Európai Unió

Svédország, az egykori „humanitárius mintaállam” mára saját migrációs politikájának áldozatává vált: a lakosság harmada már nem etnikailag svéd, 59 no-go zóna működik az országban, valamint Európában itt a legmagasabb a bandaerőszak miatti halálozások száma Albánia után. A svéd kormány 2023-ban kénytelen volt radikálisan megváltoztatni politikáját, a menedékkérők számát 163 ezerről 9 ezerre csökkentve, miközben 34 ezer dolláros támogatást kínál azoknak, akik önként térnek haza.

A Tisza beemelte programjába Brüsszel orosz energia tiltására vonatkozó célkitűzését. Az intézkedés minden magyarnak súlyos költségeket okozna, így azt a teljes felnőtt lakosság kétharmada elutasítja. A tiltás azonban megosztja a politikai táborokat: míg a Tisza-szimpatizánsok 59 százaléka támogatja, a Fidesz-KDNP szavazóinak 96 százaléka elutasítja a lépést.

A Tisza megszorító csomagja súlyos megélhetési problémákat okozna. A párt intézkedései radikálisan csökkentenék a háztartások bevételeit, miközben növelnék a költségeiket. Egy átlagkeresetű magyar nettó jövedelme havi 129 ezer forinttal; 475 ezerről 346 ezer forintra csökkenne.

A magyar mezőgazdaság hosszú évek óta jelentős átalakuláson megy keresztül: földstruktúra-változás, birtokméret-eloszlás, gazdálkodói generációk elöregedése. Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta a hazai agrárszektor fokozottan integrálódott az uniós szabályozásokba, támogatási rendszerekbe és piaci mechanizmusokba, ugyanakkor a generációváltás kérdése továbbra is az ágazat kritikus kihívásai közé tartozik. A birtokméret és a gazdastruktúra életkor szerinti vizsgálata lehetővé teszi annak feltárását, hogy a fiatalabb és idősebb gazdálkodók között milyen különbségek mutatkoznak, és ezek milyen hatással vannak a mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntarthatóságára. Az európai mezőgazdaság egyik sarkalatos pontjaként jelenik meg a gazdálkodói társadalom elöregedése. Ezzel a kihívással Magyarországnak is szembe kell néznie, így érdemes vizsgálni, hogy uniós viszonylatban milyen pozíciót foglalunk el, hogyan alakul a birtokméret a fiatalabb és idősebb generációk körében, milyen jó gyakorlatok segítik vagy éppen akadályozzák a változást.

Kiszivárgott, hogy kormányra kerülése esetén a Tisza súlyos megszorításokba kezdene. A párt megemelné a személyi jövedelemadókat, eltörölné az adókedvezményeket és betiltaná az orosz energiahordozókat. A magyarok a Tisza-csomag valamennyi elemét nagy arányban elutasítják – derül ki a Századvég felméréséből.

Magyar Péter bejelentette, hogy – Brüsszel kérésének megfelelően – kitiltaná az orosz olajat és gázt Magyarországról. Az intézkedés a magyar családok áram- és gázszámláit a jelenlegi három és félszeresére növelné. A rezsiköltségek emelkedése évi több, mint fél millió forint extrakiadást jelentene egy átlagos háztartásnak.

Miközben az amerikai-kínai kereskedelmi háború árnyékában a brüsszeli döntéshozók folytatják a Kínától való távolodás politikáját, valamennyi uniós tagállamban 50 százalék feletti azoknak az aránya, akik szerint az Európai Uniónak mind az Egyesült Államokkal, mind Kínával békés gazdasági együttműködésre kellene törekednie – ez derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.

A nukleáris energiát támogatók aránya 17-ről 42 százalékra nőtt, az elutasítóké pedig 44-ről 17 százalékra csökkent 2016 és 2025 között az EU-ban. A technológia megítélése hazánkban az egyik legkedvezőbb: a magyarok kétharmada szerint az atomerőműveknek meghatározó szerepet kell biztosítani az energiamixben.

Az európai polgárok 80 százaléka szerint a kontinens stagnál vagy hanyatlik. A borúlátó attitűd leginkább az egyre fokozódó megélhetési válsággal magyarázható: minden harmadik uniós lakos számára gondot okoz a mindennapi megélhetés és csaknem felük nem tudna fedezni egy nagyobb összegű, váratlan kiadást. A tagállamok között nagy különbségek vannak: míg Görögországban és Lettországban a relatív többség nehezen él meg, Hollandiában és Magyarországon a lakosság háromnegyede képes kijönni a jövedelméből.

