Mely iparágak lehetnek a jövő sikerágazatai

A digitális gazdaságon belül egyre nagyobb arányt képvisel az egyes ágazatok belső digitalizáltsága: a digitalizáció már nem értelmezhető a szűken vett infokommunikációs (IKT) ágazat keretei között.

A digitális transzformáció hatására minden ágazatban évről évre számottevően bővül azoknak a tevékenységeknek az aránya, amelyek magas szintű informatikai/technológiai és más ágazati tudást, azaz interdiszciplináris felkészültséget követelnek meg. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. kutatása – a nemzetközi szakirodalom feldolgozása mellett több tucatnyi ágazati és digitalizációs szakértő mélyinterjús megkérdezésével – azt tárta fel, hogy

• melyek a nemzetközi gyakorlatban leginkább terjedő új technológiák, és ezek milyen mértékben vannak jelen a különböző ágazatokban,
• milyen az érintett technológiák jelenléte a hazai vállalkozások esetében, és az ágazati szintű használat vajon követi-e a nemzetközi gyakorlatban kirajzolódó mintázatokat,
• mennyire épültek be a különböző ágazati értékláncokba a vizsgált technológiák, melyek a leginkább élenjárók,
• mely ágazatokban tekinthető élenjárónak, és melyekben mutat lemaradást a magyar vállalkozások technológiai felkészültsége,
• milyen iparfejlesztési, fejlesztéspolitikai következtetések adódnak mindebből.

A nemzetközi trendelemzések, valamint a hazai stratégiai dokumentumok alapján meghatároztuk azt a 9 technológiai területet, melyeken már jelenleg is

meghatározó kutatások, illetve tesztelések zajlanak Magyarországon,

illetve azokat az úttörő technológiákat, melyek kiaknázásához hazánk megfelelő földrajzi, gazdasági és piacszerkezeti adottságokkal rendelkezik:

• 5G technológia és önvezetés,
• mesterséges intelligencia és big data,
• felhő technológiák és nagy kapacitású számítási technológiák,
• hidrogéntechnológia,
• innovatív alapanyagok és nanotechnológia,
• biotechnológia,
• IoT és szenzortechnológiák,
• kibervédelmi technológiák,
• ipar 4.0, robotika és automatizáció.

Az alábbi 13 ágazatot vizsgáltunk:

• Járműgyártás (közúti és egyéb járműgyártás)
• Speciális gépgyártás
• Védelmi ipar
• Egészségipar
• Építőipar
• Energetika és zöldipar
• Élelmiszeripar
• Logisztika
• IKT-szektor
• Kreatív ipar
• Feldolgozóipari alapanyaggyártás, elsődleges alapanyaggyártás (textília gyártása, gumi-, műanyag termék gyártása, fém és nem fém alapanyag gyártása, vegyi anyag termék gyártása)
• Másodlagos alapanyaggyártás (körforgásos gazdaság)
• Űripar

A kutatás eredményei azt mutatták, hogy jelenleg még egyik vizsgált ágazat esetében sem tartozunk a nemzetközi élvonalba a digitális technológiai diffúzió tekintetében. A szakértői értékelés alapján nemigen jelölhető meg egyetlen olyan technológia/ágazat párosítás sem, ahol a nemzetközi benchmarkokat elérnénk.

Középtávon (5-10 év) a vizsgált technológiák a legtöbb kiemelt ágazatban nemzetközi szinten a mindennapok részévé válhatnak. A szakértői várakozások szerint

Magyarország kiemelt ágazatai leginkább az 5G, a felhő-, valamint az IoT és szenzortechnológia esetében zárkózhatnak fel a nemzetközi szinthez.

Ugyanakkor a többi vizsgált technológia és ágazat esetében – állami beavatkozás nélkül – még középtávon is fennmaradhat a lemaradás.

