digitalizáció

Noha mind a hazai felnőtt korú lakosság, mind a kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok többsége rendelkezik mesterséges intelligencia (MI) megoldásokat integráló digitális eszközökkel (pl. okostelefon, asztali PC, laptop), illetve szolgáltatásokkal (mobilinternet, vezetékes internet-előfizetés), továbbá a többség rendszeresen vesz is igénybe MI-alapú online szolgáltatásokat, csupán minden negyedik lakossági és minden harmadik vállalati felhasználó vallotta magát inkább vagy kifejezetten tájékozottnak ezen a téren – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2024 első félévében végzett kutatásból.

Miközben a hazai digitális gazdaság hozzáadott érték (GVA) alapján számított súlya a nemzetgazdasági GVA 18 százaléka körül stagnált az elmúlt években, addig foglalkoztatási súlya az előzményi kutatás óta több mint negyedével nőtt. A digitális gazdaság összesen mintegy 935 ezer munkavállalónak biztosított közvetlen vagy közvetett megélhetést 2022-ben, ami a magyar foglalkoztatottak 19,9 százalékát jelentette abban az évben. Egy technológia-vezérelt fejlődési pálya megvalósulása további erőteljes lökést adhatna a hazai digitális gazdaságnak, 2030-ig közel 1500 milliárd forinttal növelve annak GVA-termelő képességét, amivel hazánk az Európai Unió technológiai értelemben legfejlettebb országai közé kerülne – derül ki abból a kutatásból, amely a Századvég és az IVSZ együttműködésében a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából készült 2024 nyarán.

Évről évre markánsan nő hazánkban a mobilinternet-felhasználók száma mind a lakossági, mind a vállalati felhasználók körében, közülük pedig egyre többen térnek át az 5G-technológia használatára. A korábban számos negatív hiedelem által övezett 5G társadalmi megítélése is számottevően javult az elmúlt években, a felhasználók döntő többségben semleges vagy kedvező benyomásokról számoltak be – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2024 első félévében végzett kutatásból.

A Századvég április 30-án konferenciát tartott Budapesten, a Larus Étterem és Rendezvényközpontban. A rendezvényen a választáskutatási állásról napjainkban, a szakembereket érő kihívásokról és a pálya jövőjéről is szó esett. A magyarországi választáskutató szakma talán soha nem állt annyi nehéz és sokrétű kihívás előtt, mint manapság. Csökken a válaszadási hajlandóság, egyre hevesebbek a kampányok, átpolitizálódott a közvélemény-kutató szakma. Mi, a Századvégnél úgy gondoljuk, hogy ilyen időkben különösen fontos, hogy a szakma megossza és megvitassa egymással a legfontosabb dilemmákat. Ráadásul ezek a kérdések az önkormányzati és európai parlamenti választások közeledtével nemcsak a szakma, hanem a választópolgárok számára is relevánsak lehetnek.

Az eddig elsősorban a fenntarthatóság és a klímavédelem kontextusában értelmezett körforgásos gazdaság egyre inkább beépül a nemzetgazdaságok és a vállalkozások hatékonysági és versenyképességi megfontolásai közé, ami által kritikus jelentőségű tényezővé válik, hogy az érintett szereplők milyen mértékben alkalmazzák a digitális megoldásokat – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2023. év végén végzett kutatásból.

A víznek az ökológiai, társadalmi és gazdasági rendszerek megfelelő működésében betöltött létfontosságú szerepével kapcsolatban globális egyetértés van, ezért kiemelt fontosságú, hogy a víziközmű-ágazat egészében – a vízkészletek védelmétől kezdve a vízszolgáltatásokig bezárólag –, minél szélesebb körben terjedjenek el a modern digitális technológiák. E megoldások térnyerésének elengedhetetlen feltétele a digitalizációs szempontok érvényesítése a forrásallokációs, beruházási és fejlesztési döntésekben, illetve a takarékos és tudatos ipari és lakossági felhasználói gyakorlatban – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2023. év végén végzett kutatásból.

A Századvég konferenciát tartott napjaink egyik legaktuálisabb témájáról, a szólásszabadságról. A Szólásszabadság Konferencia fő kérdése az volt, hogy „Van-e még szólásszabadság?”.  Az eseményen neves hazai és külföldi szereplők osztották meg gondolataikat a résztvevőkkel olyan témákat érintve, mint a gyűlöletbeszéd, a vélemény- és a sajtószabadság, az internet befolyása a szólásszabadságra, vagy éppen, hogy hogyan nehezíti Brüsszel a magyar közbeszédet.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. szervezésében harmadik alkalommal került sor a Vidék Konferenciára. A már hagyománynak tekinthető konferencia, mint minden évben, most is azt a célt tűzte ki maga elé, hogy átfogó képet adjon a vidéki társadalom és gazdaság aktuális állapotáról, valamint lehetőséget biztosítson a vidéki életet és gazdaságot támogató kormányzati-szakpolitikai célok bemutatására. A konferencia fő üzenete a következőképpen foglalható össze: a vidék felemelkedéséhez a vidék élhetőségének fejlesztése a legfontosabb szempont.

