háború

Ahogy Iránban fokozódnak a társadalmi zavargások, és egyre valószínűbbé válik egy második izraeli-iráni háború kitörése, Irán és a síita-szunnita hatalmi harcok a Közel-Keleten újra a figyelem középpontjába kerültek a regionális és globális politikában. Az első iráni–izraeli háború (2025. június 13–24.) gyengítette az iráni rezsimet, de nem veszélyeztette annak fennmaradását, különösen a ballisztikus rakétáinak arzenálját. Irán második stratégiai eszköze – a rakétákon túl – a libanoni, iraki és jemeni síita milíciák, amelyek szintén túlélték a 2025-ös támadásokat, és továbbra is szerepet játszhatnak a régió hatalmi harcaiban. Először is meg kell értenünk a szunnita-síita megosztottságot, annak hátterét és mai szerepét a közel-keleti geopolitikában, valamint azt, hogy ez hogyan befolyásolja a jelenlegi síita-szunnita hatalmi küzdelmeket a Közel-Keleten. Ezután ennek fényében megvitatjuk Irán ambícióit, és azt, hogy kit veszélyeztet Irán terjeszkedése. Végül pedig megvizsgáljuk az iráni rezsimváltás lehetőségeit. Az Egyesült Államok és Izrael nem az egyetlen országok, amelyek támogatják az iráni rezsimváltást; olyan országok is profitálnának belőle, mint Törökország, Azerbajdzsán és a szunnita arab államok (az Öböl-menti államok, Jordánia és Szíria). Az Egyesült Államok számára egy Irán elleni háború vagy rezsimváltás, ha bekövetkezne, az USA-t a régió egyetlen jelentős szereplőjévé tenné, és így minimalizálná az orosz-kínai tengelynek az olajra és a közel-keleti politikára gyakorolt hatását.

Brüsszel már 2027-ben – a csatlakozási feltételek teljesítése előtt – felvenné Ukrajnát az EU-ba. A Századvég friss kutatása alapján, az uniós polgárok háromnegyede elutasítja a kezdeményezést. Többségüket aggasztja, hogy Ukrajna integrációjával romlana az uniós gazdák helyzete, nőne a bűnözés, gyengülne az élelmiszerbiztonság és csökkennének a fejlesztési források.

Egy uniós dokumentum szerint Ukrajna újjáépítésére egy 800 milliárd dolláros terv készül. A program nem tartalmazza a fegyverkezésre elkülönített összegeket, erre Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata alapján további 700 milliárd dollárt szánna az EU. A következő évekre vonatkozó, összességében 1500 milliárd dolláros finanszírozási csomagból az uniós elosztási elv alapján, Magyarországra 5652,9 milliárd forintnyi összeg jutna az elkövetkező években, ami egy átlagos magyar háztartásra vetítve 1,4 millió forintos terhet jelentene.

Noha a brüsszeli elit a fegyverszállítmányok fokozását szorgalmazza és katonákat küldene Ukrajnába, az európai polgárok nem értenek egyet a törekvésekkel. A Századvég új kutatása alapján, az előbbit az uniós lakosság 51 százaléka, az utóbbit 69 százaléka elutasítja.

Miután Brüsszel háborús készülődése új szintre emelkedett, a Tisza Párt felvetette a sorkatonaság visszaállításának lehetőségét. A lépés jelentős társadalmi ellenállásba ütközik: a magyarok 80 százaléka elutasítja az intézkedést.

Az Egyesült Királyság 2025-ben ismét Európa legfőbb migrációs célpontjává vált, válsággal tetézve a Munkáspárt kormányzásának biztonsági és gazdasági téren nyújtott gyenge teljesítményét. Az illegális bevándorlás növekedésére vonatkozó legfrissebb statisztikák ismertetését követően bemutatjuk az okokat, valamint a megoldást célzó intézkedéseket és ezek valószínűsíthető hatását mind az Egyesült Királyságra, mind Európára.

Az izraeli-iráni konfliktus túlnőtte a regionális kereteket: ma már a globális gazdasági folyosók, az energiabiztonság és a nagyhatalmak közötti verseny tétjévé vált. A 12 napos júniusi háború után Irán gyengült, de továbbra is kulcsszereplő marad a BRICS-ben és Kína gazdasági terjeszkedésében. Azonban a június 24-i tűzszünet ellenére a konfliktus messze nem zárult le. Netanjahu kormánya már a következő támadási hullámra készül, miközben Trump adminisztrációja diplomáciai úton próbálja rábírni Teheránt a nukleáris program feladására.