Technológiai trendek és felkészültség

A mobilhálózatok új, ötödik generációja (5G) elsősorban az ipari felhasználási területeken jelent majd nagy változást. Az új szolgáltatások átalakítják a meglévő értékláncokat, új üzleti modelleket hoznak létre, és számos ágazatban átalakítják a termelési és értékesítési struktúrákat, az 5G bevezetése nyomán jelentős változások várhatóak többek között:

• a járműiparban, közlekedésben (autonóm és összekapcsolt járművek),
• a mezőgazdaságban (precíziós agrárium),
• a logisztikában,
• az alapanyaggyártásban,
• az egészségiparban,
• a vegyiparban,
• a kereskedelemben,
• az energetikában,
• a honvédelemben és katasztrófavédelemben,
• a közigazgatásban,
• a szórakoztatóiparban.

Az 5G hazai konkrét ágazati felhasználására a megkérdezett szakértők szerint még nincs kialakult hazai üzleti gyakorlat, a fejlesztésekben a hazai kkv-k egyelőre nem készek/képesek bekapcsolódni, ugyanakkor több helyszínen már ígéretes pilot projektek indultak. A globális trendeket illetően a legtöbbet tesztelt felhasználói visszajelzések kijelölik a közeljövő fejlesztéseinek fő irányait: közlekedés, mezőgazdaság, ipar 4.0, egészségügy, szórakoztató ipar, védelmi ipar és katasztrófaelhárítás.

A nemzetközi elemzések szerint a globális Mesterséges Intelligencia (AI/MI) szoftverpiac értéke 2025-ig várhatóan minden évben nagyjából 33 százalékkal bővül, így a 2018-as 9 milliárd euróval szemben 2025-re 115 milliárd eurós piacot jelent majd.,[1,2,3] Ágazati szinten a növekedés csaknem felét a pénzügyi, járműipari, kiskereskedelmi, telekommunikációs és az egészségügyi ágazatokhoz kapcsolódó fejlesztések teszik majd ki. Az MI gyors adaptációjához alapvetően három tényezőre lesz szükség: nagy adatkészletekre (big data), nagyteljesítményű számítókapacitásra (HPC) és a legmodernebb algoritmusokra.

A mesterséges intelligencia és big data felhasználás területén a megkérdezett szakértők szerint Magyarország lemaradása jelentős a fejlesztési szaktudás hiánya, a bevezetési tanácsadás hiánya, a kkv-k érdektelensége, valamint az MI körüli negatív hiedelemvilág miatt. Ugyanakkor a globális trendek szerint ma már minden piacvezető nagy nemzetközi cég használ big data és MI megoldásokat versenyképessége megőrzése érdekében.

Az International Data Corporation (IDC) becslései[4] szerint a nyilvános felhőszolgáltatásokra és az infrastruktúrára fordított világszintű kiadások több mint kétszeresére nőnek a 2019–2023-as időszakban. A „Szuper-számítástechnikai infrastruktúra magyarországi fejlesztéséről és kapcsolódó egyéb feladatokról”[5] szóló Kormányhatározat szerint a szuperszámítógépes infrastruktúra szükségességét a nemzetközi high-performance computing (HPC) fejlesztési trendek is igazolják. A felhőszolgáltatások és a HPC elterjedése a közeljövőben

• a járműiparban,
• az egészségiparban,
• az energetikában és zöldgazdaságban, valamint
• a védelmi iparban várható.

A nemzetközi technológiai megoldások és felhő-szolgáltatók jelen vannak Magyarországon is, de fajlagosan is sokkal kisebb a volumen, mint a fejlett gazdaságokban, és a hazai kkv szektor a szállítói és felhasználói oldalon is egyaránt alulreprezentált. Az interjúalanyok ugyanakkor a felhőtechnológia és a HPC alkalmazásának a területén is több ígéretes, magas innovációs tartalmú pilot projektet azonosítottak, szerintük ugyanakkor a számítási kapacitások növelése kritikus fontosságú lenne.

