A 2023 szeptemberére vonatkozó, KSH által publikált építőipari teljesítmény egyre borúlátóbb képet fest, amelynek oka, hogy a fix bázison számított tárgyhó végi szerződésállomány 2023 februárja óta egyre nagyobb mértékben csökken. Jelenleg ez a mutató (szeptember végén) 178,0 százalékon állt, amely jóval alacsonyabb, mint a koronavírus-járvány terjedésének első évének egyik leggyengébb adata (231,4 százalék).
A fokozatosan csökkenő szerződésállomány az egyik oka annak, hogy az építőipar teljesítménye az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok szerint 6,0 százalékkal lassult. Ebben az épületek és az egyéb építmények teljesítménye ellentétesen alakult. Míg az épületek építése 9,5 százalékkal csökkent, addig az egyéb építmények (utak, hidak, vasutak, komplex ipari létesítmények, csővezetékek stb.) teljesítménye 0,4 százalékkal emelkedett. Emellett az előző hónaphoz viszonyított, szezonálisan és munkanaphatással kiigazított építőipari termelés is 1,8 százalékkal csökkent.
Az építőipar teljesítménycsökkenésében egyrészt jelentős szerepet játszanak a költségvetések nehéz helyzete miatt átütemezett állami és önkormányzati beruházások. A folyamatosan beáramló FDI ugyan fokozatosan fejti ki a hatását, de ez önmagában nem tudja ellensúlyozni az elhalasztott állami, vállalati és lakossági beruházásokat. Másrészt fontos kiemelni, hogy a lakosság és a vállalkozások csak a nélkülözhetetlen, főként saját forrásból megvalósítható beruházásokat hajtják végre, ugyanis a magas kamatkörnyezet jelentősen megnehezíti a beruházások megtérülését. A magas hitelkamatok mellett a beruházásokat visszafogja az építőipari termelői árak emelkedése is, amelyek a 2023. harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest 13,1 százalékkal emelkedtek.
A beruházásokat is hajtó ingatlanszektor szintén gyengélkedik, 2023. I-III. negyedévben 21 százalékkal kevesebb új lakás épült, továbbá a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 43 százalékkal csökkent. Ez pedig előrevetíti az építőipar jövőbeni teljesítményét is. Amennyiben sikerül a belső keresletet úgy ösztönözni, hogy annak ne legyen inflációgerjesztő hatása, akkor az pozitívan befolyásolhatja a központi költségvetés alakulását is, amelynek oka, hogy az erősödő belső kereslet és a csökkenő kamatkörnyezet elősegítheti az építőipar teljesítményének a javulását.
Az ábra szemléleti az építőipar (épületek építése és egyéb építmények együtt) fix bázison számított hó végi és a tárgyhóban kötött új szerződéseinek alakulását. Az ábrán jól látszik, hogy a tárgyhó végi szerződésállomány hónapról hónapra egyre erőteljesebben csökken még az eseti felpattanó új megrendelések ellenére is.
Az építőipar 2023. szeptember végi szerződésállománya – nem fix bázison – az előző év azonos időszakához képest összességében 30,6 százalékkal esett vissza, amelyben mindkét építményfőcsoport mérséklődése szerepet játszott. A szeptember végi szerződésállomány az egyéb építmények (utak, hidak, vasutak, komplex ipari létesítmények, csővezetékek stb.) tekintetében 42,6 százalékkal és az épületek esetében pedig 13,4 százalékkal esett vissza.
A tárgyhóban kötött új szerződések állománya 2023 szeptemberében az előző év azonos időszakához képest 32,0 százalékkal csökkent, amelyhez hozzájárult a két építményfőcsoportra vonatkozó szerződésállományok visszafogása. Az épületek építésére vonatkozó, tárgyhóban kötött új szerződések állománya 43,9 százalékkal, míg az egyéb építményekre vonatkozóké 2,7 százalékkal csökkent. Az adott hónapban kötött új építőipari szerződések volumene elég hektikus, azonban látható, hogy a 2023. január-szeptember időszakra vonatkozó kumulált arány 22,0 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest.
