennek köszönhetően a becsült időarányos kiadási többlet a nettó kamatkiadások esetén 272 milliárd forintra csökkent, miközben június végén még közel a duplája volt.
A harmadik nagyobb negatív tétel, a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai jelentősen magasabban alakultak, mint a komoly költségvisszafogást előirányzó költségvetési tervek. Ugyanakkor a kiadások mellett a két költségvetési sorhoz tartozó bevételek is felülteljesülést mutatnak, ezért a nettó egyenleg alakulása mutatja legjobban a tényleges költségvetési hatásokat. A költségvetési szervek és fejezetek kiadásainak nettó egyenlegében – időarányos teljesülést feltételezve – 412 milliárd forint kiadástúllépés látszik a Kormány terveihez képest. Egyben egy kismértékben tovább romló tendencia is megfigyelhető az augusztus végi költségvetési, fejezeti kiadási adatokhoz képest.
Az uniós programok esetében már a múlt hónapban is leírtuk, hogy a bevételek elmaradására a kormány a tervekhez képest drasztikusabb kiadáscsökkentéssel reagált, aminek a költségvetési egyensúly szempontjából kedvező hatása van. Miközben az uniós programok bevételei 360 milliárd forinttal maradtak el a tervektől, addig a kiadások 1009 milliárd forinttal voltak kisebbek szeptember végén, mint az időarányos teljesülés esetén feltételezhető lenne. Ugyanakkor az uniós programok bevételeinek és kiadásainak nettó egyenlege elsődlegesen a pénzforgalmi egyenlegre gyakorol pozitív hatást.