Az EU „Klímasemleges Európáért” stratégiája[6] kiemelten kezeli a hidrogéntechnológiát és annak meghonosítását az európai iparban. A célkitűzések szerint 2024-2030 között a megújuló hidrogénnek az európai energiarendszer szerves részévé kell válnia, és az uniós megújuló hidrogéntermelésnek el kell érnie a 10 millió tonnát. A felhasználás kiterjesztését fokozni kell az alábbi ágazatokban:

• acélgyártás,
• tehergépjárművek üzemanyag-ellátása,
• vasúti forgalom,
• tengeri szállítás.

A hidrogéntechnológia számos ágazatban hozhat jelentős változásokat, de csak hosszabb távon (15-20 éves távlatban): járműipar, logisztika, energiaipar és zöldgazdaság, alapanyaggyártás. Magyarország a hidrogéntechnológia területén a szakértők szerint nemzetközileg elmaradott: a kkv-k passzívak, a nagyvállalatok végeznek „szigetszerű” fejlesztéseket.

A nanotechnológiát gyakran horizontális technológiaként is említik a kutatások, mert a legtöbb felhasználási esete interdiszciplináris területre esik. Az európai uniós stratégiai dokumentumok is számos felhasználási esetét vizsgálják, főként fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve:

• egészségipari felhasználás (a betegség korai diagnosztizálása),
• energetika (energiatermelés és -tárolás),
• feldolgozóipar (innovatív alapanyaggyártás),
• mezőgazdaság és élelmiszeripar (környezeti károk helyreállítása, élelmiszercsomagolás és a szavatosság előrejelzése),
• védelmi ipar (biztonsági detektáló rendszerek).

A textilipar példája alapján ezen a területen a hazai lemaradás a nemzetközi átlagtól 40-50 százalékos lehet a szakértők szerint. Ennek fő oka, hogy KFI-vel foglalkozó vállalkozások mára alig maradtak az ágazatban. Nemzetközileg is versenyképes hazai cégek legfeljebb az innovatív alapanyagok felhasználásában jelennek meg, de az előállítási láncolat szinte teljesen hiányzik.

A nemzetközi trendek alapján látható, hogy a gyógyszergyártók egyre inkább támaszkodnak a biotechnológiai vállalatok által biztosított külső innovációra. Ugyanakkor a biotechnológia térnyerése egyéb ágazatokban is egyre jelentősebb. A legjellemzőbb felhasználási területek:

• gyógyszeripar,
• mezőgazdaság és élelmiszeripar,
• egészségipar,
• környezetvédelem,
• védelmi ipar.

A biotechnológiai fejlesztések és felhasználás relatív hazai lemaradása a megkérdezett szakértők szerint több okra vezethető vissza: a nagyvállalati KFI tevékenységet leszámítva nem jellemző a technológiai fejlesztés, nincs a piacon kellő tőkekoncentráció, ami a hazai cégek megerősödését segítené.

A kibervédelmi felmérések alapján a globális kiberbiztonsági kiadások 2017-től 2020-ig évi 34 milliárd dollárról 2020-ra 42 milliárdra emelkedtek. A piac további bővülését vetíti előre, hogy egyre több ágazatban merül fel a felhasználói adatok nagymennyiségű gyűjtése és elemzése, ami komoly adattárolási igényeket vet fel. A data centerek biztonsága minden ágazatban kiemelt fontosságú. A Kaspersky piackutató cég IT biztonsági elemzői minden évben elkészítik az aktuális évre várható kibervédelmi trendek listáját[7]. Ezek jellemzően nem is magukra a technológiákra vonatkozó prognózisok, hanem a támadások típusára vonatkozó gyűjtések (a megoldások támadástípusonként eltérők). A 2020-as évre az alábbi kibertechnológiai támadások felfutását prognosztizálják az ágazatokban:

o   pénzügyi és biztosítási, fintech szektor (mobil bankolás, e-kereskedelem)

o   egészséggazdaság (egészségügyi adatokat mérő és tároló eszközök, egyéb hálózatba kapcsolt IoT eszközök)

o   IKT-szektor és kiemelten az 5G hálózatok.