A Századvég Alapítvány 2025. június 2-án rendezte meg az „Átalakuló világrend: európai kérdések és válaszok” című konferenciát, amelynek célja az volt, hogy feltárja az Európai Unió előtt álló kihívásokat és a globális geopolitikai átrendeződés hatásait. Az eseményen bemutatták a Századvég Európa Projekt-kutatásának 2025-ös eredményeit is, amelyek rávilágítottak az európai polgárok aktuális problémáira és aggodalmaira.

Az Ukrajna uniós felvételéhez szükséges egyhangúság helyett 11 európai uniós tagország közvéleménye ellenzi a hadviselő ország gyorsított csatlakozását. Ukrajna mielőbbi felvételét az európai közösségbe több szomszédos, illetve környező országban (Magyarország, Szlovákia, Csehország), valamint Németországban és Franciaországban – vagyis az Európai Unió két legnépesebb tagállamában – sem támogatja a lakosság többsége – ez derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásának legújabb, 2025-ös eredményeiből.

Miközben az európai politikai elit háborús- és fegyverkezési lázban ég, 2025-ben az ukrajnai fegyverszállításokat már több európai polgár ellenzi (49 százalék), mint amennyi támogatja (44 százalék), valamint Ukrajna katonai csapatok küldésével történő megsegítését az uniós megkérdezettek 67 százaléka elutasítja – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.

Az európaiak 22 százaléka képtelen megfelelően felfűteni otthonát, 26 százalékával pedig az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni közüzemi díjait. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország érintettsége mindkét mutatóban a legalacsonyabb az EU-tagállamai között. Az orosz energia tiltására vonatkozó brüsszeli terv azonban veszélybe sodorná a programot, aminek súlyos társadalmi következményei lennének.

Az Európai Bizottság egy új intézkedés keretében teljesen megtiltaná az uniós tagállamoknak, hogy orosz energiahordozókat vásároljanak. A Századvég felmérése szerint a magyarok 70 százaléka elutasítja a brüsszeli törekvést és 55 százalékuk úgy véli, hogy a terv tönkretenné hazánk gazdaságát.

Bár ritkán kerül a figyelem középpontjába, a biológiai hadviselésnek van egy kevésbé ismert, ám stratégiailag kiemelt dimenziója, ami az élelmiszer-termelést veszi célba. Az éghajlatváltozás, az élelmiszerválságok és a geopolitikai feszültségek baljós együttállása okán egyre inkább felértékelődik az agrárium biztonságpolitikai jelentősége. A mezőgazdaság stabil működése így már nem csupán egy a számtalan gazdasági kérdés közül, hanem a nemzetek és a szövetségi rendszerek társadalmi és politikai stabilitásának alapja. Egy potenciális biológiai támadás a releváns ellátórendszerek ellen akár teljes egészében megbéníthatja az adott társadalmat, aláásva ezzel annak védelmi képességeit is. Ezzel tisztában volt a hidegháború két szembenálló szuperhatalma is, így titkos programok keretében mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok aktívan foglalkozott a kérdéssel ebben az időszakban. Bár az ideológiák végső, fegyveres összecsapása elmaradt, a kiterjedt fegyverkezési programok, beleértve azokat a doktrínákat is, amelyek az ellenfél mezőgazdaságának és élelmiszeriparának megbénítását célozták, mára jórészt feledésbe merültek. Felmerül azonban a kérdés: vajon visszatérhet-e ez a hidegháborús logika napjainkban, az új blokkosodás árnyékában?

Brüsszel egy új intézkedés keretében megtiltaná az orosz energiahordozók behozatalát az Európai Unióba. A Századvég becslése alapján a kieső gázmennyiség kétszeres áremelkedést és növekvő volatilitást idézne elő az európai gáztőzsdéken, ami tovább rontaná az EU versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal növelné. A megemelkedett terhek mellett a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna, így a magyar családok fűtési költsége a jelenlegi három és félszeresére nőne, ami átlagosan évi csaknem félmillió forint többletkiadást jelentene.