A világban végbemenő technológiai fordulat, a digitalizáció és automatizáció lendületes térhódítása, a demográfiai változások, a COVID-19 pandémia, illetve az e jelenségekkel összefüggésben is egyre inkább elterjedő rugalmas és atipikus foglalkoztatási formák alapjaiban változtatják meg a munkavégzés jövőbeni formáit – s így az egyes munkakörökkel kapcsolatos munkaerőpiaci elvárásokat. Az érintett munkaerőpiaci elvárások közül egyre hangsúlyosabb helyen szerepelnek az ún. transzverzális készségek, olyan kompetenciák (pl. önálló tanulásra való képesség, együttműködés, kritikus gondolkodás, digitális kompetenciák stb.), amelyek lehetővé teszik a munka változó világához történő gyors és rugalmas alkalmazkodást. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális üzletága által 2022. harmadik negyedévében, illetve 2023. első felében a munkaadók és munkavállalók, illetve a teljes népesség körében a jövő munkahelyeivel kapcsolatos várakozásokról készített kutatás örömteli eredménye, hogy bár eltérő hangsúlyokkal, de mind a magyarországi munkaadók, mind a munkavállalók éppen e készségek meglétét tartották leginkább fontosnak a jövő sikere szempontjából.

A kisebb települések megtartó erejének erősítéséhez, illetve a modern vidéki életmód elterjedéséhez elengedhetetlenül szükséges a korszerű technológiai megoldások elérhetősége (és igénybevétele). Ez egyszerre jelenti a nagy sávszélességet biztosító digitális infrastruktúra rendelkezésre állását, valamint a digitális megoldások használatához szükséges készségek és képességek meglétét a lakosság és a vállalkozások körében, illetve a korszerű és felhasználóbarát központi és helyi digitális közszolgáltatások elérhetőségét. A nemzetközi összehasonlító elemzések szerint Magyarország jól teljesít a szélessávú szolgáltatások elérhetősége és használata területén, ugyanakkor a digitális kompetenciák, a vállalkozások digitális felkészültsége, illetve a digitális közszolgáltatások igénybevétele terén az uniós átlag alatt szerepel. Az infrastruktúra területén megszerzett pozíciók megőrzése és erősítése, illetve a digitális ökoszisztéma egyéb területeinek összehangolt fejlesztése elengedhetetlen annak a célkitűzésnek az eléréséhez, hogy hazánk 2030-ra digitális felkészültség tekintetében az európai élvonalba kerüljön. Kelemen Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. üzletág-vezetőjének írása.

A vezetékes szélessávú szolgáltatások elérhetősége és használata továbbra is az uniós átlag feletti Magyarországon, és számottevően bővült a digitális közszolgáltatások kínálata és igénybevétele is – derül ki az uniós tagországok digitális fejlettségét mérő Digital Economy and Society Index (DESI) közelmúltban nyilvánosságra hozott 2022-es jelentéséből. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. szakértőinek számításai szerint a jelenlegi növekedési ütemek mellett hazánk – egy kivétellel – időben teljesíteni tudja az EU Digitális Iránytű stratégiájában megfogalmazott célkitűzéseket, azonban a hazai digitalizációban az áttörésre még várni kell.

A nemzetközi összehasonlító elemzések szerint Magyarországon az uniós átlaghoz képest alacsony a munkavállalók digitális felkészültsége, a hazai kis- és közepes vállalkozások körében pedig a nemzetközi átlag alatti a digitális technológiák integráltsága. Ennek ellenére egyes ágazatokban – jellemzően a nemzetközi hátterű és hazai nagyvállalatok jelenlétének, és az általuk meghatározott termelési láncoknak köszönhetően – viszonylag kiterjedt a korszerű technológiai megoldások használata, ám egyik vizsgált ágazat esetében sem tartozunk a nemzetközi élvonalba a digitális technológia adaptációját tekintve – derül ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által végzett kutatásból. A projekt feladata az volt, hogy felkutassa azokat a gazdasági ágazatokat, amelyek már jelenleg is széles körben alkalmaznak a termelési értékláncban innovatív technológiákat, illetve amelyekben a nemzetközi tapasztalatok alapján az érintett technológiák tudatos alkalmazása jelentős versenyképességi tényezővé válhat.

Az innovatív technológiát képviselő digitális megoldások (robotizáció, automatizáció, Ipar 4.0 alkalmazások, mesterséges intelligencia, big data, stb.) a járműipar, az energetikai szektor, illetve a pénzügyi ágazat nagyvállalatai körében ma már a mindennapi működés szerves részét képezik, nagymértékben járulva hozzá az érintett vállalkozások versenyképességének, termelékenységének növekedéséhez. A hazai kis- és közepes vállalkozások közül viszont jobbára csak a nagy termelési láncokba bekapcsolódni képes cégek követnek hasonló stratégiát – a digitális technológia vállalati integráltságának hiánya a hazai kkv-k versenyképességének egyik fontos korlátja - derül ki a Századvég által készített kutatásból.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. Digitális Üzletága 2021 februárjában aktualizálta az előző év második felében készített átfogó elemzését a magyarországi digitális ökoszisztéma fejlesztésére a következő tervezési időszakban várhatóan rendelkezésre álló európai uniós forrásokról.