A jóformán nincs olyan ágazat, amely ne lenne kitéve a kibertámadásoknak. A leginkább kiszolgáltatott hazai ágazatok: pénzügyi szektor; védelmi ipar (főleg a befolyásszerzés a cél, nem a rombolás vagy a zsarolás); egészségipar; energetika; logisztika, járműipar; speciális gépgyártás; építőipari alapanyag előállítás. A nemzetközi korszerű gyakorlatokhoz képes Magyarországon kb. 10 éves a lemaradás a szakértők szerint.

A szenzortechnológiák egyre elérhetőbb árának köszönhetően az ipari IoT mellett számos felhasználási esetet láthatunk a nemzetközi gyakorlatban. Az amerikai IoT Analytics által összegyűjtött leggyakoribb ágazati felhasználási esetek:

• a közlekedés és mobilitás,
• az energetika,
• a kiskereskedelem,
• a smart city fejlesztések,
• az egészséggazdaság,
• a feldolgozóipar.

Tekintettel az ipar 4.0 népszerűségére, nem meglepő, hogy a vállalatok 70%-a már elkezdett kísérletezni az ipar 4.0 megoldásokkal[8]. A Deloitte felmérése[9] azt mutatta, hogy azok a vállalatok, amelyek az Ipar 4.0 technológiájának előnyeit kihasználják, sikeresebb eredményeket érnek el számos üzleti területen, a termékinnovációtól kezdve a munkaerő legoptimálisabb beosztásáig. Az Ipar 4.0 leginkább a feldolgozó ipari ágazatokban terjedt el, melyekben zárt térben fizikai gyártás zajlik. Ennek okán nem is annyira ágazati felhasználási eseteket mutatnak be a nemzetközi tanulmányok, hanem egyéb technológiák integrálását a gyártástechnológiába, melyet együttes néven neveznek ipar 4.0-nak vagy automatizációnak.

Az IOT, a szenzortechnológiák és az ipar 4.0 területén jelentős lemaradásban vagyunk a globális trendekhez képest: jelenleg nincs megfelelő nyitottság az ágazati szereplők körében, nincs elegendő számú felkészült szakember, aki támogatná az átállást. a kkv-k számára még mindig drága a technológia és alulfejlett a felhőinfrastruktúra használata. A legígéretesebb pilot projektek a gépgyártás, járműgyártás területén a mezőgazdaságban és az agrárszektorban futnak.

Ágazati trendek és felkészültség

A technológiai fejlődésnek és a munkaerőpiaci változásoknak köszönhetően a járműgyártás folyamatos változásokon megy keresztül.[10] A PwC[11] ágazati előrejelzése szerint a következő négy trend fogja a jövőben meghatározni a járműipar átalakulását: elektromos, autonóm, megosztott és összekapcsolt járműgyártás.

A járműiparban az elektromos és hibrid megoldások előretörésével olyan technológiaváltás zajlik, amely egyszerre befolyásolja a fejlesztési irányokat és a beszállítói hálózatokat. A magyar autóipari beszállítók túlélésének a záloga a megkérdezett szakértők szerint, hogy hogyan adaptálódnak az új elektromos technológiai trendekhez. Kulcskérdés, hogy ki adja a legjobb választ az elektromos járműfejlesztés fő kihívásaira: nyersanyag-ellátottság (színesfémek, nemesfémek, ritkaföldfémek, lítium kínálata korlátos) a hajtáslánc fejlesztése, töltőállomás-hálózat, környezetterhelés csökkentése.

Az összehasonlító tanulmányok szerint a speciális gépgyártási piacon komoly felfutás várható olyan úttörő technológiák területén, mint a robotika, az automatizálás, a távvezérlésű gépek gyártása, a szimuláció, az ikertechnológia és a prediktív analitika.

Dedikált stratégia ugyan nem készült a specializált gépgyártás hazai helyzetéről és ágazati fejlesztési törekvéseiről, az Irinyi Terv a kiemelt ágazatok közé sorolta a speciális gépgyártást, így rövid helyzetelemzésben mutatja be az ágazat hazai helyzetét.

