Európai Unió

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. idén negyedik alkalommal szervezte meg a Vidék Konferenciát. Az idei rendezvény hazánk uniós elnöksége kapcsán különös jelentőséggel bír, hiszen a belföldi ügyek európai kontextust is kapnak. A rendezvény hatalmas érdeklődés mellett zajlott, a budapesti eseményen több mint háromszázan vettek részt, akik a vállalati, kormányzati, és civil szektort képviselték.

A könyv szerzői és a meghívott szakértők közösen mutatták be a tanulmánykötetet, amellyel idén is folytatódik az a misszió, amit négy évvel ezelőtt, az első Századvég Riport-kötet összeállítása során fogalmaztak meg: a mai Magyarország legfontosabb kihívásai és problémái kapcsán készítenek adatalapú, tudományos szempontoknak megfelelő, ugyanakkor közérthető elemzéseket.

Június végén az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján a tagállami állam- és kormányfők Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke mandátumának meghosszabbítását javasolták, az Európai Parlament pedig várhatóan az alakuló ülésén, a július 15-i héten erősítheti meg a német politikus jelölését. A Századvég e fejleményekre tekintettel – a Bizottság 2019. december 1-i hivatalba lépésétől a 2023. december 31-ig terjedő időszakot felölelve – értékelte és elemezte Ursula von der Leyen tevékenységét.

Brüsszel a tarifatámogatások azonnali kivezetésére szólította fel az uniós tagállamokat, pedig azok megszüntetése súlyos társadalmi következményekkel járna. Az energiaválság nem ért véget, így azok az országok, amelyek nem védik a lakosságot a piaci áraktól, súlyos energiaszegénységi problémákkal szembesülnek – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.

Az utóbbi hónapok politikai nyilatkozataiból egyértelműen megállapítható, hogy a védelmi ipar Európa-szerte és uniós szinten is ugrásszerű fejlődés előtt áll. E folyamatot megalapozó intézkedésként 2024. március 5-én az Európai Bizottság az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével közös nyilatkozatban megjelentette az Európai Unió első Védelmi Ipari Stratégiáját (European Defence Industrial Strategy – EDIS), amely 2035-ig fogalmazza meg a Bizottság hosszú távú vízióját, a védelmi ipari kérdések uniós szintű kezelését, az uniós intézmények szerepét és a tagállamok mozgásterét illetően.

Az elmúlt években Dániát szigorú bevándorlási törvényei és proaktív integrációs kezdeményezései egyedülállóvá tették a nyugat-európai EU-tagországok között. Az egyik egyedi vonás, amely megkülönbözteti Dániát, a migrációval járó negatív következmények, mint például a „gettók” létezésének hivatalos elismerése, amelyek a kormány által a „gettólistákon” kijelölt, bevándorlók által lakott területek.

10-ből 6 uniós polgár nem ért egyet az új migrációs paktummal, amely lehetővé teszi, hogy tagállami beleszólás nélkül telepítsenek be illegális migránsokat az Európai Unió tagállamaiba – derül ki a Századvég legújabb Európa Projekt-kutatásából.

Az Európai Parlament és Tanács elfogadta a Bizottság javaslatát, amely értelmében 2040-ig ki kell vezetni a fosszilis tüzelésű kazánokat az épületek fűtéséből az EU-ban. Az uniós polgárok többsége nem ért egyet a döntéssel – derül ki a Századvég kutatásából.

Az európai polgárok többsége nem ért egyet az ukrán termények környezetvédelmi és importszabályozásának lazítására vonatkozó brüsszeli törekvésekkel – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.

Míg az Európai Unió polgárainak 59 százaléka harcolna a hazájáért a saját országa területén, az országhatárokon kívül alig több mint a negyedük (27 százalékuk) ragadna fegyvert. Sőt, ha uniós országok katonáinak ukrajnai szerepvállalásáról van szó, elsöprő elutasítottság látható (69 százalék)– állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.

A Századvég 2016 óta készít nemzetközi közvélemény-kutatásokat azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat 2024-es felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A kutatás fő témái az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos kérdések, illetve az Izrael–Hamász között zajló fegyveres konfliktus. Valamint a témák között szerepel többek között a társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió tevékenységeinek megítélése, az energiaárak alakulása és az energiapolitika, a média, a vallási hovatartozás és a migrációhoz való viszony feltérképezése. A kutatás eredményeit 2024. május 7-én a Várkert Bazárban rendezett Európa a háború árnyékában című konferencia keretein belül tárták fel több neves szakmai és közéleti szereplő részvételével.

A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján az uniós polgárok csaknem kétharmada aggasztónak találja, hogy több mint másfél év után még mindig nincs érdemi eredménye az Európai Unió kritikus infrastruktúrája ellen elkövetett, történelmi léptékű támadással kapcsolatos vizsgálatoknak.

Az európai polgárok többsége nem ért egyet a belső égésű motorokkal szerelt gépjárművek 2035-ig történő betiltásával – derül ki a Századvég legújabb Európa Projekt-kutatásából.

Nincs olyan európai ország, ahol a többség katonák küldésével támogatná Ukrajnát – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásából. A felmérés alapján készült elemzés annak kapcsán tárta fel az európai közvélemény álláspontját az ukrajnai harctéri szerepvállalásról, hogy Emmanuel Macron francia elnök több nyilatkozata keretében is az európai országok katonai beavatkozásának szükségességét sugalmazta a háborúban álló Ukrajnában.

A Századvég konferenciát tartott napjaink egyik legaktuálisabb témájáról, a szólásszabadságról. A Szólásszabadság Konferencia fő kérdése az volt, hogy „Van-e még szólásszabadság?”.  Az eseményen neves hazai és külföldi szereplők osztották meg gondolataikat a résztvevőkkel olyan témákat érintve, mint a gyűlöletbeszéd, a vélemény- és a sajtószabadság, az internet befolyása a szólásszabadságra, vagy éppen, hogy hogyan nehezíti Brüsszel a magyar közbeszédet.

A magyar lakosság közel háromnegyede (72 százaléka) ellenzi Ukrajna mihamarabbi felvételét az Európai Unióba – derül ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében az elutasítottság hónapról hónapra erősödik 2023 szeptembere óta.

A Hamász fegyveresei október 7-én terrortámadást hajtottak végre Izrael ellen, amely több mint 1400, többségében civil áldozatot követelt. A palesztin terrorszervezet akciójára válaszul Izrael katonai hadműveletet indított a Gázai övezetben, melynek célja a Hamász infrastruktúrájának megsemmisítése. Ezzel párhuzamosan számos nyugat-európai nagyvárosban zajlottak – antiszemita megnyilvánulásoktól sem mentes – tömegdemonstrációk Palesztina vagy a Hamász mellett. A Századvég e fejleményekre tekintettel feltérképezte az Izrael–Hamász konfliktussal kapcsolatos lakossági attitűdöket.

Brüsszel 50 milliárd eurót kér a tagállamoktól Ukrajna további finanszírozására. A javaslat nemcsak jelentős anyagi terheket róna az EU teljes lakosságára, de lehetővé tenné a fegyveres konfliktus elhúzódását is. Az európai uniós polgárok szerint azonban a feleket inkább rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra és a háborúnak azonnal véget kellene vetni.