Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében felhívta a figyelmet arra, hogy a dinamikusan változó energiaszektor egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt. Lehetőséget a változások hozta újdonságok kihasználására, ugyanakkor veszélyt a már elért eredmények elvesztésére. Nagy lehetőségek, hogy egy struktúraváltás során a klímaaggodalmak miatt háttérbe szorított ellátásbiztonsági és megfizethetőségi szempontok újra visszafoglalták az őket megillető helyeket, illetve szinte szükségszerűen új partnerekre és szövetségesekre tehetünk szert. Leselkednek ránk azonban veszélyek is. Egy háborús helyzetben a meglévő erőviszonyok és kapcsolatok egy pillanat alatt fel tudnak borulni, ami kiemelt kockázat egy olyan iparágnak, ahol a befektetett eszközök aránya kiugró. Kiemelte, hogy egy ország energiaellátásának biztonsága, megfizethetősége és fenntarthatósága valójában annak gazdasági, technológiai és politikai teljesítményét tükrözi. Azok a nemzetek képesek energiastabilitást teremteni, amelyek kitartóan, tudatosan és hosszú távon gondolkodnak.
Dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese előadását azzal nyitotta meg, hogy „olyan világot és időket élünk, ahol csatazaj van, és fontos, hogy látszódjanak az ellenfelek, jó, ha látjuk, kivel kell ütköztetni.” Kiemelte: szeretné felhívni a figyelmet a patrióta–globalista küzdelemre, amely nem csupán a migráció vagy a genderügyek terén jelenik meg, hanem a zöldpolitikai kérdésekben is. Hangsúlyozta: „nem spórolhatjuk meg, hogy erről szót váltsunk.”
A miniszterhelyettes szerint a patrióták a realitást, a természet törvényeit és az emberi természetet egységben kezelik, míg a globalisták inkább ideológiákhoz próbálják igazítani az embert, egy általuk kitalált világhoz kényszerítve alkalmazkodásra – ami szerinte olyan „furcsa izmusokhoz” vezet, amelyek ellentétesek a józan ésszel.
Példaként említette Jonathan Swift Szerény javaslat című esszéjét, amely bár kissé morbid – az emberiség fennmaradásának egy eszköze, hogy megesszük egymást, mert így kevesebben vagyunk és nem terheljük a környezetünket – irányában azonban nem valótlan. Szerinte a mai világban hasonló szélsőségekkel találkozhatunk: antinatalizmus, amely elutasítja a gyermekvállalást; szélsőséges veganizmus, amely az ember és más élőlények életét teljesen egy szintre helyezi; illetve környezetvédelmi és klímaaktivista irányzatok, amelyek művészeti értékeket tesznek tönkre.
A patrióta zöld szemlélet Czepek Gábor értelmezésében kötelességként, a konzervatív józan ész követelményeinek megfelelően tekint a környezet- és klímavédelemre. Nem állítja hamis választások elé az embereket, ahogyan szerinte a globalista megközelítés teszi. Úgy véli: lehetséges egyszerre zöldnek, felelősségteljesnek és versenyképesnek lenni. Az embert kell visszahelyezni a középpontba – legyen szó környezetvédelemről vagy energetikáról –, és a lokális, technológia-vezérelt intézkedések révén ez meg is valósítható.
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára az előadása elején kiemelte, hogy mennyire fontos, hogy létrejött a Közép-európai Energia Fórum 2025, hiszen az energetikai kérdések folyamatos aktualitással bírnak, mégis nehéz átlátható, strukturált információt kapni a szektor működéséről. A rendezvény éppen ezért kiemelten értékes, mert lehetőséget ad a nyílt és szakmai párbeszédre.
Steiner Attila áttekintette az év főbb energetikai kihívásait Európában: a spanyol és portugál energiaválságot, valamint a később Csehországban bekövetkezett ellátásbiztonsági incidenst. E példák rámutattak, hogy az ellátásbiztonság kritikus kérdés, és a fizika törvényszerűségei nem írhatók felül ideológiai elképzelésekkel.
Az Európai Bizottság RepowerEU csomagjának ismertetése során Steiner Attila bírálta az EU döntéshozatali gyakorlatát, különösen azt, hogy a szankciós csomagok – amelyek már a 19. körnél járnak – továbbra is ideológiai megközelítés alapján készülnek. Hangsúlyozta, hogy Magyarország több esetben élt a blokkolás lehetőségével, ugyanakkor a Bizottság új jogi megoldásokat alkalmaz a vétó kikerülésére, lopakodó hatáskörbővítéssel.