Az elemzés szerint a specializált gépgyártásra szakosodó vállalatok egyre magasabb számban vannak jelen hazánkban, jellemzően külföldi tulajdonban, de növekvő tendenciát mutat a hazai tulajdonban lévő vállalkozások száma is. Az elemzés nagy reményeket fűzött az ágazat megerősödéséhez és munkahelyteremtő képességének növekedéséhez, a hazánkban rendelkezésre álló járműipari vállalatok beszállítói láncolatának bővülésére tekintettel. Az Irinyi Terv a speciális gépjárműgyártáshoz sorolja az elektromobilitást is, ahol szintén komoly kiugrási lehetőséget lát a hazai kkv-k számára az európai uniós források és pályáztok számának szaporodásával.

A Deloitte elkészítette a védelmi és űripari ágazatot rövid távon várhatóan leginkább formáló technológiai trendek listáját:[12] elektromos meghajtású repülőgépek, városi légi mobilitás. A jövőben azoknak a vállalkozásoknak lesz kereslete a piacon, melyek rendelkeznek a mesterséges intelligencia fejlesztésére és adatelemzésre (big data) alkalmas munkaerővel. A hazai védelmi ipari stratégia, a Zrínyi 2026 5 területre fókuszál:

• fegyver- és lőszergyártás,
• katonai járműipari fejlesztések,
• aeronautikai,
• rádió-, digitális technikai,
• egyéb digitális felhasználású termékek széles köre.

A jövő védelmi ipara a földfelszínről a légtérbe költözik. Egyre több ígéretes pilot projekt és fejlesztés indult a közelmúltban, annak érdekében, hogy a védelmi ipar jelenősége növekedjen, valamint kiemelkedő a védelmi ipart támogató beszállítói réteg fejlesztését célzó beruházások számának növekedése is (egyre több védelmi ipari vállalat választja Magyarországot új telephelyként).

Az űripar az egyik leginkább válságálló ágazat. Az űripari fejlesztések kimagaslóan nagy megtérülési arányt mutatnak, ami a magánbefektetők érdeklődését is felkeltette az ágazat iránt. Az ágazat kiemelt jelentőségű a földmegfigyelési technológiák, a kibervédelmi technológiák és a távközlési megoldások szempontjából. Az űripari fejlesztések gyakran a földi felhasználású technológiai innovációk katalizátora is.

Az egészség- és gyógyszeripar az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat, melynek növekedése az utóbbi években tovább gyorsult. Az ágazat legnagyobb kihívása a következő években a kiberbiztonság megteremtése és az egészségügyi adatok védelme lesz. Az ágazat kulcsfontosságú területei: az IoT orvostechnikai eszközök és a hordozható eszközök biztonsága, identitáskezelés és a külső eszközök hitelesítése, viselkedés-elemzés és a telemedicina biztonságának monitorozása, telemedicina-biztonsági képzések és lakossági tudatosító kampányok, valamint biztonságfejlesztési műveletek (DevSecOps) fejlesztése lesz.

Magyarországon az egészségipart leginkább a gyógyszeriparral azonosítják. Ugyanakkor a forráshiány miatt kicsi a valószínűsége a hazai gyógyszeripari cégek kitörésének: egy átlagos magyar cég 160 millió dollárt, míg egy multinacionális cég 5 milliárdot költ KFI tevékenységre évente. Magyarországon mindössze 4-5 nemzetközi szinten is valóban versenyképes, nem gyógyszeripari, innovatív egészségipari cég van.

Az építőipari ágazat technológiai fejlettségét illetően a Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) tervezetének digitális gazdaságon végzett SWOT analízise megállapítja, hogy hazánkban a turisztika és az élelmiszeripar mellett az építőiparban tapasztalható komoly lemaradás a digitális technológiák használatát illetően nemzetközi összehasonlításban. Az építőipari trendelemzések az alábbi pioneer megoldásokban látják az építőipar jövőjét: szimulációs modellezés (Building Information Modeling), autonóm építőipari járművek, IoT, AR és VR technológiák, építőipari drónok.

