A hazai e-ügyintézési szolgáltatások megújításának egyik fontos állomásaként 2025. január 15-től kizárólag a kétfaktoros azonosítást biztosító Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgárság Programhoz (DÁP) kapcsolódó okostelefonos alkalmazás (DÁP alkalmazás) használható, az e-ügyintézési szolgáltatások igénybevételéhez. Ezzel egyidejűleg megszűnt a korábban széles körben elterjedt és használt azonosítási szolgáltatás, az Ügyfélkapu.
Az egyfaktoros, azaz felhasználónév és jelszó megadását igénylő Ügyfélkapus azonosítás fejlettebb technológiai megoldásokkal történt kiváltása mérföldkövet jelent a hazai e-ügyintézés történetében, hiszen nemcsak modernebb, a mai biztonsági elvárásokhoz jobban illeszkedő azonosítási megoldásokat érhetnek el a felhasználók, hanem az applikáción keresztül további kényelmi szolgáltatásokat is (pl. rendőri igazoltatáshoz szükséges dokumentumok, digitális aláírás, időpontfoglalás stb.) igénybe vehetnek.
A nagy jelentőségű fenti változásokra tekintettel a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága – a január 16-ai váltást követően – primer kvantitatív kutatást készített a felnőtt magyar lakosság körében 2025. január 30. és február 19. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdeztünk meg (CATI módszerrel) az e-ügyintézésben használatos azonosítási szolgáltatások területén bekövetkezett változásokról.
A primer kvantitatív kutatás eredményei
A felnőtt lakosság[1] kétharmadát érintette a váltás, azaz ennyien nyilatkoztak úgy, hogy e szolgáltatás megszűnését megelőzően rendelkeztek Ügyfélkapuval.
Az új azonosítási szolgáltatások közül a válaszadók 28 százaléka az Ügyfélkapu kivezetését megelőzően is használta már az Ügyfélkapu+ szolgáltatást, azaz több mint kétharmaduk (68 százalék) ezt a szolgáltatást 2025 januárját megelőzően nem vette igénybe.
DÁP mobilalkalmazással csak a megkérdezettek 9 százaléka rendelkezett az Ügyfélkapu januári kivezetését megelőzően.
A kutatás adatai azt is megmutatták, hogy az állami azonosítási szolgáltatásokat igénybe vevők közül hányan voltak, 2025. január 16-át megelőzően, akik az egyes megoldásokat párhuzamosan is használták (akár mindhármat), illetve az összes megoldástól távol maradtak. Az eredményeket a következő táblázat tartalmazza.
Az egyes azonosítási szolgáltatások használatának összefoglaló adatai
Azonosítási szolgáltatás | Kizárólag Ügyfélkapu | Ügyfélkapu és Ügyfélkapu+ | Ügyfélkapu és DÁP | Mindegyik | Egyik sem |
A felhasználók aránya |
35% |
22% | 4% | 5% |
30% |
Forrás: Századvég
Az ügyfélkapus azonosítás megszűnéséről és a helyébe lépő új szolgáltatások bevezetéséről a válaszadók 88 százaléka értesült. A változással kapcsolatos kommunikáció hatékonyságát jelzi, hogy az ezzel kapcsolatos információk olyanokhoz is eljutottak, akik egyik azonosítási megoldással sem rendelkeztek az adatfelvétel időpontjában.
Az e-ügyintézési szolgáltatások továbbfejlesztése szempontjából kardinális kérdés, hogy a felhasználók melyik újonnan felkínált azonosítási megoldás felé orientálódnak, ezért azt is megkérdeztük, hogy a két lehetőség közül melyiket választották, illetve melyiket tervezték választani[2] a felmérés időpontjában.
Azok között, akik értesültek az Ügyfélkapu megszűnéséről, az Ügyfélkapu+ szolgáltatást 45 százalék választotta, és további 10 százalék tervezte választani, vagyis 55 százalék tette le a voksát a pillanatnyilag egyszerűbbnek és kényelmesebbnek tűnő megoldás[3] mellett.