Az államtitkár kitért az ukrán energiaszektorban tapasztalható korrupciós ügyekre, amelyek során az energiahálózat fejlesztésére szánt uniós források egy része az ukrán maffiahálózatokhoz került. Mindeközben Magyarország az elmúlt időszakban sikeresen fenntartotta ellátásbiztonságát, és idén várhatóan 20 százalék alá csökken a villamosenergia-import aránya, ami a korábbi 30-35 százalékhoz képest jelentős előrelépés az energiaszuverenitás irányába.
Steiner Attila a nemzetközi együttműködés kapcsán kiemelte Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök találkozóját, amely jelentős előrelépést jelent Magyarország energiabiztonságának megőrzése, illetve a nagyobb energiaszuverenitás elérése felé. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok megkerülhetetlen, fontos partner az energetikai kérdésében. Szó esett az atomenergiáról, a moduláris reaktorok bevezetéséről, illetve a Paks II. fejlesztéseiről. Kiemelte: „Az elektrifikáció egy megállíthatatlan trend, nem csak Magyarországon, Európában is.”
Végezetül Steiner Attila kitért arra is, hogy a háború lezárulta után új kérdések merülnek fel az orosz gáz jövőbeli szerepével kapcsolatban, valamint ismertette az Európai Bizottság hatástanulmányát, amely az ellátásbiztonság európai kockázataira figyelmeztet. Zárásként hangsúlyozta: Magyarországon továbbra is az egyik legalacsonyabb az energia ára, és az ország következetesen dolgozik energiaszuverenitásának megerősítésén.
Dr. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának igazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy a háztartások beleroppannának abba, ha az Európai Unió a jelenleginél is gyorsabban és radikálisabban terjesztené ki klímapolitikai intézkedéseit. Rámutatott, hogy az iparvállalatoknak már most jelentős terheket jelent a kvótaárak és az energiaárak emelkedése, ezek pedig negatív gazdasági hatásokat generálnak. A villamos energia ára és a gázárak között erős együttmozgás figyelhető meg, és továbbra is szükség van gázüzemű erőművekre az energiabiztonság fenntartásához.
Ha az Unió kiterjesztené a karbonadó rendszerét a lakosságra is, az hatalmas többletköltséget jelentene. Az új karbonadó hatása jelentős drágulást okozna: a benzin átlagosan 872 Ft/l, a gázolaj 886 Ft/l lenne, a villamos energia ára a 3,87-szeresére, a gázé pedig a 3,94-szeresére emelkedne. Ez egy átlagos magyar háztartásnak évente mintegy 575 ezer forintos pluszkiadást jelentene. Dr. Hortay Olivér szerint az európaiak többsége elutasítja ezeket az intézkedéseket, és nincs is szükség arra, hogy mesterségesen tovább emeljék az energiaárakat, miközben az Uniónak és Magyarországnak is több energiára lenne szüksége.
Dr. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Hol a határ? – Nemzeti szuverenitás és uniós hatáskörök című előadásában felidézte az Európai Unió alapelveit: az eredeti célkitűzése szerint az Európai Unió nem a nemzetállamok felszámolására törekszik, hanem arra, hogy erősebbé tegye őket. Az alapszerződés „egyre szorosabb egységet” ír elő, amely a föderalista értelmezésben elsősorban az integráció, egységesítés mélyítését helyezi középpontba. Ezzel szemben a szuverenista megközelítés azt hangsúlyozza, hogy az integráció mértékéről és irányáról a tagállamoknak kell dönteniük, és az uniós hatáskörök csak a rájuk ruházott keretek között gyakorolhatók. A szuverén jog sérelmét jelenti, ha az Unió olyan területre lép, amelyet a tagállamok nem ruháztak át.
A lopakodó hatáskörbővítés kapcsán gyakran felmerül a hatáskörök kreatív címkézése, a meglévő uniós kompetenciák kiterjesztő értelmezése, illetve olyan intézményi ajánlások kiadása, amelyek olyan területekre vonatkoznak, ahol az Uniónak valójában nincs érdemi jogosítványa. Ezek a folyamatok általában fokozatosan zajlanak: először ösztönzők jelennek meg, majd később akár szankciók is, ami a tagállami szuverenitás korlátozásához vezethet.