A digitális megoldások az építőiparban elsősorban a tervezés és az értékesítési fázisban váltak meghatározóvá, használatuk a kivitelezés, karbantartás esetében sokkal kevésbé jellemző. A megkérdezett szakértők szerint a hazai építőipar a nemzetközi technológiai szinthez képest kb. 10 éves lemaradásban van, jóformán teljesen analóg az ágazat, kivéve a tervezési fázist.

A digitális technológiák szerepe kiemelkedő a környezetvédelem és a zöldipar szempontjából. Ezért a Nemzeti Energia Stratégia a legtöbb területen digitális technológiák alkalmazásával kívánja elérni a kibocsátási célszámokat: intelligens villamosenergia-hálózat, intelligens mérés, okos világítási rendszerek, a közlekedési rendszerek informatizálása, alacsony energiafelhasználású okosváros-megoldások, zöld közlekedési megoldások (elektromobilitás, hidrogénmeghajtású járművek stb.), hulladékhasznosítási technológiák (IoT).

Az energiaszektor szempontjából fontos kihívás az energiaáramlás irányának megváltozása. Ez a közelmúltig az erőművektől az elosztó hálózatokon keresztül a végfelhasználók felé mutatott. A decentralizációval ez megváltozik, és a fizikai kihívások mellett számos kereskedelmi, elszámolási tevékenység és folyamat átalakítását is igényli. A hazai energiaellátás stabil, de a digitális megoldások és az energiahatékonyság tekintetében jelentős a lemaradásunk.

A jövő élelmiszeripari trendjeit illetően meglehetősen vegyes az elemzőházak álláspontja, és az élelmiszergazdaságot gyakran egyben kezelik a teljes mezőgazdasági lánccal, így nehéz egységes megközelítést kialakítani a jövő élelmiszeripari technológiai irányait illetően. A leggyakrabban jegyzett trendek: mikrobiológia, blockchain, újrahasznosítás, mesterséges intelligencia, biotechnológia.

A koronavírus-válság hatására felértékelődött az élelmiszeripar helyzete, a nemzeti szintű önellátás kulcskérdéssé vált. Magyarországon az élelmiszeripar technológiai nyitottsága alacsony, az adattudatosság és az adatok felhasználása gyermekcipőben jár. Nagyon tradicionális az ágazat, ez erős identitástudattal társul, így nehézkes egy-egy új technológia bevezetése és széleskörű elterjesztése. A termelők többsége esetében alacsony a korszerű mezőgazdasági technológiákkal kapcsolatos tudás szintje, ami komoly gátja a technológiai váltásnak.

Az elmúlt években a logisztikai ipar jelentős előrelépést tett olyan területeken, mint a mesterséges és a kiterjesztett intelligencia, a prediktív elemzés és az automatizálás. Ezek a technológiák minden eddiginél gyorsabban fejlődtek, kikényszerítve a piac dinamikus innovációját: mesterséges intelligencia, digitális ikertechnológia, valós idejű ellátási lánc láthatóság (IoT), energiatakarékos fenntartható közlekedés, autonóm járművek.

A logisztikát meghatározó globális technológiai trendek: útvonal-optimalizálás, blockchain (hajózás területén széleskörben elterjedt technológia – a konténerek lekövetésére), szenzortechnológiák – adatfeldolgozás, adatstrukturálás, önvezető kamionok, hibrid elektromos kamionok (városi szakaszokon elektromos meghajtással működő kamionok). A logisztika területén Magyarország „késői követőnek” számít. Ígéretes hazai technológiai pilot projektek a logisztika területén jelenleg nincsenek.

Tekintettel arra, hogy az IKT-ipar látja el a digitalizációhoz szükséges alapszükségleteket (infrastruktúra kiépítése, működtetése, internetes szolgáltatások nyújtása, stb.), az IKT technológiai trendeket alapvetően az IKT-t felhasználó ágazatok trendjei határozzák meg. Az IKT-ágazat szolgáltatja a további ágazatok által használt technológiák (5G, MI, HPC, IoT stb.) jó részét, a legtöbb technológiai felhasználás végső soron tehát az IKT-ipart gyarapítja.

