Elemzések

2022 őszének–telének, talán legnagyobb hullámverést kiváltó, belpolitikai vihara a 2022-es országgyűlési választásokra készülő ellenzéki pártok és más szervezetek kampányának, egyéb tevékenységének, illetve működésének a haza jogszabályok által tiltott – napjainkra már alapvetően bizonyítottnak tekinthető – külföldi anyagi támogatása kapcsán támadt. A tiltott kampány-, illetve pártfinanszírozás ügyében mind az érintettek részéről, mind a sajtóban, mind pedig a közvélemény egyéb fórumain számos információ, vélemény látott napvilágot az elmúlt hetek során. Az egyesült ellenzék volt miniszterelnök-jelöltje például, védekezését elsősorban arra próbálja alapozni, hogy a külföldi eredetű anyagi források valójában nem a választási kampányt, illetve az abban érdekelt ellenzéki pártok tevékenységét támogatták, hanem attól, illetve azoktól független egyéb „társadalmi célokat”, valamint eme célok mögött álló „civil szervezeteket”. Ezzel kapcsolatban a saját, Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület nevű csoportjára szokott előszeretettel hivatkozni, amely szervezet, illetve az általa végzett „társadalmi” tevékenység – szerinte – nem esett a kérdéses külföldi finanszírozási tilalom alá. Mivel a választáson „egyesült ellenzék” zászló alatt induló szervezetcsoport – a mostanra már ismertté váló tények fényében láthatóan nem véletlen módon – egyaránt tartalmazott politikai pártokat és „civil szervezeteket” is, a közvélemény szélesebb rétege számára talán nem teljesen áttekinthető módon keveredett össze a „pártpolitikai”, illetve a „civil” szféra és aktivitás. E kérdésben való tisztánlátást a magyarországi sajtó egy jelentős részének ezzel kapcsolatos tevékenysége sem segíti elő.

A magyarok jobban elismerik a klímaváltozást és annak hatásait, mint az európai átlag, ugyanakkor kevésbé aggódnak miatta. A termékek és szolgálatások, így biztosítások választásakor 41% fenntarthatóság fókusszal vásárol, azonban a befektetési szempontok rangsorában még hátul kullog a fenntarthatóság – derül ki a Századvég kutatásából, amit Hidvégi Áron vezérigazgató helyettes mutatott be a MABISZ konferenciáján.

Az amerikai politológus, akinek fő területe a nemzetközi viszonyok, 2018-ban jelentette meg könyvét, amely most magyarul A nagy téveszme címen látott napvilágot. A Századvég gondozásában kiadott könyv alcíme is beszédes: liberális álmok és nemzetközi realitások.

A Századvég meghívására Magyarországra érkezett John Mearsheimer amerikai politológus, a nemzetközi kapcsolatok szakértője, a realizmus képviselője. Mearsheimer professzor elmondta, hogy a háború negatív gazdasági hatásainak következtében még sok európai uniós tagállam követheti Magyarországot, és állhat a béke pártjára.

Hogyan befolyásolják a kedvező foglalkoztatási lehetőségek a gyermekvállalást? Kik rezonáltak eddig a családbarát kormányzati intézkedésekre és miért? Milyen javaslatcsomagokkal biztosítható a népesség fenntartása? Többek között ezekre a fajsúlyos kérdésekre keresték a választ a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya által szervezett online konferencián a szakértők.

A balliberális tömb vezető politikusainak nyilatkozataiban visszatérő elem a rezsicsökkentés magyar háztartásokra gyakorolt pozitív hatásainak megkérdőjelezése, a hatósági árak indokoltságának kétségbe vonása, továbbá annak sugalmazása, hogy a polgári kormány említett intézkedése révén a lakosság összességében hátrányosabb helyzetbe került. A baloldali erők miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter a közelmúltban „hatalmas átvágásnak” nevezte a rezsicsökkentést, majd a példáját követve több meghatározó balliberális politikus is hasonló gondolatokat fogalmazott meg. E fejleményekre tekintettel a Századvég – folytatva elemzéssorozatát, amelyben 2013-ig visszamenőleg feltárja és megcáfolja a rezsicsökkentéssel kapcsolatos félrevezető baloldali állításokat, megtévesztő kijelentéseket, illetve tévedéseket – utánajárt annak, hogy a rezsicsökkentési program milyen (pénzügyileg kifejezhető) következményekkel járt a magyar fogyasztókra nézve.