Az uniós szabályozás egyre inkább igyekszik befolyásolni az energiaforrások közötti választást, és bizonyos esetekben az egyes típusok alkalmazását is korlátozza. Az ellátási vészhelyzetek és az infrastruktúra kérdéskörébe szintén mélyebben bevonódik az EU. Mindezt tovább árnyalják azok a politikai fenntartások, amelyek szerint a klímapolitika egyre inkább politikai eszközzé válik, ami torzító hatásokkal járhat. Ennek kezelésére a magyar kormány hatáskör-átvilágítást indított, amelynek célja a lopakodó hatáskörbővítés feltárása több kiemelt területen – így például a gazdaságpolitika, a migráció, az oktatás és az energiaszektor esetében is. A hatáskör-átvilágítás eredményei a tervek szerint a jövő év elejére születnek meg.
A Klímacélok közé bújtatott hatáskör-kiterjesztés: a tagállami energiaszuverenitás jelene és jövője című kerekasztal-beszélgetést Lehotzky Soma Csaba, a Századvég Gazdasági Folyamatok Kutatóintézetének kutatásvezetője moderálta. Karagich Bálint, az Energiastratégia Intézet ügyvezetője kiemelte, mennyire fontos megőrizni Magyarország energia szuverenitását. A hazai energiafelhasználás 55 százalékát továbbra is a szénhidrogén és a nukleáris energia adja; ha ezek szankció alá kerülnének, az a fogyasztást is alapjaiban rengetné meg. A nemzetközi energiapiaci „viharok” között a versenyképesség fenntartása kulcskérdés. A szakértő szerint a klímapolitika egyre inkább geopolitikai eszközzé válik, amelyen keresztül az EU – „trójai falóként” – olyan energetikai és geopolitikai döntésekre gyakorol befolyást, amelyek valójában tagállami hatáskörbe tartoznak. A szóban forgó uniós intézkedések 800-2300 milliárd forintnyi pluszköltséget eredményezhetnek, miközben a szociális klímaalap Magyarországnak évente mindössze 170 milliárd forintot biztosít – a különbözetet pedig valakinek ki kell fizetnie.
Dr. Tóth Máté, a Magyar Energetikai Társaság elnökségi tagja szerint „lopakodó hatáskörelvonás” zajlik, amely túlmutat Magyarországon, és jogállamisági kérdéseket vet fel. Úgy véli, az Unió négy alapelve is sérül, és a szankciók vétójogának megkerülése veszélyes precedens: „akik most nevetnek rajtunk, később nem fognak, amikor az intézkedések számukra is fájdalmat okoznak majd.” Az energia szuverenitás szerinte ugyanolyan szuverenitási kérdés, mint bármely más terület. Külön kitért a Paks II. projektre, amely Magyarország számára elengedhetetlen, és amelyet nemcsak az oroszok, hanem francia, német és amerikai cégek is építenek. Az amerikai szereplők ráadásul mentesülnek bizonyos szankciók alól. Az EU Bíróságának döntése, amely eltörölte a projekt jóváhagyását, a szakértő szerint jogbizonytalanságot teremt, és megkérdőjelezi, hogy „ki a barát és ki az ellenség”.
Dr. Hortay Olivér is ráerősített arra, hogy az energiapolitika mára egyértelműen geopolitikai eszközzé vált. Felidézte, hogy Trump béketervet tett le az asztalra, miközben később kiderült: az Európai Bizottság valójában háborús helyzetre készül. Szerinte létkérdés, hogy a Bizottság dönthet-e a magyar energiabiztonságról. Ha ugyanis Magyarország leválna az orosz gázról és olajról, akkor a benzin ára 1000 forint fölé emelkedne. Kifejtette: Trump megértette, hogy a teljes embargó veszélyes, Ursula von der Leyen azonban nem. A szankciók és uniós intézkedések szerinte jogi nonszenszek, amelyek mögött egy föderalista törekvés áll: ahol jogállamisági aggályok merülnek fel, ott az Unió nem biztosít forrásokat. Úgy látja, az Európai Unió válságban van, mégis továbbra is saját gazdaságát fojtja meg azáltal, hogy indokolatlanul terheli túl a tagállamokat energiapolitikai döntésekkel.
