Februárban nőtt a foglalkoztatottság: a 15–74 éves foglalkoztatottak háromhavi átlagos létszáma 4 millió 721 ezer fő volt, ez közel 31 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában mért adat. A korcsoport foglalkoztatási rátája 64,7 százalék, ami 0,6 százalékpontos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva. A december–februári időszakban az 55–74 éves korosztály foglalkoztatása növekedett leginkább, 50,4 ezer fővel, ugyanebben az időtávban a 15–24 éves korosztályban 5,4 ezer fővel, míg a 25–54 éves korosztályban 14,1 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma.
A 15–74 éves népesség körében a munkanélküliek száma 232,0 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 4,7 százalékra emelkedett, így az előző év azonos időszakhoz viszonyítva a munkanélküliek száma 33,1 ezer fővel, és a munkanélküliségi ráta pedig 0,6 százalékponttal nőtt.
A foglalkoztatás növekedése az utóbbi időszakban nem jelentett egyet a munkanélküliség csökkenésével. A magas infláció miatt ugyanis a reálbérek csökkentek január és augusztus között, továbbá a magas kamatkörnyezet miatt a háztartások egy részének megemelkedett hiteltörlesztéssel is számolnia kellett. A megnövekedett költségek az inaktív népesség egy részét a munkaerőpiacra való belépésre ösztönözték. Ennek a munkaerő-kínálatnak bizonyos része rögtön munkába tudott állni, egyesek viszont rövidebb-hosszabb ideig még álláskeresők maradtak.
A kormány célja az aktivitás, azon belül pedig a foglalkoztatottság növelése, ezért erre a célra a Ginop Plusz programon keresztül 460 milliárd forintot szán a kormány. Márciusban 70 milliárd forintos keretösszeggel munkahelyi képzéseket támogató program, áprilistól pedig 200 milliárd forintos keretösszeggel 30 év alattiak elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz Program indul.
Várakozásaink szerint 2024-ben még folytatódhat a munkanélküliség kismértékű emelkedése, ami 2025-ben kezdhet ismét tartós csökkenésbe.