A DÁP alkalmazást az Ügyfélkapu+-hoz képest számottevően kevesebb felhasználó találta vonzó alternatívának: a váltás szükségességéről információval rendelkezők valamivel több mint negyede (27 százalék) választotta (14 százalék), illetve tervezte választani ezt a megoldást (13 százalék). Ennek részben az lehet az oka, hogy a DÁP alkalmazás regisztrációjához fel kell keresni egy Kormányablakot, míg az Ügyfélkapu+ esetében erre nincs szükség. Az érintettek közel kétharmada tehát eddig sem választotta és a jövőben sem tervezi választani a DÁP alkalmazással történő azonosítást.[4]
A felmérés során azt is megkérdeztük, hogy a válaszadók az átállással összefüggő ügyekben felkeresték-e a 1818-as hívószámon elérhető Kormányzati Ügyfélvonalat.
Az adatok szerint a felhasználók alig 5 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, közel kétharmaduk (63 százalék) viszont annak ellenére sem, hogy ismeri ezt a szolgáltatást, további 29 százalék pedig nem is ismeri a közigazgatási ügyintézéssel kapcsolatos kérdésekben felvilágosítást és ügyintézési lehetőséget is éjjel-nappal biztosító állami szolgáltatást.
A 1818 szolgáltatásait igénybe vevő, az összes megkérdezett mindössze 5 százalékát képviselő 45 fős csoport tagjainak többsége (69 százalék) inkább vagy teljes mértékben elégedett volt a Kormányzati Ügyfélvonal szakmai felkészültségével, és csupán 12 százalékuk értékelte legfeljebb elégségesre annak szolgáltatásminőségét.
Az átállás technikai részleteinek és egyszerűségének megítélése megosztotta a válaszadókat.[5] A többség (55 százalék) inkább vagy teljesen elégedett volt a folyamat egyszerűségével, illetve technikai részleteivel, ám csaknem ötödük (19 százalék) legfeljebb elégségesre, míg közel negyedük (24 százalék) közepesre értékelte a váltásnak ezt a dimenzióját.
Még erőteljesebben polarizálódtak a vélemények a kormányzati tájékoztatás minőségével kapcsolatban: az érdemi választ adók kisebbsége (40 százalék) értékelte ezt a dimenziót legalább 4-esre, míg ötödük legfeljebb kettes, további ötödük pedig hármas osztályzatot adott a kormányzati tájékoztatás színvonalára.[6]
Utoljára azt szerettük volna megtudni az érintettektől, hogy egy 1-től 5-ig terjedő skálán értékelve, mennyire elégedettek az új azonosítási szolgáltatásokkal attól függően, hogy melyiket választották.
Az Ügyfélkapu+ szolgáltatást már használó (a teljes sokaság 45 százalékát alkotó) válaszadók 63 százaléka inkább vagy teljes mértékben elégedett ezzel a szolgáltatással, 17 százalék foglalt el semleges pozíciót, és csak minden tizedik érintett volt inkább vagy teljes mértékben elégedetlen az Ügyfélkapu+-szal.
A DÁP alkalmazást már használó (a teljes sokaság 14 százalékát kitevő) válaszadók 60 százaléka inkább vagy teljes mértékben elégedettnek vallotta magát az applikációval, 20 százalék közepesre értékelte azt, további 8 százaléknak pedig inkább vagy egyáltalán nem nyerte el tetszését az alkalmazás.
Primer kvantitatív lakossági kutatás
Mintavételi időszak: 2025. január 30. és február 19.
Kiválasztás módszere: Rétegzett valószínűségi mintavétel
Minta: 1000 felnőttkorú személy
Adatfelvétel: CATI (Computer Assisted Telephone Interview)
Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
[1] Ügyfélkaput regisztrálni bármely természetes személy, állampolgárságtól függetlenül jogosult volt (https://magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=8b6471d4-7062-4921-8424-b7682856b114), így a mintában a 18 évnél fiatalabb, de Ügyfélkapuval rendelkező felhasználók nem szerepelnek.
[2] Noha a felmérés a február 15-ei határidőt követően készült, az érintetteknek e határnapot követően is volt lehetőségük választani a két új lehetőség között.
[3] A DÁP alkalmazás regisztrációjához az esetek többségében fel kell keresni egy Kormányablakot is.
[4] Az alternatívaként felkínált azonosítási szolgáltatások közül Ön melyiket tervezi választani, illetve választotta? kérdés esetén a „C” opciónál a „Nem választotta és nem is tervezi” válaszlehetőséget ajánlottunk fel, de külön nem kérdeztünk rá a „Nem is tervezi” lehetőségre.
[5] Csak azokat kértük értékelésre, akik már döntöttek egyik és/vagy másik megoldás használata mellett.
[6] Az eredményt valamelyest torzíthatja, hogy ezt a kérdést a teljes mintának feltettük.