A KSH adatközlése alapján 2023 októberében átlagosan 9,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző időszak trendjével ellentétben éves bázison már nem a háztartási energia (16,1 százalékos csökkenés) és az élelmiszerek (10,4 százalék) ára növekedett a legnagyobb mértékben, hanem a szolgáltatásoké (13,2 százalék). Ennek oka, hogy mindkét esetben a már jelentősen megnövekedett bázisokhoz viszonyítunk, továbbá az élelmiszerek esetében a belső kereslet jelentős csökkenése is szerepet játszott a javuló eredményekben. A szolgáltatások esetében az infláció késleltetett lefutása tapasztalható, ami nemcsak Magyarországon specifikus folyamat, az eurózónában is hasonló trend látható. Emellett fontos kiemelni a szeszes italoknál és a dohányáruknál mért árnövekedést (11,6 százalék) is, hiszen ebben az esetben emelkedtek a második legnagyobb mértékben a fogyasztói árak. Pozitívumként említhető azonban, hogy a tartós fogyasztási cikkek év/év alapú inflációja (0,7 százalék) jelentősen csökkent, sőt már bőven a jegybanki célsáv alatt található. A javuló eredményben nagy szerepet játszik többek között a használt személygépjárművek átlagosan 9,1 százalékos értékesítési árcsökkenése.
Havi bázison (az előző hónaphoz viszonyítva) átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek az árak: ezen belül az élelmiszerek esetében 0,1 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető. A margarin 2,5, a sajt 1,2, a cukor pedig 1,1 százalékkal került kevesebbe októberben, mint egy hónappal korábban. A ruházkodási cikkek 3,2 százalékkal drágultak, ez azonban jórészt a szezonalitásnak tudható be. A járműüzemanyagok ára 3,2 százalékkal csökkent, ami az előző hónapok áremelkedése után mindenképpen pozitív eredmény.
Összességében elmondható, hogy az elemzői várakozásoknál alacsonyabb az aktuális érték, továbbá a kormányzati célt, a 10 százalék alatti inflációt is a tervezettnél hamarabb sikerült teljesíteni. A pozitív eredményben a bázishatás növekvő súlya mellett a szigorú jegybanki politika, a tavalyinál kedvezőbb energia- és nyersanyagárak, a csökkenő vásárlóerő, illetve a kormányzati árleszorító intézkedések szerepét érdemes kiemelni. A következő hónapokban még folytatódhat a pénzromlási ütem dinamikus csökkenése, azonban 2024. második negyedévétől a folyamat lassabbá fog válni. Felfelé mutató kockázatot a forint árfolyamalakulása jelenti, továbbá fontos kiemelni a minimálbér-emelés szerepét is. A belengetett 15 százalékos emelés a vásárlóerőt jelentősen növelheti, ami teret nyithat egyrészt a fogyasztás visszaépülésének, másrészt pedig egyes esetekben lehetőséget adhat újbóli áremeléseknek.
