társadalom

2025. április 30-án került megrendezésre a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány szervezésében a „Jog és irodalom” című eszmetörténeti konferencia, amely a jog és az irodalom közötti kapcsolatokat vizsgálta.

A „keresztény kultúra“ fogalma hivatkozási pont a politikában és tágabb értelemben a közéleti-kulturális vitákban. Mit takar a fogalom? A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány kutatóintézetei készítettek egy kutatást, amely arra a kérdésre próbál válaszolni, hogy Magyarországon mit lehet keresztény kultúrának nevezni. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a vallási hagyományok hatása nem tűnt el, csak átalakult, és rejtett módon tovább él az egyének morális döntéseiben és társadalmi attitűdjeiben. A kutatást és az abból készült tanulmányokat mutatja be a Kulturális kereszténység Magyarországon című könyv, amelyet a szerzők egy könyvbemutatón ismertettek.

Az Ügyfélkapu 2025. januári megszűnéséről értesülő felnőttek 45 százaléka választotta az Ügyfélkapu+ szolgáltatást, és további 10 százalék tervezte azt választani, ugyanakkor a Digitális Állampolgárság (DÁP) alkalmazását ugyanennek a felhasználói körnek csupán 14 százaléka választotta, illetve 13 százaléka tervezte választani – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletágának a váltást követő időszakban, a hazai felnőtt lakosság körében végzett primer kvantitatív kutatása szerint.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szervezésében az elmúlt hetekben több demonstráció zajlott Budapesten a gyülekezési törvény módosítása kapcsán, melynek során a tüntetők – teljes szélességében – hidakat zártak le. Annak ellenére, hogy az említett akciók megbénították a főváros közlekedését és érezhetően korlátozták a lakosság mobilitását, április 8-án újabb, ezúttal 24 órásra tervezett demonstrációra készülnek a Pride-párti tüntetők. Március 18-án döntött az Országgyűlés a jogszabály módosításáról, melynek értelmében a jövőben csak olyan gyűlés tartható meg, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára. A Századvég e fejleményekre tekintettel megvizsgálta, hogy a magyarok hogyan vélekednek a budapesti hidak – a közlekedés megbénulásához vezető – elfoglalásáról, a szexuális propagandáról, illetve a Pride-felvonulásról.

Makromonitor – 2025. március

Az újkori népvándorlás 2015-ös tetőzése alapjaiban változtatta meg Európát, pontosabban annak bevándorló országait. A Századvég Európa Projekt-kutatása 2016 óta méri ennek a változásnak az európaiak által észlelt mértékét, így azt is, hogy az „őshonosok” és a „jövevények” mennyire érzik „otthon” magukat saját vagy választott országukban. A beáramlás léptéke és az országokon belüli szétosztási kvóták a bevándorlás hagyományos céljainak számító nagyvárosokon túl is átrajzolták számos európai ország képét, aminek már számokban is kimutatható hatása is van: a migrációs hátterű válaszadók egyre jobban „sajátjuknak” érzik azt az országot, ahová ők vagy szüleik, nagyszüleik megérkeztek, míg az „őshonosok” egyre kevéssé ismernek rá arra az országra, amelyet szüleiktől és nagyszüleiktől örököltek.

A felnőtt lakosság mintegy kétharmada szokott rendszeresen vagy alkalmanként valamilyen online platformon (pl. webshop, webáruház, online piacterek, közösségi média stb.) vásárolni, a leggyakrabban vásárolt tételek között a ruházati termékek, cipők (27 százalék), az ételek (23 százalék) és kulturális kikapcsolódást szolgáló szolgáltatások (mozi, színház, koncert, múzeumi jegyek) szerepelnek – ez derült ki abból a lakossági felmérésből, amelyet egy, a hazai e-kereskedelmi piacot átfogóan vizsgáló kutatás megalapozásához készített a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága.

A hazai élelmiszeripari ágazat szereplőinek döntő többsége még nem használja ki optimális mértékben a digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket, de egyre nagyobb arányban ismerik fel ennek jelentőségét – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletága által 2024 őszén végzett kutatásból.

A magyar járműipari vállalkozások nemzetközi összevetésben viszonylag jól szerepelnek, ennek ellenére bizonyos technológiai területeken relatív hátrányok azonosíthatók, így még jelentős digitalizációs lehetőségek állnak az ágazat előtt – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletágának 2024 őszén végzett kutatásából.

Magyarországon az IKT-szektor digitális fejlesztéseit elsősorban a versenyképesség erősítése, a megrendelői elvárásoknak való megfelelés, illetve a hatékonysági törekvések mozgatják – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletága által 2024 őszén végzett kutatásból. A felmérés szerint a fejlesztések előtt álló legfőbb korlátozó tényezők a saját és európai uniós fejlesztési források és támogatások hiánya, illetve a megrendelők digitális felkészületlensége.