A kormány 2013-tól rezsicsökkentési programba kezdett, amelynek keretében hatósági szabályozással mérsékelte a lakosság közüzemi díjait. Elemzésünkben megvizsgáltuk, hogy a rezsiköltségek alakulása hogyan befolyásolta a magyar háztartások kiadásait 2005 és 2021 között. A számítások tanulsága, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhető megtakarítások mértéke 2021 év végére csaknem elérte az intézkedést megelőző időszak veszteségeit.

A balliberális miniszterelnök-jelölt az elmúlt időszakban többször kifejtette, hogy a polgári kormány által bevezetett – és 2013 óta töretlenül érvényesülő – rezsicsökkentés nem fenntartható. Márki-Zay Péter ezzel összefüggésben az „okos” illetve „valódi rezsicsökkentés” bevezetésének javaslatával állt elő, azt a látszatot keltve, hogy a baloldali pártok korábban hangoztatott rezsipolitikai elképzeléseihez képest más, újdonságnak tekinthető koncepciót képvisel. A jelek azonban arra mutatnak, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester által megfogalmazott, a rezsicsökkentést célzó kritikák szervesen illeszkednek abba a támadássorozatba, amit a balliberális tömb az elmúlt 9 évben folytatott a kormányzat említett intézkedése ellen. A Századvég új elemzéssorozatában – Márki-Zay Péter és balliberális szövetségesei napjainkban tett rezsipolitikai nyilatkozatainak tükrében – 2013-ig visszamenőleg feltárja és megcáfolja a rezsicsökkentéssel kapcsolatos félrevezető baloldali állításokat, megtévesztő kijelentéseket, illetve tévedéseket.

Márki-Zay Péter a rezsicsökkentett hatósági árak helyett piaci árakat vezetne be. Az intézkedés összesen 366 ezer forint többletkiadást okozott volna egy átlagos magyar családnak 2021-ben. A baloldal miniszterelnök-jelöltjének rezsipolitikája csaknem háromszorosára növelte volna az energiaszegénységet Magyarországon.

Márki-Zay Péter és baloldali szövetségesei plakátkampányba fogtak, melynek keretében többek között azt hirdetik, hogy „Orbán megy, rezsicsökkentés marad”. A balliberális kormányfőjelölt a Népszavának adott friss interjújában szintén rögzítette, hogy a „rezsicsökkentés marad”, továbbá határozottan tagadta és „kikérte magának”, hogy feloldaná a lakossági energiadíjak 2014-es befagyasztását. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó ígéretek szöges ellentétben állnak a baloldali tömb korábban hangoztatott rezsipolitikai elképzeléseivel, a Századvég közelebbről megvizsgálta Márki-Zayék „pálfordulásának” lehetséges hátterét.

A különböző nemzetközi szervezetek és NGO-k által készített nemzetközi indexek egyre nagyobb publicitásnak örvendenek. Bár a gazdasági teljesítményt mérő mutatók (GDP, GNI) valódi hasznát számos kutatás és kutató megkérdőjelezi, a sokkal elvontabb fogalmakat és nehezen behatárolható területeket mérő indexek elfogadottsága (versenyképesség, demokrácia, politikai vezetés teljesítménye) lényegében nem megkérdőjelezett. Pedig megvizsgálva ezeket a mutatókat, sokkal aggályosabb részleteket találunk. Vitatható definíciós alapokon, eleve értékítéletet feltételező célok mentén, gyakorta szubjektív – és kevés elemszámú – szakértői véleményekre hivatkozva kapnak értékelést az egyes vizsgált országok. Ráadásul ezek a jelentések gyakran nem felelnek meg az alapvető tudományos követelményeknek, egyenesen rosszul használnak triviális fogalmakat. Ezek az indexek mégis érdemben képesek befolyásolni az egyes országok nemzetközi megítélését, az őket érintő gazdasági és politikai döntéseket. A Századvég Alapítvány legújabb elemzésében azt vizsgálta, mik lehetnek ezen indexek megalkotásának buktatói.