Szeptember végéig összességében az éves pénzforgalmi hiánycél 69,7 százaléka teljesült, ami időarányosan továbbra is kedvező adatnak mondható. Az adó- és járulékbevételek 8,1 százalékkal voltak magasabbak, mint 2024 első háromnegyed évében. A kamatkiadások először csökkentek az év során.
A Nemzetgazdasági Minisztérium október 22-én tette közzé a szeptemberi részletes költségvetési adatokat. Az előzetes adatközlés alapján már ismert volt, hogy szeptemberben az államháztartás egyhavi hiánya 303,2 milliárd forint volt. A hónap végére a központi alrendszer halmozott hiánya 3 328,7 milliárd forintra növekedett. Szeptember végéig összességében a megemelt éves pénzforgalmi hiánycél 69,7 százaléka teljesült, ami időarányosan[1] kedvező adatnak mondható.
A központi alrendszer adó- és járulékbevételei átlagosan 8,1 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év első kilenc hónapjában, de ez 0,6 százalékpontos csökkenést jelent az augusztusi adathoz képest.
Az átlag feletti növekedést mutató áfabevételeknél egy százalékpontos lassulás látszik szeptember végén, az előző hónaphoz képest: a 11,9 százalékos éves növekedési ütem immár kissé alacsonyabb, mint az előirányzatban szereplő 12,2 százalékos szint. Összességében 646,9 milliárd forinttal voltak magasabbak az áfabevételek az első háromnegyed évben, mint az előző év azonos időszakában.
Továbbra is átlag feletti, 9,4 százalékos növekedést mutatnak a tb-járulékok és a szociális hozzájárulási adó összesített bevételei. A személyi jövedelemadó-bevételeknél 9,0 százalékos növekedés volt tapasztalható, ahol az alacsonyabb növekedési ütem hátterében elsősorban az áll, hogy a júliusi bérek kifizetésétől kezdve már érvényesíthetők a megnövelt családi szja-kedvezmények.
A kedvezőtlenül alakuló bevételi tételek közül a társaságiadó-bevételek még mindig 40,1 milliárd forintos csökkenést mutatnak az előző évhez képest. Pozitívum viszont, hogy szeptemberben már növekedni tudtak a jövedéki adó bevételek, és így 23,7 milliárd forintra csökkent az összesített elmaradás az elmúlt év hasonló időszakához képest.
A bevételek közül leginkább kritikus tételnek az európai uniós programok bevételei számítanak. Az Európai Unióból szeptemberben gyakorlatilag nem érkezett bevétel, de mivel ez előző évben is így volt, ezért változás nem történt. Jelenleg 123,3 milliárd forint az elmaradás a 2024 szeptemberi adathoz képest. Az európai uniós programok kiadási oldalán havi szinten 27,9 milliárd forint volt a növekedés, így a hónap végén 383,8 milliárd forintos összesített növekedés volt kimutatható.
A kiadási oldalon kritikus tételnek számító kamatkiadások 24,8 milliárd forinttal voltak kisebbek, mint 2024 szeptemberében, vagyis először csökkentek az év folyamán. Összességében a kamatkiadások hónap végére 489,8 milliárd forinttal haladták meg az előző évi szintet.
A harmadik kritikus tételnek számító költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok összesített kiadásai szeptember végére újabb 209,5 milliárd forinttal emelkedtek, így a hónap végére 1223,6 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának értékét.
A költségvetési összképet tekintve az látszik, hogy a bevételi oldalon az adóbevételek nagyobb része megfelelően teljesül, bár a növekedési ütem lassabb, mint egy hónappal ezelőtt volt. A kiadási oldalon a költségvetési szervek és szakmai fejezetek kiadásainak növekedése jelenti a leginkább kritikus területet, miközben az államadósság kamatterhei először csökkentek havi szinten az év folyamán.
[1] Egyenletes teljesülés esetén ez 75 százalék lenne.