Mátrai Károly, az MVM Energetika Zrt. vezérigazgatója Úton a karbonsemlegesség felé című előadásában hangsúlyozta, hogy az energiaipari beruházások globálisan pozitív trendfordulón mennek keresztül: már háromszor annyi tőke áramlik a tiszta energiába, mint a fosszilis forrásokba. Magyarország ebben az átalakulásban kiemelkedik, hiszen mind a kormányzat, mind a vállalatok, mind a háztartások jelentős mértékben ruháznak be megújuló energiába. Ennek eredményeként az ország importfüggősége a 2010-es évek 30-35 százalékáról jelentősen, mintegy 20 százalékponttal csökkent.
A vezérigazgató kiemelte, hogy a megújulók térnyerése komoly rendszerirányítási kihívásokat jelent, amelyeket az MVM új, rugalmas gázerőművi kapacitásokkal, hálózatfejlesztésekkel és 130-140 MW-os energiatárolók kiépítésével kezel. A nukleáris energia továbbra is meghatározó: a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása a legköltséghatékonyabb módja az olcsó, stabil, karbonsemleges termelés fenntartásának.
A vezérigazgató rámutatott: a hálózatok „okosabbá tétele”, a rugalmas kapacitások bővítése és a megújulók integrációja egyszerre szolgálja a versenyképességet és az energiaszuverenitást. Mátrai Károly a portugáliai áramszünet példáján keresztül hangsúlyozta, mennyire sérülékeny a modern civilizáció energia nélkül: „ha van energia, minden van; ha nincs, nincs civilizáció”. Előadása szerint Magyarország a következő évtizedben egy olyan energiarendszert épít, amely egyszerre zöld, stabil és hosszú távon fenntartható.
Dr. Kökény László, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletág vezető tanácsadója A magyar lakosság energetikai preferenciái – Egy nagymintás kutatás tanulságai címmel tartott felvezető előadást, melyben a magyarországi háztartások energiafogyasztási szokásait vizsgáló nagymintás kutatás eredményeit mutatta be. A 2024 áprilisa és júliusa között, 20 000 fő megkérdezésével végzett felmérés célja a háztartások energiafelhasználási szokásainak, energiahatékonysággal kapcsolatos véleményének, valamint a környezetvédelemhez való hozzáállásának feltáró elemzése volt. A kutatás különösen arra fókuszált, hogyan függnek össze az energetikai attitűdök a lakóhely elhelyezkedésével, az ingatlan típusával és az egyes társadalmi csoportok sajátosságaival.
Az előadás kiemelt pillérei között szerepelt a megújuló energiaforrások szerepe, amelyek Dr. Kökény László szerint a háztartások egyéni energiafüggetlenségének legfontosabb eszközei lehetnek. A kutatás fűtési módokra, energiaforrásokra és energiahatékonysági megítélésekre vonatkozó kérdései alapján kiderült, hogy a lakosság jelentős része tart az újabb energiaválságtól, erősen támogatja az ország energiafüggetlenségének növelését, és nyitott a megújuló technológiák alkalmazására.
A felmérés szerint a napelemes rendszerek kiépítésének támogatása a leginkább várt állami intézkedés, de a napenergia mellett nőtt az érdeklődés a hőszivattyúk, a geotermikus energia és a vízenergia iránt is. A megújuló energiaforrások iránti bizalom és igény egyértelműen erősödött, ami fontos iránymutatást jelent a jövőbeli programok és pályázatok kialakításához. Dr. Kökény László zárásként összefoglalta a kutatás fő tanulságait, illetve ajánlásokat fogalmazott meg a lakossági energiahatékonysági és megújulóenergia-programok további fejlesztésére.
A Merre tovább és hogyan? Energetikai helyzetkép, ellátásbiztonsági kihívások és energetikai fejlesztések feltárása című kerekasztal-beszélgetés központi témái az európai és hazai energiarendszer jövője, valamint az üzembiztonság fenntartásának egyre súlyosbodó kihívásai voltak. A beszélgetést Dr. Kökény László moderálta.
Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a földgázszállítás és a rendszerbiztonság megőrzése ma kulcsfontosságú feladat, miközben a fogyasztás nem nő, az árak azonban tovább emelkednek. Erre erősített rá Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese is, aki szerint a hagyományos hálózatok korszerűsítése elkerülhetetlen a decentralizált energiavilágban, ugyanakkor mindez hatalmas beruházási igényekkel jár. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a globális versenyben Európa jelentős hátrányban van: Kínában az áram ára harmada az európainak, és a spanyolországi áramszünet rávilágított arra, hogy áram nélkül gyakorlatilag minden leáll.
Torda Balázs, az OPUS TIGÁZ Zrt. és OPUS TITÁSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a jelenlegi „zöld átmenet” helyett inkább „smart átmenetre” lenne szükség, mert az ideológiai alapú döntések sok esetben mesterségesen generálnak problémákat. Kiemelte, hogy az energiatermelési és -felhasználási egyensúly felborulása komoly kockázatokat hordoz, miközben továbbra sem létezik olyan szezonális tárolási technológia, amely a nyári többletet őszre vagy télre át tudná vinni.
László András európai parlamenti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszelben gyakran hiányoznak a politikai döntések megalapozott számításai. Ennek eredményeképp az EU ipara súlyos versenyképességi válságba került, és a háborús szankciók tovább nehezítik a helyzetet, miközben az orosz LNG továbbra is jelentős mennyiségben érkezik az EU-ba, ami ellentmondásossá teszi a hivatalos politikát.
Jamniczky Zsolt azt hangsúlyozta, hogy az uniós intézmények lassan kezdik felismerni a problémákat, de az Európai Bizottság továbbra sem hallja meg a gazdasági szereplők visszajelzéseit. A versenyképességi hátrány szerinte nem kezelhető néhány év alatt, és fennáll a veszély, hogy az EU ipar nélküli „skanzenné” válik. Ferencz I. Szabolcs a hidrogénstratégia zsákutcáira mutatott rá: a mesterséges intelligencia és a valós energiaigények felülírták az eredeti terveket, hiszen a hidrogén előállításához szükséges többletáram ma sehol sem áll rendelkezésre.
Torda Balázs rávilágított, hogy ma jellemzően utókövető fejlesztések zajlanak: az új termelőkapacitások, fogyasztók és útvonalak a szükséghelyzetekre reagálva alakulnak ki. A hőszivattyúk térnyerése ellenére a gázkazán továbbra is nélkülözhetetlen marad a hideg időszakban.
László András kiemelte: az EU 768 milliárd eurót költött árkompenzációkra, ami sokszorosa az ukrajnai támogatásoknak – ez a szankciós politika egyik súlyos következménye. A pénz azonban fogy, amit tervezett adóemelések és az orosz vagyonok befagyasztásának szándéka is jelez. A brüsszeli energiapolitikát jelenleg egyetlen cél vezérli: a kibocsátás csökkentése, akár más gazdasági szempontok rovására.
A jövővel kapcsolatban Ferencz I. Szabolcs optimista: szerinte a következő öt évben nőni fog az gázigény, és létrejöhet egy reziliens energiarendszer. Jamniczky Zsolt a geotermiát tekinti az egyik legfontosabb kitörési iránynak, és kiemelte a szivattyús tározók, valamint a tárolási technológiák fejlesztésének jelentőségét. László András szerint a magyar szankciómentesség az Egyesült Államok részéről létfontosságú volt, enélkül a magyar GDP súlyosan sérült volna. A háború lezárása és egy békemegállapodás stabilizálná a hosszú távú terveket. Torda Balázs pedig arra figyelmeztetett, hogy az alternatív technológiák fejlesztésében a szakmai és politikai konszenzus megteremtése kulcsfontosságú a fenntartható energiarendszer felé vezető úton.
Dr. Tóth Máté a Magyar Energetikai Társaság elnökségi tagja előadásában hangsúlyozta, hogy az energia napjainkra egyértelműen geopolitikai fegyverré vált. A hidegháború lezárulta után a Pax Americana időszakában viszonylag stabil energetikai viszonyok alakultak ki, ám mára a globális hatalmi pozíciók jelentősen átrendeződtek.
Rámutatott, hogy az orosz fosszilis energiahordozók továbbra is gond nélkül megtalálják vásárlóikat a világban. Ugyanis Kína, Törökország és India változatlanul jelentős mennyiséget vásárolnak, így Oroszország nem szorul teljesen Európa piacaira. Eközben Európa nehéz helyzetben van: beszorult geopolitikai és gazdasági értelemben egyaránt, a kontinens versenyképességi problémái pedig nem teszik lehetővé, hogy radikális energetikai manővereket hajtson végre. Ráadásul az USA-hoz és Kínához viszonyítva is gyengébb pozícióból tárgyal.
