társadalom

Az izraeli-iráni konfliktus túlnőtte a regionális kereteket: ma már a globális gazdasági folyosók, az energiabiztonság és a nagyhatalmak közötti verseny tétjévé vált. A 12 napos júniusi háború után Irán gyengült, de továbbra is kulcsszereplő marad a BRICS-ben és Kína gazdasági terjeszkedésében. Azonban a június 24-i tűzszünet ellenére a konfliktus messze nem zárult le. Netanjahu kormánya már a következő támadási hullámra készül, miközben Trump adminisztrációja diplomáciai úton próbálja rábírni Teheránt a nukleáris program feladására.

Makromonitor - 2025. július

Az építőipari termelés volumene 2025. május hónapban megugró teljesítményt produkált. A KSH gyorsjelentése szerint éves bázison a nyers adatokat tekintve 3,6 százalékkal, míg a munkanaptényezővel kiigazított adatok esetében 5,5 százalékkal nőtt az éves építőipari termelés volumene. Nemcsak éves szinten, hanem az előző hónaphoz viszonyítva (2,5 százalék) is emelkedett az építőipar teljesítménye. Havi bázison ez már egymás után a harmadik hónap, hogy bővül az építőipar teljesítménye. A javulásban jelentős szerepet játszhatnak a különböző kormányzati intézkedések, amelyek közvetlenül vagy közvetve támogatják az építőipari szektort.

Makromonitor – 2025. június

Miközben az amerikai-kínai kereskedelmi háború árnyékában a brüsszeli döntéshozók folytatják a Kínától való távolodás politikáját, valamennyi uniós tagállamban 50 százalék feletti azoknak az aránya, akik szerint az Európai Uniónak mind az Egyesült Államokkal, mind Kínával békés gazdasági együttműködésre kellene törekednie – ez derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.

2025. április hónapra vonatkozó építőipari termelés volumene a KSH gyorsjelentése szerint éves szinten (0,5 százalékkal) kismértékben csökkent, miközben havi bázison (5,3 százalékkal) erőteljes növekedést produkált. Az építőipar teljesítményében a korábban bevezetett széles körű gazdaságösztönző állami intézkedések, az állami beruházások volumennövekedése, illetve a gyárépítési programok 2025 második felétől egyre inkább éreztethetik a hatásukat.

A nukleáris energiát támogatók aránya 17-ről 42 százalékra nőtt, az elutasítóké pedig 44-ről 17 százalékra csökkent 2016 és 2025 között az EU-ban. A technológia megítélése hazánkban az egyik legkedvezőbb: a magyarok kétharmada szerint az atomerőműveknek meghatározó szerepet kell biztosítani az energiamixben.

Makromonitor – 2025. május

Az európai polgárok 80 százaléka szerint a kontinens stagnál vagy hanyatlik. A borúlátó attitűd leginkább az egyre fokozódó megélhetési válsággal magyarázható: minden harmadik uniós lakos számára gondot okoz a mindennapi megélhetés és csaknem felük nem tudna fedezni egy nagyobb összegű, váratlan kiadást. A tagállamok között nagy különbségek vannak: míg Görögországban és Lettországban a relatív többség nehezen él meg, Hollandiában és Magyarországon a lakosság háromnegyede képes kijönni a jövedelméből.

A Századvég Alapítvány 2025. június 2-án rendezte meg az „Átalakuló világrend: európai kérdések és válaszok” című konferenciát, amelynek célja az volt, hogy feltárja az Európai Unió előtt álló kihívásokat és a globális geopolitikai átrendeződés hatásait. Az eseményen bemutatták a Századvég Európa Projekt-kutatásának 2025-ös eredményeit is, amelyek rávilágítottak az európai polgárok aktuális problémáira és aggodalmaira.

Az Ukrajna uniós felvételéhez szükséges egyhangúság helyett 11 európai uniós tagország közvéleménye ellenzi a hadviselő ország gyorsított csatlakozását. Ukrajna mielőbbi felvételét az európai közösségbe több szomszédos, illetve környező országban (Magyarország, Szlovákia, Csehország), valamint Németországban és Franciaországban – vagyis az Európai Unió két legnépesebb tagállamában – sem támogatja a lakosság többsége – ez derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásának legújabb, 2025-ös eredményeiből.

Miközben az európai politikai elit háborús- és fegyverkezési lázban ég, 2025-ben az ukrajnai fegyverszállításokat már több európai polgár ellenzi (49 százalék), mint amennyi támogatja (44 százalék), valamint Ukrajna katonai csapatok küldésével történő megsegítését az uniós megkérdezettek 67 százaléka elutasítja – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.