Miközben az amerikai-kínai kereskedelmi háború árnyékában a brüsszeli döntéshozók folytatják a Kínától való távolodás politikáját, valamennyi uniós tagállamban 50 százalék feletti azoknak az aránya, akik szerint az Európai Uniónak mind az Egyesült Államokkal, mind Kínával békés gazdasági együttműködésre kellene törekednie – ez derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.

A Századvég Alapítvány 2025. június 2-án rendezte meg az „Átalakuló világrend: európai kérdések és válaszok” című konferenciát, amelynek célja az volt, hogy feltárja az Európai Unió előtt álló kihívásokat és a globális geopolitikai átrendeződés hatásait. Az eseményen bemutatták a Századvég Európa Projekt-kutatásának 2025-ös eredményeit is, amelyek rávilágítottak az európai polgárok aktuális problémáira és aggodalmaira.

Miközben az európai politikai elit háborús- és fegyverkezési lázban ég, 2025-ben az ukrajnai fegyverszállításokat már több európai polgár ellenzi (49 százalék), mint amennyi támogatja (44 százalék), valamint Ukrajna katonai csapatok küldésével történő megsegítését az uniós megkérdezettek 67 százaléka elutasítja – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.

Az orosz-ukrán háború első három évében Magyarországot mintegy 9100 milliárd forint költség sújtotta, ami családonként több, mint 2 millió forintos kiadást jelentett. Ukrajna gyorsított csatlakozása esetén a terhek tovább növekednének. A közvetlen költségek megközelítenék az évi 2 ezer milliárd forintot, ami háztartásonként csaknem fél millió forintra rúgna. A további, nehezen számszerűsíthető közvetett költségek várhatóan még nagyobbak lennének.

A Századvég bemutatta legújabb kutatását, amelynek célja, hogy feltárja a közelmúlt válságainak hatásait a magyar társadalomra. A kutatás fókuszában az állt, hogy a krízisek hogyan hatottak a társadalmi rétegződésre, a mobilitásra és a mentális egészségre. A kutatás többdimenziós megközelítést alkalmazott, ötvözve a kvantitatív és kvalitatív módszereket, hogy azonosítsa a válságok hatásainak mintázatait a különböző társadalmi csoportok és földrajzi egységek között, valamint feltárja a mélyebb összefüggéseket és narratívákat.

Míg az Európai Unió polgárainak 59 százaléka harcolna a hazájáért a saját országa területén, az országhatárokon kívül alig több mint a negyedük (27 százalékuk) ragadna fegyvert. Sőt, ha uniós országok katonáinak ukrajnai szerepvállalásáról van szó, elsöprő elutasítottság látható (69 százalék)– állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.

A Századvég 2016 óta készít nemzetközi közvélemény-kutatásokat azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat 2024-es felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A kutatás fő témái az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos kérdések, illetve az Izrael–Hamász között zajló fegyveres konfliktus. Valamint a témák között szerepel többek között a társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió tevékenységeinek megítélése, az energiaárak alakulása és az energiapolitika, a média, a vallási hovatartozás és a migrációhoz való viszony feltérképezése. A kutatás eredményeit 2024. május 7-én a Várkert Bazárban rendezett Európa a háború árnyékában című konferencia keretein belül tárták fel több neves szakmai és közéleti szereplő részvételével.

A magyarok 86 százaléka ellenzi, hogy az európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában – ez derül ki a Századvég márciusi közvélemény-kutatásából. Miután a közelmúltban több európai vezető politikus is – Emmanuel Macron francia elnök háborús retorikájához csatlakozva – felvetette annak lehetőségét, hogy az európai országok katonák küldésével támogassák Ukrajnát Oroszországgal szemben, a Századvég megvizsgálta a magyar közvélemény álláspontját az orosz–ukrán fegyveres konfliktussal összefüggő egyes kérdésekről.

Nincs olyan európai ország, ahol a többség katonák küldésével támogatná Ukrajnát – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásából. A felmérés alapján készült elemzés annak kapcsán tárta fel az európai közvélemény álláspontját az ukrajnai harctéri szerepvállalásról, hogy Emmanuel Macron francia elnök több nyilatkozata keretében is az európai országok katonai beavatkozásának szükségességét sugalmazta a háborúban álló Ukrajnában.

A magyar lakosság közel háromnegyede (72 százaléka) ellenzi Ukrajna mihamarabbi felvételét az Európai Unióba – derül ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében az elutasítottság hónapról hónapra erősödik 2023 szeptembere óta.