Érdekességként kiemelte, hogy Hollandia továbbra is jelentős szerepet játszik az orosz eredetű olaj európai terítésében, ami jól mutatja a piac működésének ellentmondásait. A szakértő szerint jelenleg nukleáris reneszánsz zajlik. Világszerte mintegy 60 reaktor üzemidő-hosszabbítása valósult meg vagy van folyamatban, ami bizonyítja, hogy a nukleáris energia hosszú távon velünk marad. Ebből a szempontból Magyarország időben döntött: a Paks II. beruházás már akkor is védelmet jelentett energetikai szempontból, amikor a geopolitikai feszültségek még csak formálódtak.
Recharging Europe – Erős Európához erős ipar kell címmel adott elő Dr. Bacsa György, a MOL Nyrt. ügyvezető igazgatója, aki előadásában arra világított rá, hogy bár a felszínen sok minden jól hangzik, a valóság azonban ennél jóval összetettebb és aggasztóbb képet mutat az európai gazdaságról. Úgy tűnik ugyanis, hogy a kontinens lépésről lépésre kíván megszabadulni a nehézipartól. Ezzel kapcsolatban kritikus megjegyzést tett: szerinte illúzió azt gondolni, hogy a biotechnológiai ipar lenne képes eltartani azt a több százezer, akár félmillió embert, akik ma a nehéziparból élnek. Ez egy mítosz – hangsúlyozta –, amelyből sosem lesz valóság.
Kifejtette, hogy a geopolitika és a makrogazdaság soha nem látott módon fonódott össze, és a gazdaságot ma egyre inkább a politika vezérli. A klasszikus értelemben vett szabadpiac gyakorlatilag eltűnt. Az Egyesült Államokkal összehasonlítva elmondta, hogy míg ott egyes államokban egy-egy szektor akár 1-3 nagyvállalat által dominált, addig Európában ugyanezekben a szektorokban tagállamonként 10-13 szereplő működik – ami jelentős versenyhátrányt és széttagoltságot okoz. Zárásként kiemelte, hogy az vegyipar nem szűnik meg, csak áthelyeződik Európából Kínába. A nyersanyag-beszerzést ezért sürgősen diverzifikálni kell, mert aki a következő időszakban nem képes növekedni, azt – fogalmazása szerint – „levadásszák”.
Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója előadásában rámutatott, hogy a villamosenergia-fogyasztás világszerte folyamatosan emelkedik, ami egyértelművé teszi, hogy a modern fejlődés elengedhetetlen alapja az egyre növekvő mennyiségű villamos energia. Ennek megfelelően az energiatöbblet megteremtése globális feladat, amelyet fenntartható energetikai és ipari rendszerekkel kell biztosítani. Kiemelte, hogy a fenntarthatóság nem kizárólag napelemek vagy szélerőművek telepítéséről szól, hanem olyan működőképes rendszerek kialakításáról, amelyek hosszú távon garantálják a bolygó megóvását a jövő generációi számára.
A Paks II. elnök-vezérigazgatója előadásában kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedekben Európában alig épültek új atomerőművek, ami a jövőben elkerülhetetlenül változni fog. Több ország – például Belgium, Svédország, Svájc és Olaszország – korábban elutasította a nukleáris energia ipari termelését, most mégis annak visszaállításán dolgozik. Ezzel szemben Kína már 58 atomerőművel rendelkezik, és tovább bővíti kapacitásait. Európában jelenleg is több atomerőmű építése zajlik, és ezek közül a legelőrehaladottabb státuszban a magyarországi Paks II. projekt áll.
Jákli Gergely részletesen ismertette a Paks II. beruházás előrehaladását, illetve a megvalósítás szakaszait. Fontos áttörésként értékelte, hogy a magyar miniszterelnök washingtoni tárgyalásain sikerült elérni a Paks II. projekt szankciómentességét. Felidézte, hogy az amerikai külügyminiszter egy sajtótájékoztatón is egyértelművé tette: az Egyesült Államok támogatja a Paks II. befejezését.
A rendezvény képgalériáját itt tekintheti meg.
