Július végéig összességében az éves pénzforgalmi hiánycél 58,4 százaléka teljesült, ami időarányosan kedvező adatnak mondható. Az adó- és járulékbevételek 8,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2024 első hét hónapjában: ez elsősorban az áfabevételek 12,5 százalékos és a személyijövedelemadó-bevételek 9,9 százalékos növekedésének volt köszönhető.
A Nemzetgazdasági Minisztérium augusztus 25-én publikálta a júliusi részletes költségvetési adatokat. Az előzetes adatközlés alapján már ismert volt, hogy az egyhavi hiány júliusban 12,8 milliárd forintot tett ki. A hónap végére a központi alrendszer halmozott hiánya elérte a 2 786,4 milliárd forintot. Július végéig összességében a megemelt éves pénzforgalmi hiánycél 58,4 százaléka teljesült, ami időarányosan kedvező adatnak mondható.
A pozitívumokkal kezdve elmondható, hogy a központi alrendszer adó- és járulékbevételei átlagosan 8,6 százalékkal voltak magasabbak, mint azelőző év első hét hónapjában. Kedvező képet mutat az áfabevételek alakulása, noha a június végi 15,3 százalékos növekedési ütemhez képest némi lassulás volt tapasztalható: a július végi adat már csak 12,5 százalékos növekedést mutatott. Azonban ez a növekedési ütem érdemben meghaladja az adóbevételek átlagos növekedési ütemét. Az összesen 539,9 milliárd forintos bevételnövekedésből 466,0 milliárd forint az áfabefizetések emelkedésének, 73,9 milliárd forint pedig az áfakifizetések csökkenésének volt köszönhető.
Szintén átlag feletti, 9,9 százalékos növekedést mutattak a személyijövedelemadó-bevételek, amiből 258,9 milliárd forinttal több bevétel folyt be az első hét hónap alatt, mint az előző év azonos időszakában. A tb-járulékok és a szociális hozzájárulási adó összesített bevételeinek növekedése július végéig 9,7 százalék volt.
A többségében jól teljesítő adóbevételek mellett van néhány kedvezőtlenül alakuló tétel is. Ezek között a legnagyobb elmaradást a tervekhez képest a társaságiadó-bevételek mutatják, itt az előirányzott 27,5 százalékos növekedési tervhez képest 4,3 százalékos csökkenést látunk, ami azt jelenti, hogy időarányosan közel 220 milliárd forintos elmaradás alakult ki ennél a tételnél a költségvetési előirányzathoz képest.
A bevételek közül a leginkább kritikus tételnek számító uniós programok Unióból érkező bevételeinek elmaradása júliusban nem változott: összesen 358,2 milliárd forinttal kevesebb bevétel érkezett, mint 2024. július végéig. Mivel a költségvetési törvényben két és félszeres növekedési célkitűzés szerepel, így ez a tétel is hozzájárul az eredeti tervekhez képest magasabb éves hiány kialakulásához. Az uniós programok kiadási oldalán ugyanakkor 298,2 milliárd forintos növekedés látszik.
A kiadási oldalon meghatározó tételnek számító kamatkiadások növekedése lassuló mértékben, de tovább folytatódott, július folyamán újabb 24,5 milliárd forinttal nőttek a magyar állam által fizetett kamatok, és összességben a hónap végére 509,3 milliárddal haladták meg az előző évi szintet.
A harmadik nagy kritikus tételnek számító költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai júliusban 495,1 milliárd forinttal voltak magasabbak, mint 2024 júliusában, ami azt jelentette, hogy a június végi 6,0 százalékos kiadásnövekedési ütem 11,7 százalékra nőtt, ami összességében már 890,4 milliárd forintos többletkiadást jelent az előző évhez képest. Mivel a költségvetési előirányzatok szerint az év folyamán 6,5 százalékos csökkenésnek kellene megvalósulnia, ezért ez a tétel is hozzájárul a hiány növekedéshez.
Összességében az első hét hónap során a bevételek és ezen belül is az adóbevételek nagyobb része megfelelően teljesül, vannak kiemelkedő tételek is, de elmaradás tapasztalható az uniós bevételeknél és a társaságiadó-bevételeknél. A kiadási oldalon az államadósság kamatainak, illetve a költségvetési szervek kiadásainak növekedése jelent kritikusabb területet.