Az IKT-világpiacot továbbra is az amerikai megoldások dominálják, Kína feljövőben, Európa lemaradásban van. Az európai átlaghoz képest nincs nagy lemaradásban a hazai IKT-szektor, viszont a digitális technológiák integráltsága a vállalatok körében Magyarországon rendkívül alacsony (26. hely 28-ból a DESI index szerint). A legnagyobb kihívást tehát a kkv-k digitalizációja jelenti a megkérdezett szakértők szerint.

A kreatíviparban más iparágakhoz képest jóval több, eltérően működő alágazatot találhatunk (pl.: divat, design, építészet, formatervezés, előadó-művészet, stb.), és ezek különböző üzleti modellek alapján működnek. A McKinsey előrejelzése szerint a következő trendek fogják meghatározni a kreatívipar jövőjét: mesterséges intelligencia (AI), kiterjesztett és a virtuális valóság (AR/VR), szoftverfejlesztés egyéni adatokra építve, blockchain.

A kreatívipar a GDP és a foglalkoztatás szempontjából ma már meghatározó ágazat, szerepe a digitális megoldások tömeges elterjesztése szempontjából is kiemelkedő. A hazai kreatív ipar szereplői nagyrészt mikrovállalkozások. Az értéklánc első fázisában (alkotás) és produkciós szakaszban ez nem jelent hátrányt, de a kreatív ipari disztribúcióba való bekapcsolódáshoz már jelentős tőkeerő és vállalati méret lenne szükséges.

A jövedelmi viszonyok globális változása, a gazdaság strukturális változása és a masszív technológiai fejlődés az elsődleges alapanyagok felhasználásának csökkenéséhez vezetnek majd a világon az OECD előrejelzése szerint. Ezzel párhuzamosan pedig világszerte jelentősen növekszik a természetes alapanyagokból készülő termékek piaca és az azok előállításához szükséges ipari növények haszontermelő képessége az élelmiszer és kozmetikai, építőipari, könnyűipari, egészségügyi és biopolimer ágazatokban. A feldolgozóipari alapanyaggyártás technológiai fejlődési irányait a gépgyártáshoz (és egyéb feldolgozói szakágazatokhoz) hasonlóan az ipari környezet automatizálása jellemzi, így főként a robotika, az Ipar 4.0 megoldásokon alapuló szenzortechnológiák, a távvezérlésű gépek, a szimuláció, az ikertechnológia és a prediktív analitika alkalmazása.

Magyarországon az elmúlt időszakban rendkívül szélesre nyílt a „technológiai olló” a feldolgozóipari alapanyaggyártásban: a technológiai fejlesztések inkább a nagyobb cégekre jellemzőek, a kisebb vállalkozások forráshiányosak és kevéssé motiváltak. Nagyon kevés cég végez KFI tevékenységet és hiányzik a megfelelő kutatóbázis az ágazatban. Az elsődleges alapanyaggyártás terén a kutatás során külön hangsúlyt fektettünk a fém-, műanyag- és textilipari alapanyaggyártásra, a felhasználási terület nemzetgazdasági súlya és a jövőbeni potenciálja miatt.

A körforgásos gazdasági modellre való átállás, a másodlagos alapanyaggyártással kapcsolatban a körforgás elvét alkalmazó megközelítés egyik fő célja a gazdasági növekedés szétválasztása az erőforrások felhasználásától, ezáltal az erőforrás-termelékenység javítása, a hulladékmennyiség csökkentése innovatív technológiák alkalmazása révén.

Másodlagos alapanyagok felhasználása, a körforgásos gazdaság egyre nagyobb hangsúlyt kap mind globálisan, mind az európai és a hazai gazdaságban. A másodlagos alapanyagok előállítása nagy gazdasági potenciállal bír, e téren a technológiák fejlesztése és az innovatív ötletek felhasználása nemcsak a versenyképességet és a hatékonyságot, hanem a környezet megóvását, a szennyezések visszaszorítását is támogatja.

Az elemzéshez tartozó ábrák elérhetők a csatolmányok között.