társadalom

Miközben az európai politikai elit háborús- és fegyverkezési lázban ég, 2025-ben az ukrajnai fegyverszállításokat már több európai polgár ellenzi (49 százalék), mint amennyi támogatja (44 százalék), valamint Ukrajna katonai csapatok küldésével történő megsegítését az uniós megkérdezettek 67 százaléka elutasítja – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.

Az európaiak 22 százaléka képtelen megfelelően felfűteni otthonát, 26 százalékával pedig az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni közüzemi díjait. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország érintettsége mindkét mutatóban a legalacsonyabb az EU-tagállamai között. Az orosz energia tiltására vonatkozó brüsszeli terv azonban veszélybe sodorná a programot, aminek súlyos társadalmi következményei lennének.

Az Európai Bizottság egy új intézkedés keretében teljesen megtiltaná az uniós tagállamoknak, hogy orosz energiahordozókat vásároljanak. A Századvég felmérése szerint a magyarok 70 százaléka elutasítja a brüsszeli törekvést és 55 százalékuk úgy véli, hogy a terv tönkretenné hazánk gazdaságát.

Makromonitor – 2025. április

Brüsszel egy új intézkedés keretében megtiltaná az orosz energiahordozók behozatalát az Európai Unióba. A Századvég becslése alapján a kieső gázmennyiség kétszeres áremelkedést és növekvő volatilitást idézne elő az európai gáztőzsdéken, ami tovább rontaná az EU versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal növelné. A megemelkedett terhek mellett a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna, így a magyar családok fűtési költsége a jelenlegi három és félszeresére nőne, ami átlagosan évi csaknem félmillió forint többletkiadást jelentene.

2025. április 30-án került megrendezésre a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány szervezésében a „Jog és irodalom” című eszmetörténeti konferencia, amely a jog és az irodalom közötti kapcsolatokat vizsgálta.

A „keresztény kultúra“ fogalma hivatkozási pont a politikában és tágabb értelemben a közéleti-kulturális vitákban. Mit takar a fogalom? A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány kutatóintézetei készítettek egy kutatást, amely arra a kérdésre próbál válaszolni, hogy Magyarországon mit lehet keresztény kultúrának nevezni. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a vallási hagyományok hatása nem tűnt el, csak átalakult, és rejtett módon tovább él az egyének morális döntéseiben és társadalmi attitűdjeiben. A kutatást és az abból készült tanulmányokat mutatja be a Kulturális kereszténység Magyarországon című könyv, amelyet a szerzők egy könyvbemutatón ismertettek.

Az Ügyfélkapu 2025. januári megszűnéséről értesülő felnőttek 45 százaléka választotta az Ügyfélkapu+ szolgáltatást, és további 10 százalék tervezte azt választani, ugyanakkor a Digitális Állampolgárság (DÁP) alkalmazását ugyanennek a felhasználói körnek csupán 14 százaléka választotta, illetve 13 százaléka tervezte választani – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletágának a váltást követő időszakban, a hazai felnőtt lakosság körében végzett primer kvantitatív kutatása szerint.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szervezésében az elmúlt hetekben több demonstráció zajlott Budapesten a gyülekezési törvény módosítása kapcsán, melynek során a tüntetők – teljes szélességében – hidakat zártak le. Annak ellenére, hogy az említett akciók megbénították a főváros közlekedését és érezhetően korlátozták a lakosság mobilitását, április 8-án újabb, ezúttal 24 órásra tervezett demonstrációra készülnek a Pride-párti tüntetők. Március 18-án döntött az Országgyűlés a jogszabály módosításáról, melynek értelmében a jövőben csak olyan gyűlés tartható meg, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára. A Századvég e fejleményekre tekintettel megvizsgálta, hogy a magyarok hogyan vélekednek a budapesti hidak – a közlekedés megbénulásához vezető – elfoglalásáról, a szexuális propagandáról, illetve a Pride-felvonulásról.