A Központi Statisztikai Hivatal naptárhatástól megtisztított adatai szerint 2025 januárjában az előző év azonos időszakához képest 4,7 százalékkal, míg az előző hónaphoz képest 2,2 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom. Éves bázison ilyen mértékű bővülés legutóbb 2022-ben volt látható.
2024 januárjához képest az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalmi volumen 4,7 százalékkal emelkedett. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben pedig összességében 5,6 százalékos bővülés volt látható. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 1,9 százalékkal bővült.
Az élelmiszer- és az élelmiszer jellegű kiskereskedelem 2,4 százalékponttal, a nem élelmiszer-kiskereskedelem 2,0 százalékponttal, míg az üzemanyagtöltő állomások forgalmi volumenének növekedése 0,3 százalékponttal járult hozzá a 4,7 százalékos bővüléshez.
2024-ben a kiskereskedelmi forgalom éves bázison számított volumenváltozása a januári és a decemberi hónapok kivételével minden esetben pozitív volt. Elmondható az is, hogy 6 hónap folyamán 3,0 százaléknál magasabb volt a bővülés, míg 3 hónap esetében a kiskereskedelmi forgalom volumennövekedése a 4,0 százalékos szintet is felülmúlta. Összességében tehát már 2024-ben is jól teljesített a kiskereskedelem, azonban a 2025 januárjában tapasztalt bővülés még az eddigi kedvező trendet is lényegesen felülmúlta. Hasonló szintű növekedés legutóbb a koronavírusból való kilábalást követően, 2022 első felében volt látható.
A januári adatok alapján elmondható, hogy a vásárlóerő növekedése egyre inkább érezteti a hatását a magyar gazdaságban. A reálbérek 16 hónapja folyamatosan nőnek, aminek köszönhetően a lakosság is érezhetően egyre többet tud fogyasztani. Prognózisunk szerint 2025-ben a bruttó átlagkeresetek 8,4 százalékkal, a reálkeresetek pedig közel 5,0 százalékkal tovább emelkednek majd, ami támogathatja a kiskereskedelmi forgalom további bővülését.
2025-ben a belső kereslet és ezáltal a fogyasztás szerepe különösen fontos a gazdasági növekedés szempontjából, hiszen a legfontosabb külső piacaink még mindig gyengén teljesítenek, így a pozitív hazai folyamatok valamelyest ellensúlyozni tudják a kedvezőtlen európai konjunktúrahelyzetet.
