Elemzések

2022 őszének–telének, talán legnagyobb hullámverést kiváltó, belpolitikai vihara a 2022-es országgyűlési választásokra készülő ellenzéki pártok és más szervezetek kampányának, egyéb tevékenységének, illetve működésének a haza jogszabályok által tiltott – napjainkra már alapvetően bizonyítottnak tekinthető – külföldi anyagi támogatása kapcsán támadt. A tiltott kampány-, illetve pártfinanszírozás ügyében mind az érintettek részéről, mind a sajtóban, mind pedig a közvélemény egyéb fórumain számos információ, vélemény látott napvilágot az elmúlt hetek során. Az egyesült ellenzék volt miniszterelnök-jelöltje például, védekezését elsősorban arra próbálja alapozni, hogy a külföldi eredetű anyagi források valójában nem a választási kampányt, illetve az abban érdekelt ellenzéki pártok tevékenységét támogatták, hanem attól, illetve azoktól független egyéb „társadalmi célokat”, valamint eme célok mögött álló „civil szervezeteket”. Ezzel kapcsolatban a saját, Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület nevű csoportjára szokott előszeretettel hivatkozni, amely szervezet, illetve az általa végzett „társadalmi” tevékenység – szerinte – nem esett a kérdéses külföldi finanszírozási tilalom alá. Mivel a választáson „egyesült ellenzék” zászló alatt induló szervezetcsoport – a mostanra már ismertté váló tények fényében láthatóan nem véletlen módon – egyaránt tartalmazott politikai pártokat és „civil szervezeteket” is, a közvélemény szélesebb rétege számára talán nem teljesen áttekinthető módon keveredett össze a „pártpolitikai”, illetve a „civil” szféra és aktivitás. E kérdésben való tisztánlátást a magyarországi sajtó egy jelentős részének ezzel kapcsolatos tevékenysége sem segíti elő.

A magyarok jobban elismerik a klímaváltozást és annak hatásait, mint az európai átlag, ugyanakkor kevésbé aggódnak miatta. A termékek és szolgálatások, így biztosítások választásakor 41% fenntarthatóság fókusszal vásárol, azonban a befektetési szempontok rangsorában még hátul kullog a fenntarthatóság – derül ki a Századvég kutatásából, amit Hidvégi Áron vezérigazgató helyettes mutatott be a MABISZ konferenciáján.

Az amerikai politológus, akinek fő területe a nemzetközi viszonyok, 2018-ban jelentette meg könyvét, amely most magyarul A nagy téveszme címen látott napvilágot. A Századvég gondozásában kiadott könyv alcíme is beszédes: liberális álmok és nemzetközi realitások.

A Századvég meghívására Magyarországra érkezett John Mearsheimer amerikai politológus, a nemzetközi kapcsolatok szakértője, a realizmus képviselője. Mearsheimer professzor elmondta, hogy a háború negatív gazdasági hatásainak következtében még sok európai uniós tagállam követheti Magyarországot, és állhat a béke pártjára.

Hogyan befolyásolják a kedvező foglalkoztatási lehetőségek a gyermekvállalást? Kik rezonáltak eddig a családbarát kormányzati intézkedésekre és miért? Milyen javaslatcsomagokkal biztosítható a népesség fenntartása? Többek között ezekre a fajsúlyos kérdésekre keresték a választ a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya által szervezett online konferencián a szakértők.

A balliberális tömb vezető politikusainak nyilatkozataiban visszatérő elem a rezsicsökkentés magyar háztartásokra gyakorolt pozitív hatásainak megkérdőjelezése, a hatósági árak indokoltságának kétségbe vonása, továbbá annak sugalmazása, hogy a polgári kormány említett intézkedése révén a lakosság összességében hátrányosabb helyzetbe került. A baloldali erők miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter a közelmúltban „hatalmas átvágásnak” nevezte a rezsicsökkentést, majd a példáját követve több meghatározó balliberális politikus is hasonló gondolatokat fogalmazott meg. E fejleményekre tekintettel a Századvég – folytatva elemzéssorozatát, amelyben 2013-ig visszamenőleg feltárja és megcáfolja a rezsicsökkentéssel kapcsolatos félrevezető baloldali állításokat, megtévesztő kijelentéseket, illetve tévedéseket – utánajárt annak, hogy a rezsicsökkentési program milyen (pénzügyileg kifejezhető) következményekkel járt a magyar fogyasztókra nézve.

A kormány 2013-tól rezsicsökkentési programba kezdett, amelynek keretében hatósági szabályozással mérsékelte a lakosság közüzemi díjait. Elemzésünkben megvizsgáltuk, hogy a rezsiköltségek alakulása hogyan befolyásolta a magyar háztartások kiadásait 2005 és 2021 között. A számítások tanulsága, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhető megtakarítások mértéke 2021 év végére csaknem elérte az intézkedést megelőző időszak veszteségeit.

A balliberális miniszterelnök-jelölt az elmúlt időszakban többször kifejtette, hogy a polgári kormány által bevezetett – és 2013 óta töretlenül érvényesülő – rezsicsökkentés nem fenntartható. Márki-Zay Péter ezzel összefüggésben az „okos” illetve „valódi rezsicsökkentés” bevezetésének javaslatával állt elő, azt a látszatot keltve, hogy a baloldali pártok korábban hangoztatott rezsipolitikai elképzeléseihez képest más, újdonságnak tekinthető koncepciót képvisel. A jelek azonban arra mutatnak, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester által megfogalmazott, a rezsicsökkentést célzó kritikák szervesen illeszkednek abba a támadássorozatba, amit a balliberális tömb az elmúlt 9 évben folytatott a kormányzat említett intézkedése ellen. A Századvég új elemzéssorozatában – Márki-Zay Péter és balliberális szövetségesei napjainkban tett rezsipolitikai nyilatkozatainak tükrében – 2013-ig visszamenőleg feltárja és megcáfolja a rezsicsökkentéssel kapcsolatos félrevezető baloldali állításokat, megtévesztő kijelentéseket, illetve tévedéseket.

Márki-Zay Péter a rezsicsökkentett hatósági árak helyett piaci árakat vezetne be. Az intézkedés összesen 366 ezer forint többletkiadást okozott volna egy átlagos magyar családnak 2021-ben. A baloldal miniszterelnök-jelöltjének rezsipolitikája csaknem háromszorosára növelte volna az energiaszegénységet Magyarországon.

Márki-Zay Péter és baloldali szövetségesei plakátkampányba fogtak, melynek keretében többek között azt hirdetik, hogy „Orbán megy, rezsicsökkentés marad”. A balliberális kormányfőjelölt a Népszavának adott friss interjújában szintén rögzítette, hogy a „rezsicsökkentés marad”, továbbá határozottan tagadta és „kikérte magának”, hogy feloldaná a lakossági energiadíjak 2014-es befagyasztását. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó ígéretek szöges ellentétben állnak a baloldali tömb korábban hangoztatott rezsipolitikai elképzeléseivel, a Századvég közelebbről megvizsgálta Márki-Zayék „pálfordulásának” lehetséges hátterét.